Wikipédia

Istók János

(1873–1972) magyar szobrász

Istók János (Bácsfalu, 1873. június 15. – Budapest, 1972. február 22.) magyar szobrász.

Istók János
Istók János, Pásztortűz, 1926.jpg
Született

Bácsfalu
Elhunyt 1972. február 22. (98 évesen)[4][3]
Budapest[5][6]
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Kitüntetései
Sírhelye Farkasréti temető (11/1-1-346)
A Wikimédia Commons tartalmaz Istók János témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Istók János emléktáblája egykori lakhelyén, a Ráday utca 22. szám alatt.
Csány László szobra Zalaegerszegen, 1931.
Brassai Sámuel emléktáblája, 1930. Szeged
Holló Lajos sírja Budapesten, a Kerepesi temetőben.
Than Károly sírja Budapesten, a Kerepesi temetőben.

A két világháború közti időszak egyik legtöbbet foglalkoztatott köztéri szobrásza volt Magyarországon. Műveiben realisztikus, naturalista elemek keveredtek az akadémikus megoldással.

ÉletpályájaSzerkesztés

A hosszúfalusi fafaragó iskolában kezdett formázással foglalkozni, majd 1892-ben a müncheni Állami Kőfaragási Intézetben folytatta. Budapesten Strobl Alajos szobrászati mesteriskolájának növendékeként fejezte be tanulmányait.

1902-ben, fiatalon megbízást kapott a Magyar Nemzeti Múzeumot alapító Széchényi Ferenc szobrának elkészítésére, a százéves alapítási évfordulón avatták fel szobrát. 1905-ben a Ramassetter Vince szoborpályázat első díját nyerte, a szobrot 1908-ban állították fel Sümegen. 1911-ben részt vett a Bartha Miklós-szoborpályázaton, amelyet megnyert. (Zala György ellenezte ezt a döntést). 1913-ban felavatták a Bartha Miklós szobrot, s ekkor kezdett Gábor Áron szobrának formálásába. A Zalaegerszeg által rendelt Csány László szobor kőből faragott, 1912-ben már kész mellékalakjai közül a Munkát szimbolizáló szobrot 1919. május 1-jén a Parlament előtt állították fel. Az I. világháború után számos hadiemlékműre kapott megrendelést, így Budapesten a Martinelli téri dombormű, a szervita templom homlokzatán az ő műve. A legismertebb, hatásos, nagyméretű szobrát, a Bem József szobrot 1934-ben állították fel Budapesten. Ebben az időben tagja volt a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző Magyar Mickiewicz Társaságnak.[7]

Számos épületplasztikát és többnyire márványba faragott síremléket készített. Kitűnő portrékat készített többek között családtagjairól is. Jelentősek kisméretű mellszobrai, Móra Ferenc mellszobrát 1959-ben Kiskunfélegyházán állították fel. Domborművek (Petőfi Sándor, Nagyszeben), plakettek, érmék sokasága egészíti ki munkásságát.

Díjai, kitüntetéseiSzerkesztés

KiállításaiSzerkesztés

  • 1902 – Részt vett az Erdélyrészi Képzőművészeti Társaság első kiállításán Kolozsvárott
  • 1964 – Gyűjteményes kiállítását a pesterzsébeti múzeumban rendezték meg.

MűveiSzerkesztés

Négy szobra áll Budapesten, 16 pedig vidéken.

Köztéri szobor, domborműSzerkesztés

ÉpületplasztikaSzerkesztés

  • Sportoló nő és férfi, Bp. Császár uszoda, 1928

SíremlékSzerkesztés

 
Péterfy Sándor sírja a Kerepesi temetőben.

KisplasztikaSzerkesztés

  • Bem József (bronz, magasság: 65 cm, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)
  • David (bronz, magasság: 92 cm, 1924, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)
  • Szabad hajdú (bronz, 1909, magántulajdon)

Kisméretű mellszobrokSzerkesztés

PlakettekSzerkesztés

  • Antal Gábornak (bronz, 80 x 58 mm, 1909, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)

EmlékezeteSzerkesztés

A Budapest, IX. kerület Ráday u. 22. alatt emléktáblája található, ami a magyarországi lengyelek fontos emléke, illetve emlékhelye.[9]

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ 2017. augusztus 22., https://rkd.nl/explore/artists/433636
  2. ↑ RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ a b Catalog of the German National Library, 1020496932, 2020. május 30.
  4. ↑ RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. augusztus 26.)
  5. ↑ 2017. április 14., https://rkd.nl/explore/artists/433636
  6. ↑ Catalog of the German National Library, 1020496932, 2020. június 10.
  7. ↑ Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede. A Magyar Mickiewicz Társaság tagjainak névsora. In: Acta Papensia XI (2011) 3-4. 195-199. o., library.hungaricana.hu.
  8. ↑ Palatinus. [2014. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. június 2.)
  9. ↑ Buskó András (szerk.): Lengyel emlékhelyek. Budapest, 2003. 102. o. Archiválva 2016. február 7-i dátummal a Wayback Machine-ben, wysocki.hu

ForrásokSzerkesztés

 
Istók János sírja Budapesten. Farkasréti temető: 11/1-1-346.

IrodalomSzerkesztés

  • Buza Barna: Istók János búcsúztatása. In: Művészet, 1972. 5. szám
  • Liber E.: Budapest szobrai és emléktáblái, 1934
  • Lyka Károly: Budapest szobrai, 1953
  • Szokolay Béla: Istók János szobrászművész. In: Pásztortűz, 1926., 20. sz., 458-459. p.
  • Vincze L.: A Bem-szobor alkotója. In: Magyar Hírlap, 1973. június 15.
  • A Várbazár kiállítása (kat.), Budapest, 1989, Budatétényi Galéria, Budapest
  • Frauenhoffer Márta: Csány László szobra 27 évig készült

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

 
A Wikimédia Commons tartalmaz Istók János témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Istók_János&oldid=25666497”