Fürst Sándor
Fürst Sándor (Rum, 1903. november 27.[1] – Budapest, 1932. július 29.) magyar kommunista politikus, a biatorbágyi merénylet elkövetésével ártatlanul megvádolt és kivégzett kommunisták egyike.
| Fürst Sándor | |
 | |
| Született |
1903. november 27. Rum |
| Elhunyt |
1932. július 29. (28 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | politikus |
| Tisztsége | párttitkár (1930-as évek – , Kommunisták Magyarországi Pártja) |
| Halál oka | akasztás |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fürst Sándor témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
Fürst Mór és Vittmann Rozália zsidó vallású szülők gyermekeként született Rumon. Budapesten a Ruggyanta Gyárban volt tisztviselő, valamint a Magyarországi Magántisztviselők Szövetségének tagja. 1926-ban lépett be a KMP-be, ezért 1928-tól kezdve sorozatosan letartóztatták, majd mivel nem tudtak rábizonyítani semmit, szabadlábra helyezték, de munkahelyét elvesztette. 1930-ban a pártvezetőség tagja lett, ezért hamarosan újra letartóztatták. 1932-ben a Budapest I. kerületi Kende utca 27. szám alatt lakott.[2]
A biatorbágyi merénylet elkövetésével a kormány a kommunistákat vádolta meg, majd statáriumot hirdetett. A perben a bíróság Fürstöt Sallai Imrével együtt halálra ítélte. A Magyarországi Vörös Segély kampányt indított megsegítésükre, ám próbálkozásuk sikertelennek bizonyult. Hiába tiltakozott József Attila és Illyés Gyula is röpiratban a döntés ellen, 1932. július 29-én felakasztották őket. A harcban élen járunk című – eredetileg német – mozgalmi dal magyar szövege megemlékezik róluk.
Emlékezete szerkesztés
A fővárosi Kelenföldi autóbuszgarázs 1949-1997 között, az újlipótvárosi Hollán Ernő utca neve 1945-1992 viselte a nevét. Oroszlányon a mai napig viseli utca a nevét.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Születése bejegyezve Rum állami akv. 78/1903. folyószám alatt.
- ↑ HU BFL VII.5.c 8593/1932
Források szerkesztés
- Életrajza a Magyar életrajzi lexikonban
További információk szerkesztés
- HU BFL - VII.101.c - fegyenc.I - 9864
- Mesterházy Lajos: A haza. Hősök voltak (elbeszélés, Bp., 1956);
- Pesold Ferenc: Újpesti ház (r. Bp., 1961);
- Gelléri Andor Endre: Ukránok kivégzése (novella).
- Gárdos Miklós: Két ősz között (Bp., 1959).
- R. Gilicz Márta: Ifjúságunk példaképei. Válogatott bibliográfia a magyar munkásmozgalom nagy harcosairól. Bp., Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 1965.
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
