Főmenü megnyitása

Rum (Magyarország)

magyar település

Rum község Vas megyében, a Szombathelyi járásban.

Rum
A rumi Bezerédj–Széchenyi-kastély
A rumi Bezerédj–Széchenyi-kastély
Rum címere
Rum címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeVas
JárásSzombathelyi
Jogállás község
Polgármester Németh László Ferenc[1]
Irányítószám 9766
Körzethívószám 94
Népesség
Teljes népesség1234 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség71,04 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület16,85 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rum (Magyarország)
Rum
Rum
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 07′ 47″, k. h. 16° 50′ 41″Koordináták: é. sz. 47° 07′ 47″, k. h. 16° 50′ 41″
Rum (Vas megye)
Rum
Rum
Pozíció Vas megye térképén
Rum weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rum témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

A Rába bal partján fekszik, Szombathelytől 20 km-re délkeletre. Megközelíthető a 8-as főútról Kámnál (5 km) letérve a 87-es útra. 1894 és 1974 között a település végállomása volt a Szombathely–Rum-vasútvonalnak, melynek nyomvonalán kerékpárút épült.

Nevének eredeteSzerkesztés

Neve a német Ruhm személynévből ered, vagy a Rummy családnévből.

TörténeteSzerkesztés

Már a római korban fontos átkelőhely volt a Rábán, itt haladt át a Sabariát Sopianaeval összekötő útvonal. Az út Rábán átvezető hídjának és a hidat őrző katonák őrhelyének maradványait feltárták. Az egykori római fahíd tartócölöpei alacsony vízállásnál a gertháti részen ma is láthatók a folyó medrében. Ugyancsak ismert az őrhelyhez tartozó temető helye is.

1246-ban a vasvári káptalan oklevelében terra Rum néven említik először. 1260-ban már terra castri Rwm alakban szerepel, mely a Rába átkelőhelyét őrző erődítményre utal. A Rába hídján hídvámot szedtek. 1277-ben Németújvár ura hívét, Duruzlaus mestert megerősítette rumi birtokában. Az oklevélből kiderül, hogy ekkor Rumban egy torony is állt. 1323-ban Károly Róbert oklevele említi Rumot adománylevelében. 1342-ben egy a birtokokat felosztó oklevélben a rumi birtokrészen említik a birtokos Duruzlau fiainak kúriáját.

1350-ben I. Lajos király Budán kelt adománylevelében Rumot a Rábán átvezető híddal és több településsel együtt kiveszi a Vas vármegyei főispán fennhatósága alól és híveinek Németh Jánosnak és Gergelynek, a Rumy család őseinek, valamint unokatestvéreiknek adományozza. 1415-ban a Rumyak Luxemburgi Zsigmondtól birtokaikra szabad bírói hatalmat kaptak. Rum a középkorban mezőváros volt. 1461-ben feljegyzik, hogy Rumy János Rumy Ferenc özvegyétől a rumi várból értékes tárgyakat, eszközöket és terményt rabolt el.

1532-ben a Bécs ellen vonuló török had a rumi várat is elfoglalta, a települést pedig felégette. A pápai tizedjegyzék szerint 1565-ben Rumban 41 adózó közül 16 jobbágy és 15 zsellér volt. 1591-ben az adózók száma már csak 15. 1623-ban 25 jobbágyot írtak össze a faluban. Rum várát 1581-ben és 1591-ben is említik. 1663-ban a török a Rába vonaláig nyomult be az országba, ekkor az erősség jelentősége is megnőtt. A nemesi sereg több alkalommal Rum körzetében gyülekezett. 1720-ban 23 jobbágy és 4 zsellér élt a faluban. 1758-ban 365, 1786-ban 386 fő volt a lakosság száma. 1828-ban Rum összlakossága 443 fő volt, akik 49 házban laktak.

