Főmenü megnyitása

Az élelmiszeripar elsősorban a feldolgozóipar alága, mely a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere alapján - figyelembe véve a hagyományokat és az újabb követelményeket - az emberi vagy állati felhasználású élelmiszerek és italok, illetve dohánytermékek és számos, élelmiszernek közvetlenül nem minősülő köztes termék üzemi előállításával foglalkozik. Alapanyagai főként a mezőgazdaság és a halgazdálkodás termékei. Tizenegy alágazata van. 2014-ben a nemzetgazdaság második legjelentősebb feldolgozói alága volt.[1][2] Az Európai Unióban az iparágak kapcsolati rendszere a Magyarországon kialakult gyakorlattól némiképp eltérő, így már a csatlakozás előtt, 1994-től megindult egy átalakulási folyamat. Az Uniós rendszert 2007. után a termékek tevékenység szerinti, új statisztikai osztályozása (CPA: Classification of Products by Activity, magyarul TESZOR: termékek tevékenység szerinti osztályozása) foglalja magába. Magyarországi megfelelője a TEÁOR. E szerint – 2009. óta – az „élelmiszeripar” a hazai nemzetgazdasági ágakon belül a „CA” (feldolgozóipari, illetve mezőgazdaság-, erdőgazdálkodás-, halászati aggregátumok) ágazatcsoportban, elsősorban az Élelmiszergyártás (benne feldolgozás, tartósítás, gyártás), Italgyártás és Dohánytermék gyártása alatt jelenik meg.[3][4][5][6][7]

Az egyik legősibb ipar az emberiség történetében, a legrégebbi élelmiszeri iparág a malomipar. Az élelmiszeripar sokáig háziipar-jellegű volt, majd kisipari jelleget öltött. A tömeggyártás bevezetésével az élelmiszeripar is rohamos fejlődésnek indult, nagyipari jelleget kapott.

Tartalomjegyzék

TörténeteSzerkesztés

A mezőgazdasági forradalomSzerkesztés

A mezőgazdasági forradalomnak azokat a változásokat szokás nevezni, amelyek a 18. században az agrárgazdaság termésmennyiségeinek jelentős növekedését eredményezték. Azonban, ez a forradalom inkább sok apró változtatás (technikai, technológiai újítás) együttes hatásának tudható be, mint a mezőgazdálkodási technikák gyökeres megváltozásának. Az elnevezés tehát inkább e változások népességszámra való kihatását tükrözi, a forradalmi változások ugyanis ezen a téren következtek inkább be. A preindusztriális korszak népességnövekedését ugyanis a legtöbb esetben az élelmiszer termelés korlátozott lehetőségei határolták be, ez a korlát szűnt meg, vagy legalábbis emelkedett meg jelentősen a korábbiakhoz képest. Mivel a korszakban az élelmiszer termelés drasztikusan megnövekedett, lehetővé vált az európai népességszám, és ezen keresztül a városodás mértékének növekedése is, amely végső soron megteremtette azt a népességfelesleget, amelyre aztán az ipari forradalom támaszkodhatott a nyugati társadalmakban.

Az ipari forradalomSzerkesztés

A bekerítések és a brit mezőgazdasági forradalom hatékonyabbá és kevésbé munkaerőigényessé tették az élelemtermelést, és a népességnek az a része, amely már nem tudott munkát találni a mezőgazdaságban, a városokba kényszerült, hogy az újonnan épült gyárakban keressen munkát. A tömeges városba költözés alacsony életszínvonallal járt: hosszú munkanapok a hagyományos mezőgazdasági szünetek nélkül (nyári aszály vagy télvíz idején).

A második ipari forradalomSzerkesztés

A mezőgazdaságban piacorientált termelés alakult ki. A farmergazdálkodás (USA), a tőkés bérleti rendszer, a szabad paraszti gazdálkodás alakult ki Európa nyugati részén, míg keleten a poroszutas agrárfejlődés jellemző (nagybirtok túlsúlya). A gépek megjelentek a földeken is. A század közepén már kitűnő cséplőgépek álltak rendelkezésre. A 20. század eleje pedig meghozta az univerzális erőgépet, a hernyótalpas, robbanómotoros traktort. A vegyipar sikerei lehetővé tették a műtrágya felhasználását. A mezőgazdasági technika változásai éppen az ipari országokat, elsősorban az Egyesült Államokat jellemezték.

ÁgazatokSzerkesztés

MalomiparSzerkesztés

A malomipar főként különböző gabonafélék lisztté őrlésével foglalkozik.

Sütő- és tésztaiparSzerkesztés

A sütő- és tésztaipar főként pékáruk, illetve tészta készítésével és sütésével foglalkozik.

CukoriparSzerkesztés

A növényi alapanyagokból cukrot állít elő.

NövényolajiparSzerkesztés

Az élelmiszeripar azon része, mely az étolajnak szánt növények feldolgozásával foglalkozik.

