Pettend
Pettend község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban.
| Pettend | |
 | |
| Református templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Dél-Dunántúl |
| Vármegye | Baranya |
| Járás | Szigetvári |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Lakatos Sándor (független)[1] |
| Irányítószám | 7972 |
| Körzethívószám | 73 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 174 fő (2021. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 24,25 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 5,98 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Pettend
Pozíció Magyarország térképén
| |
| é. sz. 46° 00′ 03″, k. h. 17° 41′ 58″Koordináták: é. sz. 46° 00′ 03″, k. h. 17° 41′ 58″ | |
Pettend
Pozíció Baranya vármegye térképén
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pettend témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
FekvéseSzerkesztés
Szigetvár vonzáskörzetében helyezkedik el, a város központjától mintegy 13-14 kilométerre délnyugati irányban, a Nyugati-Gyöngyös patak mellett. A szomszédos települések: észak felől Nemeske, északkelet felől Kistamási, dél felől Gyöngyösmellék, délnyugat felől Szörény és Zádor, északnyugat felől pedig Kisdobsza és Nagydobsza.
MegközelítéseSzerkesztés
Zsáktelepülés, csak közúton közelíthető meg, a 6-os főútról Nemeske-Görösgalnál letérve, Nemeske és Kistamási központján keresztül, az 58 109-es számú mellékúton.
TörténeteSzerkesztés
Pettend nevét az oklevelek 1330-ban említették először Petend néven, mint a Kán nemzetséghez tartozó Siklósi Péter birtokát. A királyi földek visszavételekor a birtokot elvették tőle, de az országbíró visszaítélte neki. 1449-ben több család birtoka volt; így a laki Thúz-, a Létai és a Szőcsényi családok is birtokosai voltak. 1493-ban a Dombai családból származó Kornis Mihályné volt birtokosa. A török idők alatt is végig lakott maradt. 16. században az enyingi Török család birtoka volt. Az 1700-as évek elején gróf Nádasdy Lászlóé lett, 1807-ben pedig I. Ferenc király ajándékozta a Kegyes Tanítórendnek.
A 20. század elején Somogy vármegye Szigetvári járásához tartozott.
1910-ben a népszámlálás adatai szerint 284 lakosa volt, ebből 279 magyar, melyből 26 római katolikus, 258 református volt.
Az 1950-es megyerendezéssel a korábban Somogy vármegyéhez tartozó települést a Szigetvári járás részeként Baranyához csatolták.
A 2001-es népszámlálási adatok szerint 158 lakosa volt, 2008 január elsejei adatok szerint 150 lakosa volt Pettendnek.
2018-ban 23,23 százalékos volt a munkanélküliségi ráta.[3]
KözéleteSzerkesztés
PolgármestereiSzerkesztés
- 1990–1994: Gere János (Agrárszövetség)[4]
- 1994–1998: Gere János (független)[5]
- 1998–2002: Simon Sándor (független)[6]
- 2002–2006: Simon Sándor (független)[7]
- 2006–2010: Simon Sándor (független)[8]
- 2010–2014: Lakatos Sándor (független)[9]
- 2014–2019: Lakatos Sándor (független)[10]
- 2019-től: Lakatos Sándor (független)[1]
A településen 2019-ben az illetékes választási szerv elrendelte a teljes önkormányzati választás megismétlését,[11] azzal az indokkal, hogy a névjegyzék zárásakor abban több mint kétszer annyi választópolgár szerepelt, mint a készítésekor.[12]
NépességSzerkesztés
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99,2%-a magyarnak, 69,9% cigánynak mondta magát (0,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 53,4%, református 7,5%, felekezeten kívüli 12,8% (15,8% nem nyilatkozott).[13]
NevezetességeiSzerkesztés
- Református temploma 1857 és 1860 között épült. Érdekessége, hogy a gondnok az építkezésről egy 263 tételből álló, verses számadást készített, amelyben részletesen felsorolja, hogy a falu negyvenegy házában élő családok milyen munkákkal járultak hozzá a templomépítéshez. Ebből kiderül többek között az is, hogy az építkezés egy halálos áldozattal is járt: a 42 éves Szőke János életét vesztette, amikor lezuhant a templom tetejéről.[14]
- Termálkút; régen található volt a településen egy termálfürdő is, s mivel a nagy nyomás miatt a kútból feltörő termálvizet a mai napig sem tudták teljesen elzárni, azt a helyi lakosság jelenleg is használja tisztálkodási és kikapcsolódási célokra.
ForrásokSzerkesztés
- Györffy György: Baranya vármegye.
- Dunántúli napló.
Külső hivatkozásokSzerkesztés
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ a b Pettend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal, https://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=29762
- ↑ Megjött a magyar települések feketelistája - térképen a kettészakadt ország
- ↑ Pettend települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Pettend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
- ↑ Pettend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
- ↑ Pettend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
- ↑ Pettend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
- ↑ Pettend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
- ↑ Pettend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
- ↑ Pettend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
- ↑ Pettenden is megismételték a polgármester-választást, fordított az október 13-án vesztes jelölt (magyar nyelven) (html). 168óra.hu, 2019. november 10. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
- ↑ Pettend Helységnévtár
- ↑ Zentai Tünde. A Dél-Dunántúl festett templomai – 9. Szigetvidék, 19–20. oldal. Pannónia Könyvek (2013). ISBN 978-963-9893-79-5
