Gát (vízépítés)

műszaki létesítmény

A gát (duzzasztógát) valamely vízfolyás keresztirányában kiépített olyan műszaki megoldás, amelynek célja az ott lévő víznek a felduzzasztása, vagy teljes elzárása. A gát felett magasabb a víz, mint a gát alatt, és itt ezért vízbukás állítható elő (vízesés).

Vízzárógát

Gátak építésének céljai szerkesztés

 
Vízzáró gát Ausztráliában
 
Gátépítés Kínában

A gátak segítségével szabályozhatók a folyók, öntővízhez juthatunk és villamos energiát is termeltethetünk. A gát mögötti völgyet elárasztja a víz. Amennyiben települések találhatók ott, azokat új helyre kell költöztetni. A helyi élővilág is veszélybe kerülhet.

Vízerő kihasználása szerkesztés

Energiatermelés céljából valamely vízfolyás szelvényét a vízi erejének kihasználására gáttal részben vagy egészben elzárják. Ezáltal a vízet az üzemvízcsatornába terelik. E csatornában áramlik a víz a turbinákhoz.

Felhasználási formák:

Völgyzáró gátak szerkesztés

A hegyek között nagy gátakkal egész völgyeket zárnak el. A téli csapadékból nagy mennyiségeket raktároznak el a szárazabb időkre (a száraz évszakokra).

Felhasználási formák:

Folyók csatornázása szerkesztés

A folyók vizét gátakkal felduzzasztják, hogy a hajózás részére nagyobb vízmélységet biztosítsanak. Felhasználási formák:

Folyók szabályozása szerkesztés

Öntözőcsatornák szerkesztés

Vízfolyások, patakok medrébe gátat építenek, és ezáltal a vizet öntözőcsatornákba kényszerítik. Vannak szilárd és mozgógátak. A szilárd gátak kőből vagy fából készülhetnek és állandóan a mederben maradnak. Ha a gát koronája az eredeti vízszint alatt marad, akkor fenékgátnak nevezik. Ha pedig a gát magasabb, az eredeti természetes vízszintnél, bukógátnak hívják. A folyók fattyúágait a szabályozásnál keresztgátakkal (többnyire egyszerű földgátakkal zárják el)

Híresebb öntözőgátak:

Árvízi gátak szerkesztés

Híresebb gátak szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Gát (vízépítés) témájú médiaállományokat.
Nézd meg a gát címszót a Wikiszótárban!