Nagypall
Nagypall (németül: Pahl, Nadjpohl;[3][4] horvátul: Palija[5]) község Baranya vármegyében, a Pécsváradi járásban.
Nagypall | |||
![]() | |||
A Szabadság utca (az 5607-es út belterületi szakasza) a község katolikus templomával | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Pécsváradi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Grátz Erika (független)[1] | ||
Irányítószám | 7731 | ||
Körzethívószám | 72 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 339 fő (2021. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 50,35 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 7,13 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 08′ 39″, k. h. 18° 27′ 19″Koordináták: é. sz. 46° 08′ 39″, k. h. 18° 27′ 19″ | |||
Nagypall weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Nagypall témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
FekvéseSzerkesztés
Nagypall a Mecsek lábainál, ezen belül is a Zengőtől délkeletre található, Pécsváradtól mintegy három kilométerre.
MegközelítéseSzerkesztés
A településen végighalad, annak főutcájaként a Mohácstól Pécsváradig vezető 5607-es út, ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala mindkét végponti város irányából. Az ország távolabbi részei felől a 6-os főúton érhető el a legegyszerűbben, pécsváradi letéréssel.
Hajdan érintette a községet a Pécs–Bátaszék-vasútvonal, melynek egy megállóhelye is volt itt, ám a vonalnak ezen a szakaszán 1997 óta nincs számottevő vasúti forgalom. Nagypall megállóhely a belterület keleti szélén, a mai Petőfi utca végén létesült, egykori helye a jelenlegi állapotában csak burkolatlan úton közelíthető meg.
TörténeteSzerkesztés
Nevét 1015-ben a pécsváradi bencés apátság alapítólevelében említették először, mely szerint I. István király népeket adott itt a monostornak.
Nevét egy 1220-ból származó oklevél is említi Pol alakban, a pécsváradi bencés apátságnak adót fizető falvak között. A Pall név a magyar Pál személynévből alakulhatott ki.
A falut az apátság nemes jobbágyai lakták.
A török hódoltság ellenére sem néptelenedett el, lakossága a törökök távozása után magyar volt.
A németek a 18. század második felétől kezdtek betelepedni, az első világháború után a falu lakosságának már több, mint fele volt német. A második világháborúig a falu két utcájában külön éltek a magyarok, akik reformátusok, és a németek, akik katolikusok voltak. A kis falunak ezért két temploma van. A németek és a magyarok gyermekei 1852-től két külön iskolába jártak, a katolikus iskolában németül és magyarul folyt a tanítás.
Jelentős esemény volt a falu életében a – községet is érintő – Pécs–Pécsvárad–Bátaszék-vasútvonal 1911-es megnyitása.
Egy statisztika szerint a második világháború után Nagypallból 43 németet telepítettek ki, ami a lélekszámhoz viszonyítva jelentős veszteség volt [1].
Amikor az 1960-as években átszervezték a közigazgatást, 1966. június 30-án megszüntették Nagypall külön tanácsát és Pécsváradhoz csatolták. A falu 1993. január 1-jén alakított újra külön önkormányzatot és fejlődése ekkortól felgyorsult.
Katolikus gyülekezete a pécsváradi plébánia filiája. Református gyülekezet a Zengővárkonyi Református Egyházközösség Társgyülekezete. A faluban Régi Mesterségeket Felelevenítő Közhasznú Egyesület működik.
2001-ben a lakosságnak már csak 2,7%-a vallotta magát németnek.
KözéleteSzerkesztés
PolgármestereiSzerkesztés
- 1990–1994: Nidlingné Grátz Erika (független)[6]
- 1994–1998: Nidlingné Grátz Erika (független)[7]
- 1998–2002: Nidlingné Grátz Erika (független)[8]
- 2002–2006: Nidlingné Grátz Erika (független német kisebbségi)[9]
- 2006–2010: Grátz Erika (független)[10]
- 2010–2014: Grátz Erika (független)[11]
- 2014–2019: Grátz Erika (független)[12]
- 2019-től: Grátz Erika (független)[1]
NépességSzerkesztés
A település népességének változása:
A grafikon jelenleg technikai problémák miatt nem áll rendelkezésre. |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78,4%-a magyarnak, 3% cigánynak, 21,8% németnek mondta magát (21,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,6%, református 9,9%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 9,4% (30,3% nem nyilatkozott).[13]
NevezetességeiSzerkesztés
- Falumúzeum, amely a 19. században, illetve a 20. század elején élt nagypalliaknak állít emléket
- Pincegaléria.
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ a b Nagypall települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal, https://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=19877
- ↑ Nagypall (magyar nyelven). Központi Statisztikai Hivatal . (Hozzáférés: 2022. május 30.)
- ↑ http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf Archiválva 2014. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés 2013 július 1)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
- ↑ Nagypall települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Nagypall települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
- ↑ Nagypall települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
- ↑ Nagypall települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
- ↑ Nagypall települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
- ↑ Nagypall települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
- ↑ Nagypall települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
- ↑ Nagypall Helységnévtár
ForrásokSzerkesztés
- Györffy György: Baranya vármegye.