Nagydobsza

magyarországi község Baranya vármegyében

Nagydobsza község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban.

Nagydobsza
Tájház
Tájház
Nagydobsza címere
Nagydobsza címere
Nagydobsza zászlaja
Nagydobsza zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásSzigetvári
Jogállásközség
PolgármesterKovács János (független)[1]
Irányítószám7985
Körzethívószám73
Népesség
Teljes népesség519 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség45,96 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület13,23 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 02′ 05″, k. h. 17° 39′ 54″Koordináták: é. sz. 46° 02′ 05″, k. h. 17° 39′ 54″
Nagydobsza (Baranya vármegye)
Nagydobsza
Nagydobsza
Pozíció Baranya vármegye térképén
Nagydobsza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagydobsza témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

A vármegye nyugati szélén helyezkedik el, az Ormánság és a Zselic találkozásánál, az Alvidéken. A legközelebbi városok Szigetvár és Barcs, előbbitől 11, utóbbitól 19 kilométerre fekszik.

A szomszédos települések: északkelet felől Merenye, kelet felől Nemeske, dél felől Pettend, nyugat felől Kisdobsza, északnyugat felől pedig a már Somogy vármegyéhez tartozó Kálmáncsa.

Megközelítése szerkesztés

A 6-os főút áthalad a községen, így azon könnyen megközelíthető az ország távolabbi részei felől is.

A hazai vasútvonalak közül a települést a Gyékényes–Pécs-vasútvonal érinti, de a vasútnak itt nincs megállási pontja; a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget Kisdobsza megállóhely kínálja, a belterület déli szélétől mintegy 800 méterre délnyugatra.

Nevének eredete szerkesztés

Első írásos említését vizsgálva, egyes kutatók cseh eredetűnek vélik (a cseh dub (tölgy) szóra utalva, mivel 1100 körül csehek telepedtek le az akkoriban tölgyesekkel borított vidékre[3]), míg más vélemények szerint az ütőhangszerre utaló Dobsa személynévből ered.

Története szerkesztés

A település neve először 1277-ben fordul elő írásos forrásban Dubza alakban, ekkor királynéi birtok volt. Az 1330-as években már volt plébánia a településen, 1349-ben Piast Erzsébet magyar királyné a Fejérvári Őrkanonokságnak adományozta.[3] Ők a Szent Korona és a magyar koronázási jelvények őrzői voltak. A mohácsi csata előtt cseh husziták telepedtek le, akik kőtemplomot építettek. Az 1500-as években a reformációt támogató Török Bálint (hadvezér) birtoka volt. Ennek, és Sztárai Mihály baranyai egyházalapító tevékenységének köszönhetően 1545-ben a husziták és a kőtemplom is reformátussá vált. A török időkből fennmaradt adólajstromok is bizonyítják a falu középkori létét. Sziget várának eleste után 1566-ban a török a környék népét Nagydobsza templomának lebontására kényszerítette. A szájhagyomány szerint az emberek élőláncot alkotva kézről kézre adták a téglákat a várig, melynek helyreállításához így raboltak építőanyagot a megszállók.

1807-től a piaristák birtoka volt egészen 1945-ig.

Az 1950-es megyerendezéssel az addig Somogy vármegyéhez tartozó települést a Szigetvári járás részeként Baranyához csatolták.

1978. december 31-én egyesítették Kisdobszával Dobsza néven, 1992. január 1-jétől újra önálló.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1992–1994: ifj. Büki István (független)
  • 1994–1998: Dr. Reisz Viktor (független)[4]
  • 1998–2002: Kovács János (független)[5]
  • 2002–2006: Kovács János (független)[6]
  • 2006–2010: Kovács János (független)[7]
  • 2010–2014: Kovács János (független)[8]
  • 2014–2019: Kovács János (független)[9]
  • 2019-től: Kovács János (független)[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
643
636
621
601
569
510
519
2013201420152019202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,7%-a magyarnak, 18,3% cigánynak, 7,2% horvátnak, 0,5% lengyelnek, 3,8% németnek, 0,8% románnak mondta magát (12,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 57,8%, református 13,4%, felekezeten kívüli 8,1% (19,8% nem nyilatkozott).[10]

Nevezetességei szerkesztés

Az építészeti, néprajzi emlékekben gazdag, talpasházáról híres település számos épülete műemléki védettség alatt áll.

  • Talpasház1853-ban Benked István építette, talpas-vázas falszerkezetű, karós sárfalú. Zsúpfedele alatt szoba, szabadkéményes konyha és hátsó szoba nyílik az itt pitvarnak nevezett fatornácra. Az 1853-ban épült talpasház a délnyugat-dunántúli hagyományőrző, ún. faházövezet, ezen belül a református Szigetvidék tipikus épülete. Nemzedékeken át a Benked család lakta. Berendezése a 20. század eleji hagyományos lakásbelsőt szemlélteti. A ház mögött áll a talpas kisház, amely 1855-ben lakásnak épült, és 1916-ban telepítették ide. A telek végén istállós pajta látható gazdasági eszközökkel.
  • Református templom1808-ban késő barokk stílusban épült.
  • Turul-szobros világháborús emlékmű[11]

Gazdasága szerkesztés

A falu határában völgyzáró gátak építésével 20 katasztrális hold területű halastórendszert létesítettek. Eredeti térfogata 130 000 köbméter, átlagos mélysége 1,1 méter.[12]

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Nagydobsza települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 14.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. a b szerk.: Duczon Árpád, Gabnai János: Nagydobsza – A talpasház és a település története. Nagydobsza Község Önkormányzata, Nagydobszai Horvát Nemzetiségi Önkormányzat (2017). ISBN 978-963-12-8673-1 
  4. Nagydobsza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
  5. Nagydobsza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  6. Nagydobsza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  7. Nagydobsza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  8. Nagydobsza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  9. Nagydobsza települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 22.)
  10. Nagydobsza Helységnévtár
  11. I. és II. világháborúban elesettek emlékére. Köztérkép. (Hozzáférés: 2018. október 31.)
  12. szerk.: Dr. Balogh János: Dombvidéki víztározók. Műszaki Könyvkiadó, 11. o.. ISBN nincs (1966) 

Források szerkesztés

  • Bodnár Katalin. „Térségünk Dobsza”, Szigetvár és Vidéke, 1990. augusztus 1., 5. oldal (magyar nyelvű) 

További információk szerkesztés