Erdőfüle

falu Romániában, Kovászna megyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. augusztus 14.

Erdőfüle (1899-ig Füle, románul Filia) falu Romániában, Kovászna megyében.

Erdőfüle (Filia)
Erdőfüle, háttérben az Északi-Persány-hegység hegyei és a Csicsói-Hargita
Erdőfüle, háttérben az Északi-Persány-hegység hegyei és a Csicsói-Hargita
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióSzékelyföld
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeKovászna
KözségBardoc
Rangfalu
KözségközpontBardoc
Irányítószám527057
Körzethívószám0267
SIRUTA-kód64078
Népesség
Népesség1089 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság1128 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság518 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 08′ 39″, k. h. 25° 37′ 17″46.144092°N 25.621397°EKoordináták: é. sz. 46° 08′ 39″, k. h. 25° 37′ 17″46.144092°N 25.621397°E
Erdőfüle weboldala
SablonWikidataSegítség

Az erdős hegyektől körülzárt Kormos völgyének legfelső faluja Erdőfüle (532 m), a Kerektető (617 m) és Kúttető (750 m) lábánál. Székelyudvarhelytől 30 km-re délkeletre fekszik, a Kormos-patak mentén.Google Maps

Nevének eredete

szerkesztés

Magyar nevének előtagját Erdővidékről kapta, ahol fekszik. A hagyomány szerint nevét onnan kapta, hogy a Kormos-patak völgyébe mintegy fülként ékelődik be.

Története

szerkesztés

A falutól északkeletre felfelé feküdt a középkori Dobó falu, 14. századi templomának és a Kápolnabércen állott 1594-ben Dobai András által építtetett kápolnájának romjai ma is láthatók. A falut valószínűleg a 17. században a tatár pusztította el lakói Erdőfülére és Székelyszáldobosra települtek. Erdőfüle régi temploma 13. századi volt, a mai 1897-ben épített református templom helyén állott. Az idők során többször átalakították, majd 1897-ben lebontották. A faluban 1842 és 1886 között vasgyár működött. 1848-ban itt öntette Gábor Áron az ágyúgolyókat, 1859-ben itt öntötték a szebeni vashidat.[2]

Benkő József szerint az Erdőfüle határában lévő Boroszlányos erdőben 1790-es években még lőttek bölényt.

1910-ben 1231 lakosa volt, 1228 magyar, 2 román (oláh) és 1 egyéb anyanyelvű. Felekezetileg a falu túlnyomó többsége, 1178 fő (95,7%) vallotta magát reformátusnak. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott. 1992-ben 1312 lakosából 4 román kivételével mind magyarok voltak.

Látnivalók

szerkesztés
 
Millennium 2000 emlékmű
  • Millennium 2000 emlékmű
  • Református temploma 1897-ben épült, tornya a régi templom gótikus tornya maradt, 1758-ban és 1971-ben újították
  • A dupla tetejű, oromfalas, reneszánsz stílusban épült Boda-udvarház, amely 1713-ban épült
  • Az egykori Dobó falu templomának és kápolnájának romjai a 14., 15. századból
  • Magyarhermány felé a Kuvaszótöve nevű helyen kis tavasbarlang található
  • Erdővidék leggazdagabb kopjafás temetője
  • A falu északkeleti dombján, a Fok alatt található nárcisz kert
  • A falutól 13 km-re a Kovácsok patak mentén van a '80-as években épült Ceausescu-vadászvilla
  • Kuvaszó patak völgyében látható egy 4 m magas vízesés
  • A falutól 25 km-re van a Kormos forrásvidéke, a Lucs

Híres emberek

szerkesztés
  • Itt született 1897. december 17-én Sallai Imre kommunista politikus.
  • Itt született Szőcs Szilárd és Deák András, akik elindították a Székelyföld 1000 arca című projektet, amely nagy hatással van a magyar nemzeti identitás megőrzésére.[3]

Hivatkozások

szerkesztés

További információk

szerkesztés

Szüreti bálok: