Főmenü megnyitása

Bardóc (románul Brăduţ, németül Bardotz) falu és községközpont Romániában, Kovászna megye északnyugati sarkában.

Bardóc (Brăduţ, Bardotz)
Bardóci községháza
Bardóci községháza
Bardóc címere
Bardóc címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeKovászna
Rang községközpont
Irányítószám 527055
Körzethívószám 0267
SIRUTA-kód 64050
Népesség
Népesség864 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság854 (2011)[2]
Népsűrűség5,09 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság505 m
Terület169,73 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Bardóc (Románia)
Bardóc
Bardóc
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 07′ 45″, k. h. 25° 36′ 34″Koordináták: é. sz. 46° 07′ 45″, k. h. 25° 36′ 34″
A Wikimédia Commons tartalmaz Bardóc témájú médiaállományokat.

ElhelyezkedéseSzerkesztés

A Keleti-Kárpátokban, a Persányi-hegység, a Baróti-hegység és a Dél-Hargita által közrezárt Baróti-medence északi szegletében található. 503 méteres tengerszint feletti magasságon fekszik a Kormos-patak völgyében, a patak bal partján, az Egres és a Kormos-patakok összefolyásánál. A település közelében legmagasabb pont a Tortoma-tető (701 m).

Székelyudvarhelytől (50 km) délkeletre, Sepsiszentgyörgytől (54 km) északnyugatra, Brassótól (60 km) északra található. Legközelebbi város: Barót (7 km).

Google Maps

A községrőlSzerkesztés

A községet Bardoc mellett még három falu alkotja: Erdőfüle (1,5 km), Olasztelek (3,5 km) és Székelyszáldobos (1,5 km). Bardóc a térben is központi szerepet tölt be, ugyanis innen érhető le a község összes települése.

Fontosabb látnivalókSzerkesztés

  • Az olaszteleki Daniel-kastély: a Daniel család kastélya mely 1609 körül épült
  • Az erdőfülei Boda-udvarház, amely 1713-ban épült
  • Erdőfüle északkeleti dombján, a Fok alatt nárcisz rét található
  • Erdőfüle büszkélkedhet Erdővidék leggazdagabb kopjafás temetőjével
  • Kuvaszó turisztikai övezet:
    • Az egykori Dobó falu templomának és kápolnájának romjai a 14., 15. századból
    • Ceausescu-vadászvilla: a Kovácsok patak mentén van a '80-as években épült
    • Kuvaszó patak völgyében található egy 4 m magas vízesés
    • Magyarhermány felé a Kuvaszótöve nevű helyen kis tavasbarlang található

TerületSzerkesztés

A község területét több mint 8500 ha erdő borítja. A lomblevelű erdők uralkodó faja a régióban a bükk. Az egykor összefüggő övezetet alkotó tölgyerdőknek ma már csak foltjaik maradtak meg. Ennek ellenére Erdővidéken itt található a legtöbb erdő terület.[3]

Természeti értékekSzerkesztés

A község gazdag természeti értékekben és altalajkincsekben. Jelentős értéket képviselnek a vadállományban gazdag, kiterjedt erdőségek, a hegyi legelők és kaszálók, a halban gazdag alhavasi vízfolyások, a nagy hozamú borvízforrások és a hasznosítható ásványkincsek: lignit, vaskő, bentonit, diatomit, féldrágakövek, épületkő, kavics, homok.

GazdaságSzerkesztés

A lakosság megélhetését, valamint a község gazdaságát az erdőkitermelés, fűrészáru gyártás, állattenyésztés és kereskedelem biztosítja.[4]

Bardoc történelmeSzerkesztés

 
A bardoci helynévtábla

A települést 1332-ben Bandachfolua, majd 1333-ban villa Bardach néven említik először a pápai tizedjegyzékben később bár kiejtésében felvette a mai alakját, de írásmódjában gyakran változott (pl. Bardócz).

Nevének eredete pontosan nem ismert. Egyes teóriák szerint egy hasonló nevű székely őstől származhat a név, másik szerint a magyarok előtt a vidéken élő bolgár-szláv törzsek nyomán maradhatott fenn. Benkő József a párductól eredezteti a falu nevét, ugyanis az ősi székelyek párducnak nevezték az itt őshonos hiúzt. Hivatalos neve jelenleg a román Brăduț megnevezés melynek jelentése fenyőcske. Magyarul kiejtésben és írásmódban egyaránt a Bardóc és az ékezet nélküli Bardoc formák is használatban vannak. A népi szájhagyományokban előfordul a Nagybardoc helynévalak is.

1602. augusztus 11-én Básta György császári főgenerális íratta össze és eskette fel az udvarhelyszéki székelyeket Rudolf Császár-király hűségére.