 
A Rába folyó hídja Rumnál
 
A rumi római katolikus templom feltárt középkori részletei
 
A kastély légi fotója

Vályi András szerint „RUM. Elegyes magy. falu Vas Várm. földes Ura Rumi Uraság, a’ kinek kastéllyával ékes, lakosai katolikusok, fekszik Hidvéghez mintegy mértföldnyire, ’s révje is vagyon; határja síkos, földgye termékeny, réttye elég van, és jó neműek; fája, legelője, erdeje is vagyon, piatza Kőszegen, és Szombathelyen.”[3]

Fényes Elek szerint "Rum, magyar m.-város, Vas vgyében, a Rába mellett, ut. p. Szombathely 2 1/2 óra, 520 kath. lak., par. templommal, kövér rétekkel. F. u. a Rumy nemzetség."[4]

Vas vármegye 1898-ban kiadott monográfiájában „Rum, régi rábamenti magyar község, a szombathely-rumi vasútvonal végpontja. Házainak száma 95, lakosaié 932. Vallásuk r. kath., ág. ev. és ev. ref. Vasúti állomás és posta helyben van, távírója Molnári. A körjegyzőség és körorvos székhelye. E községet a Rumy -család törzse 1292-ben kapta donáczióban III. Andrástól. Itt volt a Rumy család ősi várkastélya, melynek egy kis része – de ez is teljesen átalakítva – még fennáll és pedig az a rész, a melyben a tömlöczök voltak. Az elpusztult vár romjait a vízépítkezésnél használták fel. A Rumy-család földesúri jogai a XIII. századtól egész a jelen századig terjedtek. Plébániája már a XIII. században volt. Románstílű, régi templomát teljesen átalakították. Ilyen modorban épült a község határában levő Cziczelle-kápolna is, melynek harangja a XVI. századból való. Jelenlegi kegyura gróf Széchenyi Imre. Bejczy Sándor földbirtokosnak itt csinos úrilaka van.”[5]

1857-ben 68 házában 645 lakosa volt. 1869-ben egy hatalmas tűzvészben szinte az egész falu leégett. 1894-ben megindult a Szombathelyről jövő vasúti forgalom, mely növelte a település jelentőségét – ez a vasútvonal - bár 1909-ben tervezték egészen a Balatonig meghosszabbítani - 1974-ben megszűnt.
1910-ben 1315 lakosa volt a községnek.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78,8%-a magyarnak, 1,3% németnek, 0,3% románnak mondta magát (21% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,3%, evangélikus 0,8%, református 0,9%, görögkatolikus 0,2%, felekezet nélküli 3,6% (26,2% nem nyilatkozott).[6]

NevezetességeiSzerkesztés

KözlekedésSzerkesztés

1894-1974 között vasút vezetett Szombathelyről Rumba; a hajdani pálya mentén ma kerékpárút vezet. 1909-ben tervezték a vasutat Bérbaltavár, Türje irányába Balatonszentgyörgyig meghosszabbítani. A 87-es úton a körforgalomnál van egy a vasútnak épített emlékmű. Ma a tömegközlekedést autóbusz bonyolítja le. Közvetlen buszjárat van Budapestre, Szombathely-Sopron irányába, Sárvárra és a Balaton felé Keszthelyre és Tapolcára.[7]

GazdaságSzerkesztés

A népesség hagyományos foglalkozása a mezőgazdaság. A szocializmus időszakában a földművesek a termelőszövetkezet keretében dolgoztak. 1990 óta az utódtársaság kereskedelemmel és szolgáltatásokkal is foglalkozik, valamint egy kavicsbányát is üzemeltet.

1970 óta sok nyaralót építettek. Egyesek falusi turizmussal, szállásadással foglalkoznak. Van a környéken lovasiskola és horgászási lehetőség. Manapság németek és osztrákok is áttelepülnek az olcsóbb régióba, ahol sokan beszélnek németül.

Híres emberekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Rum települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu, Bp. 1898.
  6. Rum Helységnévtár
  7. Vasi Volán

Külső hivatkozásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Rum (Magyarország) témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés