Istvándi

magyarországi község Somogy vármegyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 9.

Istvándi község Somogy vármegyében, a Barcsi járásban.

Istvándi
Tájház, népi lakóház
Tájház, népi lakóház
Istvándi címere
Istvándi címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásBarcsi
Jogállásközség
PolgármesterPécsi Sándor (független)[1]
Irányítószám7987
Körzethívószám82
Népesség
Teljes népesség495 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség19,17 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület30,3 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 01′ 13″, k. h. 17° 37′ 16″46.020411°N 17.621161°EKoordináták: é. sz. 46° 01′ 13″, k. h. 17° 37′ 16″46.020411°N 17.621161°E
Istvándi (Somogy vármegye)
Istvándi
Istvándi
Pozíció Somogy vármegye térképén
Istvándi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Istvándi témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Belső-Somogyban fekszik, közvetlenül a vármegye keleti határa mellett; a legközelebbi városok Barcs és Szigetvár, mindkettőtől nagyjából 15-15 kilométer választja el.

A szomszédos települések: észak felől Kálmáncsa, kelet felől Kisdobsza, délkelet felől Zádor, dél felől Darány, nyugat felől pedig Szulok; keleti és délkeleti szomszédai már Baranya vármegyéhez tartoznak.

Megközelítése

szerkesztés

Központján áthalad a 6-os főút, így azon könnyen megközelíthető az ország távolabbi részei felől is. A hazai vasútvonalak közül a Gyékényes–Pécs-vasútvonal érinti, de a vasútnak nincs itt megállási pontja, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget ezért Darány vasútállomás kínálja, mintegy 3,5 kilométerre délnyugatra.

Története

szerkesztés
 
Műemlék magtár

Első ismert írásos említése az 1332-es pápai tizedjegyzékben található, ekkor Stehpandi alakban írták. Ebben az időben már egyházas hely volt. Neve 1421-ben Isthuandy alakban fordult elő. 1536-ban Sulyok György pécsi püspök tulajdonában volt. 1664-ben, téli hadjárata idején Zrínyi Miklós serege a falu határában táborozott. 1726-tól az Esterházy családé lett a település, s egészen az államosításig a tulajdonukban maradt.

A lakosság száma az évszázadok során folyamatosan emelkedett, a legmagasabb a II. világháború alatt volt (1200 fő), azóta csökken és mára a település a vármegyére nagyban jellemző aprófalu lett.

A településen magas a kisebbségi lakosok aránya, elsősorban a cigányoké, akik az 1960-as években jelentek meg Istvándiban.[3]

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Pavelka Jenő (MSZMP)[4]
  • 1994–1997: Pavelka Jenő (Munkáspárt)[5]
  • 1997–1998: …
  • 1998–1999: Schwéger István (független)[6]
  • 1999–2002: Bencsik János (független)[7]
  • 2002–2006: Bencsik János (független)[8]
  • 2006–2010: Bencsik János (független)[9]
  • 2010–2014: Bencsik János (független)[10]
  • 2014–2019: Kalányos Zoltán (független)[11]
  • 2019–2020: Orsós Zoltán (1977, független)[12]
  • 2020–2024: Bereczkiné Pavelka Jolán (független)[13]
  • 2024– : Pécsi Sándor (független)[1]

A településen 1997. május 25-én, majd 1999. június 27-én is időközi polgármester-választás zajlott, ezek oka még tisztázást igényel.[14] Az 1999-es választásról biztos, hogy a korábbi polgármester nem indult el rajta, a lakosok egyetlen jelöltre szavazhattak.[7]

A 2019-es önkormányzati választáson a győzelmet megszerző polgármester-jelöltnek azért kellett a születési évszámát is szerepeltetnie a hivatalos választási dokumentumokban, hogy biztosan el lehessen különíteni egy három évvel idősebb, teljesen azonos nevű névrokonától, aki az egyéni listás választáson indult (de nem szerzett képviselői mandátumot).

Orsós Zoltán alig néhány hónapig volt polgármester, 2020. február 27-én el kellett hagynia hivatalát, mert a megválasztásához szükséges feltételek már nem álltak fenn:[15] márciusban ugyanis jogerősen letöltendő szabadságvesztést kapott egy, még korábban elkövetett bűncselekmény miatt, s ezzel elvesztette választójogát is.[16] Emiatt időközi polgármester-választást kellett kiírni, melynek időpontját először 2020. június 7-ére tűzték ki,[17] de aznap nem lehetett megtartani, mert a koronavírus-járvány kapcsán életbe lépett veszélyhelyzeti korlátozások lehetetlenné tették a lebonyolítását. A korlátozások feloldását követően a választás időpontját 2020. szeptember 13-ára tűzték ki.[13]

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
613
612
607
482
477
506
495
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,5%-a magyarnak, 59,3% cigánynak, 0,2% görögnek, 0,3% horvátnak, 0,5% németnek mondta magát (4,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,9%, református 9,7%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezet nélküli 14,5% (6,5% nem nyilatkozott).[18]

2022-ben a lakosság 93,1%-a vallotta magát magyarnak, 69,6% cigánynak, 0,8% ukránnak, 0,2-0,2% románnak, görögnek és horvátnak, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 72,5% volt római katolikus, 5% református, 0,2% görög katolikus, 0,2% egyéb katolikus, 9,4% felekezeten kívüli (12,4% nem válaszolt).[19]

Nevezetességei

szerkesztés

Istvándiban három országosan védett műemlék is található:[20]

  • Református templom: barokk stílusú, a 18. századból. Tornya gótikus eredetű.
  • Népi lakóház 1848-ból, később tájházként hasznosították
  • Magtár az 1890-es évekből

Itt születtek

szerkesztés
  1. a b Istvándi időközi polgármester-választás (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 7.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Istvándi honlapja. [2013. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 5.)
  4. Istvándi települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Istvándi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  6. Istvándi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 16.)
  7. a b Istvándi települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1999. június 27. (Hozzáférés: 2020. május 19.)
  8. Istvándi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 16.)
  9. Istvándi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 16.)
  10. Istvándi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. április 16.)
  11. Istvándi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 25.)
  12. Istvándi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. augusztus 1.)
  13. a b Istvándi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2020. szeptember 13. (Hozzáférés: 2020. június 27.)
  14. Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára Helyhatósági választások iratai, 1990-2002 (2006, 2010) XXXIII. 6.
  15. Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019 (Hozzáférés: 2020. június 26.)
  16. Legyőzték a Fideszt a hajdúszoboszlói időközi választáson. 24.hu (2020. szeptember 14.) (Hozzáférés: 2020. szeptember 14.)
  17. Istvándi időközi polgármester-választás (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2020. június 7. (Hozzáférés: 2020. június 27.)
  18. Istvándi Helységnévtár
  19. Istvándi Helységnévtár
  20. Istvándi műemlékei. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2016. január 5.)
  21. A Belügyminisztérium 1908. évi 6521. sz. rendelete. Névváltoztatási kimutatások 1908. év 31. oldal 15. sor.
  22. https://www.sakharov-center.ru/asfcd/martirolog/?t=page&id=24957
  23. Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994.

További információk

szerkesztés