HúsiparSzerkesztés

Az állattenyésztésre épülő élelmiszer-feldolgozás gyártási folyamata.

BaromfiiparSzerkesztés

Kifejezetten a szárnyas állatokra specializálódott élelmiszeripar.

TejiparSzerkesztés

A tejipar tejből készült termékek készítésével és feldolgozásával foglalkozik.

KonzerviparSzerkesztés

Az élelmiszeripar azon része, mely a már iparilag emberi fogyasztásra alkalmas és kereskedelmi célokra szánt ételt, italt és egyéb fűszereket szállításra alkalmassá teszi, tehát becsomagolja.

HűtőiparSzerkesztés

Mirelit élelmiszernek szánt ételek elkészítésével foglalkozik.

SzesziparSzerkesztés

Alkoholos termékek elkészítésével, becsomagolásával és elszállítására való alkalmassá tételével foglalkozik.

BoriparSzerkesztés

Kifejezetten a bor palackozására specializálódott szeszipari részleg.

SöriparSzerkesztés

Sörkészítéssel foglalkozik.

Az élelmiszer ágazat rendszere 2008 utánSzerkesztés

Magyarországon (TEÁOR'08/TESZOR)

10 Élelmiszergyártás
 • 10.1 Húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása
 ·  · 10.11 Húsfeldolgozás, -tartósítás
 ·  · 10.12 Baromfihús feldolgozása, tartósítása
 ·  · 10.13 Hús-, baromfihús-készítmény gyártása
 • 10.2 Halfeldolgozás, -tartósítás
 ·  · 10.20 Halfeldolgozás, -tartósítás
 • 10.3 Gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás
 ·  · 10.31 Burgonyafeldolgozás, -tartósítás
 ·  · 10.32 Gyümölcs-, zöldséglé gyártása
 ·  · 10.39 Egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás
 • 10.4 Növényi, állati olaj gyártása
 ·  · 10.41 Olaj gyártása
 ·  · 10.42 Margarin gyártása
 • 10.5 Tejfeldolgozás
 ·  · 10.51 Tejtermék gyártása
 ·  · 10.52 Jégkrém gyártása
 • 10.6 Malomipari termék, keményítő gyártása
 ·  · 10.61 Malomipari termék gyártása
 ·  · 10.62 Keményítő, keményítőtermék gyártása
 • 10.7 Pékáru, tésztafélék gyártása
 ·  · 10.71 Kenyér; friss pékáru gyártása
 ·  · 10.72 Tartósított lisztes áru gyártása
 ·  · 10.73 Tésztafélék gyártása
 • 10.8 Egyéb élelmiszer gyártása
 ·  · 10.81 Cukorgyártás
 ·  · 10.82 Édesség gyártása
 ·  · 10.83 Tea, kávé feldolgozása
 ·  · 10.84 Fűszer, ételízesítő gyártása
 ·  · 10.85 Készétel gyártása
 ·  · 10.86 Homogenizált, diétás étel gyártása
 ·  · 10.89 M.n.s.egyéb élelmiszer gyártása
 • 10.9 Takarmány gyártása
 ·  · 10.91 Haszonállat-eledel gyártása
 ·  · 10.92 Hobbiállat-eledel gyártása
11 Italgyártás
 • 11.0 Italgyártás
 ·  · 11.01 Desztillált szeszes ital gyártása
 ·  · 11.02 Szőlőbor termelése
 ·  · 11.03 Gyümölcsbor termelése
 ·  · 11.04 Egyéb nem desztillált, erjesztett ital gyártása
 ·  · 11.05 Sörgyártás
 ·  · 11.06 Malátagyártás
 ·  · 11.07 Üdítőital, ásványvíz gyártása
12 Dohánytermék gyártása
 • 12.0 Dohánytermék gyártása
 ·  · 12.00 Dohánytermék gyártása

3 számjegyű kódszámok: alágak (11 db)
4 számjegyű kódszámok: szakágak (33 db)

ForrásokSzerkesztés

  1. ksh.hu TEÁOR’08 2013-2014 változás lista - 2014.június 26.
  2. ksh.hu Statisztikai tükör 2014/84 - 2014. augusztus 13.
  3. Juhász Pál, Mohácsi Kálmán: Az EU-csatlakozás hatása a hazai élelmiszeriparra, epa.oszk.hu; Közgazdasági Szemle, XLVIII. évfolyam (442–456. o.) - 2001. május
  4. ksh.hu TESZOR Módszertani útmutató Archiválva 2013. november 8-i dátummal a Wayback Machine-ben - (hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  5. ksh.hu TEÁOR'08 módszertani útmutató Archiválva 2015. július 26-i dátummal a Wayback Machine-ben - (hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  6. ksh.hu Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről - 2013. július
  7. Hanti Erzsébet Változások az ágazatok helyzetében a válság tükrében, Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége - 2010. október 25