Ez alkalommal Bardócról a következők neveit jegyezték fel: Z.Kopasz János, Z.Gáspár Bálint, Z.Sugár Pál, Z.Szocs Antal. Z=Zabad, t.i. szabad székely

A falunak már a 14. század elején is volt temploma, melyet 1760-ban a reformátusok újjáépítettek, majd 1803-ban, 1861-ben és 1891-ben megújítottak. Tornya 1702-ből való.

 
Bardoc a XVIII. században

A toronyban található nagyharang 1937-ből, a kisharang szintén 1937-ből való.

A templomban kőből faragott Úrasztala van, valószínűleg a 18. század végén készült. A szószék feletti korona és a padok nagy része a régi templomból valók. A templom építésekor újrafestették.

Az 1635-ben I. Rákóczi György által alapított és 1876-ig fennállt Bardóc fiúszék névadó települése és központja volt.

1910-ben 883 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott.

NépességeSzerkesztés

2011-ben 864 lakosából 854 magyar, 4 román volt, 6 fő pedig nemzetiségéről nem nyilatkozott.[5]

Év Népesség (fő) Magyar Román Német Egyéb
1850 664 655 9
1880 796 796
1890 898 898
1900 878 874 3 1
1910 892 883 2 7
1920 900 890 10
1930 874 874 24
1941 923 922 1
1956 952 N/A N/A N/A N/A
1966 937 931 2 4
1977 921 919 2
1992 992 990 2
2002 925 918 6 1
2011 864 854 4 5

SportSzerkesztés

 
Az első igazi csapat 1954-ben állt össze, ahol a mozgatórugó id. Zajzon Sándor volt.

Bardocon a sport egyet jelent a focival. A községközpontban a labdarúgás alapkövét 1941-ben Sápi Elemér igazgató-tanító tette le, amikor Bardocra helyezték tanítónak, ő hozta a községbe a labdarúgás szeretetét, és az első bőrlabdát is, ami valódi ritkaságnak számított. A labdarúgás szárnybontogatásába sajnos beleszólt a világháború, emiatt 1944-1951 között nem volt labdarúgás Bardocon. 1952-ben, id. Zajzon Sándor szervező munkájának köszönhetően megszületett az első igazi csapat, melynek tagjai vasárnaponként szórakozásból fociztak, de nem volt felszerelésük. Az első barátságos mérkőzésről 1952-ben tesznek említést, amikor Bardoc csapata Magyarhermánnyal focizott. 1964-ben a csapat felveszi a "Tátra" nevet, és egyesül az erdőfülei csapattal, ezeket az éveket az új öltözõ folyosóján kiállított képek örökítik meg. Az 1987-88-as idényben a csapatnak sikerül feljutnia a megyei II-ből a megyei I osztályba, ennek az osztálynak ma is oszlopos tagja. 1994-ben a csapat nevet cserélt, és felvette akkori fő támogatója, Lőrincz Zsigmond tulajdonában levő, kovásznai Prima fagyigyár nevét, így lett a csapat neve Bardoci Prima.

”Nem az számít, hogy nyerünk vagy éppen veszítünk, még az sem fontos, hogy jók vagyunk-e. Egyedül az számít, hogy játszunk-e.” – áll azon a márvány emléktáblán, amit a bardoci labdarúgás hatvan éves fennállásának tiszteletére állítottak 2014-ben.[6]

SzórakozásSzerkesztés

 
Hódok által kidöntött fa a Kormos-patak árterületén

A Dél-Hargita kiváló vadászterület, a pisztrángban gazdag Kormos vize a horgászok eldorádója.

InfrastruktúraSzerkesztés

A falu három irányból közelíthető meg, Székelyszáldobos irányából a 41-es községi úton Olasztelekről és Erdőfüléből a 42-es községi úton.

2013-ban befejeződött a víz- és csatornahálózat teljes körű kiépítése a falu határában korszerű szennyvíztisztító telep létesült.

Ami a villany-, telefon- és internethálózatot illeti: a falu a legmodernebb rendszerekkel büszkélkedhet.

A hulladékbegyűjtés hetente (szerdán) történik. A faluban három szelektív hulladékgyűjtőpont is található.

Híres emberekSzerkesztés

 
Benkő József

TestvértelepüléseSzerkesztés

HivatkozásokSzerkesztés

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kovászna megye. adatbank.ro
  3. Erdővidék (angol nyelven). Járjuk be Erdővidéket!. (Hozzáférés: 2018. február 2.)
  4. Administrator: Bardoc (ro-RO nyelven). www.alutusregio.ro. (Hozzáférés: 2018. február 2.)
  5. Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852-2011. Varga E. Árpád 2002-től kiegészített adatsorai. nepszamlalas.adatbank.transindex.ro. (Hozzáférés: 2018. február 1.)
  6. István, Pálfi Csaba és Takó: Erdővidék regionális hetilap. evidek.ro. (Hozzáférés: 2018. február 2.)
  7. erdovidek.home.ro - Hires emberek. [2014. szeptember 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 13.)
  8. erdofule.ro - Erdofule sportjarol[halott link]