Zengővárkony
Zengővárkony (1898-ig csak Várkony;[3] németül: Warkon, Warkorn[4]) község Baranya vármegyében, a Pécsváradi járásban.
Zengővárkony | |||
Református templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Pécsváradi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Fülöp Csaba (független)[1] | ||
Irányítószám | 7720 | ||
Körzethívószám | 72 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 419 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 24 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 16,71 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 10′ 24″, k. h. 18° 25′ 52″46.173333°N 18.431111°EKoordináták: é. sz. 46° 10′ 24″, k. h. 18° 25′ 52″46.173333°N 18.431111°E | |||
Zengővárkony weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Zengővárkony témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésA Keleti-Mecsek területén fekszik, a Zengő lábának keleti lejtőin.
A szomszédos települések: észak felől Mecseknádasd, északkelet felől Apátvarasd, kelet felől Pusztakisfalu, délkelet felől Lovászhetény és Nagypall, délnyugat felől Pécsvárad, északnyugat felől pedig Óbánya; a legközelebbi város az alig 3 kilométerre elhelyezkedő Pécsvárad.
Megközelítése
szerkesztésLegfontosabb közúti elérési útvonala a Budapest-Pécs-Barcs között húzódó 6-os főút, mely a belterületének keleti széle mellett húzódik. Közigazgatási területét érintik még a Mohácstól Pécsváradig vezető 5606-os és 5607-es utak, illetve a mai 6-os főút egy korábbi nyomvonalán húzódó 5613-as út is.
Története
szerkesztésA helyet ősidők óta lakják. A zengővárkonyi madonna névre elkeresztelt őskori agyagszobrocskát, amelyet Dombay János hozott a felszínre, a pécsi Janus Pannonius Múzeum őrzi. (Dombay nevét a közelben fürdésre is használt Dombay-tó őrzi [1].) A területet Szent István a Pécsváradi Apátságnak adományozta az apátság alapítólevele szerint. Az Árpád-kori oklevelek Villa Varkun, Warkun és Varkon írásmóddal említették, lakói magyar egyházi nemesek voltak.
Zengővárkony túlélte a török hódoltságot és vannak feljegyzések, amelyek szerint a törökök elől menekülő görögök is letelepedtek a környéken. A Balázs-forrás neve állítólag egy Basileus nevű görög remetének állít emléket. A hagyomány szerint korábban menekülő husziták is letelepedtek itt. (A falu határában van egy „Tótok Szőlleje” nevű dűlő.) A török kiűzése után németek is betelepedtek.
Ide tartozott a háromnegyedórányi járásra lévő Pusztafalu, amit Kisvárkony néven is ismertek az 1779-es összeírás szerint. [5]
Zengővárkony református temploma 1787 és 1802 között épült.
1929 és 1949 közt itt volt lelkész a művészetfilozófus Fülep Lajos, akinek jelenléte az apró falucskát magyar szellemi központtá varázsolta.
2001-ben lakosságának 2,7%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Boris Sándor (független)[6]
- 1994–1998: Ördög Béla (független)[7]
- 1998–2002: Ördög Béla (független)[8]
- 2002–2006: Ördög Béla (független)[9]
- 2006–2010: Ördög Béla (független)[10]
- 2010–2014: Ördög Béla János (független)[11]
- 2014–2019: Ördög Béla János (független)[12]
- 2019–2024: Fülöp Csaba (független)[13]
- 2024– : Fülöp Csaba (független)[1]
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
Lakosok száma | 416 | 407 | 393 | 392 | 398 | 425 | 414 | 419 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,2%-a magyarnak, 0,9% cigánynak, 0,2% görögnek, 0,2% lengyelnek, 8,5% németnek, 0,2% örménynek mondta magát (10,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40,4%, református 32,1%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 6,7% (20,4% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 92,5%-a vallotta magát magyarnak, 16,2% németnek, 0,5% horvátnak, 0,2-0,2% szlováknak, görögnek, szerbnek és cigánynak, 2,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 28,2% volt református, 26,8% római katolikus, 0,7% evangélikus, 0,5% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 8,9% felekezeten kívüli (33,6% nem válaszolt).[15]
Hagyományőrzés
szerkesztésA kicsi faluban mintaszerű a hagyományőrzés és nem csak a nép hagyományokat, hanem az itt élt alkotó emberek emlékét – mint Fülep Lajosét – is híven őrzik. Farsang és szüret idején előkerül a híresen szép helyi népviselet. Gyöngyös, pántlikás párta, díszes szoknya, mintás kötény – mindez azonos a sárközi viselettel, hiszen a zengővárkonyiak azonos származásúnak tartják magukat a sárköziekkel. Őrzik a tojásfestés ősi hagyományát és továbbra is készülnek a híres régi minták alapján a szőttesek. Zengővárkony ad otthont a Míves Tojás Múzeumnak, mely Dr. Nienhaus Rózsa magángyűjteménye.
Zengővárkony tánc- és dalhagyományait a Hagyományőrző Művelődési Egyesület őrzi immár több mint 30 éve nagy sikerrel. A néptánccsoport és fúvószenekara a 70-es években alakult Császár János és Töttös Sándor keze alatt. 1992-ben vált a csoport egyesületté, és 2003 óta a fiatalabb generáció vette kezébe a tánccsoport vezetését. A néptánccsoport több ízben szerepelt arany minősítéssel és megkapta a nívó-díjat, melyre rendkívül büszke. Koreográfiái a helyi hagyományokat dolgozzák fel, például Gesztenyeszüret, Lakodalmas, Legénybúcsú… Az országban szívesen vesznek részt a különböző fesztiválokon, hiszen nemcsak őrizni, hanem bemutatni is szeretnék a hagyományokat, csodás öltözetüket, pattogós zenéiket.
Zengővárkony szoros kapcsolatokat ápol a vele szinte összenőtt Pécsváraddal. Közös hagyományuk a Leányvásár, vagy ahogy Fülep Lajos írta: a „kálomista búcsú”.
Nevezetességek
szerkesztés- Negyven hektáros ősi szelídgesztenyés (pusztulóban van, de 500-600 éves fáinak egy része még áll)
- Fülep Lajos-emlékház
- Rockenbauer Pál sírja
- Nemzetközi Szalmagyűjtemény (Szalmakincstár)
- Császár János-emlékház
- Míves Tojás Gyűjtemény Muzeális Intézmény Weboldal
- Tájház
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Zengővárkony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 12.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ http://www.turakonyvek.hu/elmeny/telepuleseink/telepuleseink_201102c.pdf
- ↑ http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf Archiválva 2014. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés 2013 augusztus 15)
- ↑ https://adatbazisokonline.hu/adatbazis/urbaria-et-conscriptiones/adatlap/8841
- ↑ Zengővárkony települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Zengővárkony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Zengővárkony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
- ↑ Zengővárkony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
- ↑ Zengővárkony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
- ↑ Zengővárkony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
- ↑ Zengővárkony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 22.)
- ↑ Zengővárkony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 17.)
- ↑ Zengővárkony Helységnévtár
- ↑ Zengővárkony Helységnévtár
Külső hivatkozások
szerkesztés- Zengővárkony honlapja
- Videó a faluról 2010-ben
- A Tojásmúzeum honlapja (6 nyelven)
- A Szalma-Kincs-Tár honlapja magyar és angol nyelven (www.szalmakincstar.eoldal.hu) és facebook oldala