Wikipédia

Szulok

magyarországi község Somogy vármegyében

Szulok (németül: Sulk) község Somogy vármegyében, a Barcsi járásban.

Szulok
Szulok címere
Szulok címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásBarcsi
Jogállásközség
PolgármesterHengerics József (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám7539
Körzethívószám82
Népesség
Teljes népesség584 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség24,29 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület27,91 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 03′ 10″, k. h. 17° 32′ 54″Koordináták: é. sz. 46° 03′ 10″, k. h. 17° 32′ 54″
Szulok (Somogy vármegye)
Szulok
Szulok
Pozíció Somogy vármegye térképén
Szulok weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szulok témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

A megye déli részén fekszik, Barcstól 14 kilométerre északkelet felé. a Lad-Barcs közti 6623-as út mentén. Innen ágazik ki az előbbi útból kelet felé a 66 161-es út, amely Kálmáncsa központjába és annak egy külterületi községrészébe vezet. A település jól megközelíthető, a térségben fejlett az infrastruktúra, annak ellenére, hogy a vasútvonal évtizedekkel ezelőtt megszűnt itt. Szulokból autóval kevesebb, mint egy óra alatt el lehet érni Barcsra, Nagyatádra, Kaposvárra, Szigetvárra és Pécsre is. A tömegközlekedés szintén optimálisnak mondható a jelen állapotokat tekintve.

Története szerkesztés

Szulok település neve a III. Béla királytól a székesfehérvári János lovagok részére kiállított megerősítő levélben is szerepelt. Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben Zulak alakban fordult elő. Ez a település később - valószínűleg a török megszállás alatt - elpusztult, a 18. századig pusztán maradt.

A település a Széchenyi család birtokába került. Gróf Széchenyi István 1715-57 közt Württembergből származó németekkel telepítette be, akik szénégetéssel foglalkoztak. Az erdők megfogyatkozásával a homokos területen dohánytermesztéssel kezdtek foglalkozni.

Az 1772-es megyei összeírás szerint a falunak volt katolikus parókiája és tanítója. („Az oskola tsak a téli hónapokban áll, nyáron pedig soha sincsen.”)

A falu levéltárban található legrégebbi pecsétje 1788-ban keletkezett.

A római katolikus templom 1800-ban épült. A templom védőszentjei Szent Simon és Júdás Tádé apostolok, akiket a favágók tekintik védőszentjüknek.

A település ekkortól kezdve folyamatos fejlődésen ment keresztül, 1811-ben például mezővárosi rangot kapott. Nemcsak lakóinak száma gyarapodott, de az itt működő ipar is fejlődött: a 20. század elején Szulok a dohánytermesztés egyik hazai fellegvára volt.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Virth József (független)[3]
  • 1994–1998: Virth József (független)[4]
  • 1998–2002: Virth József (független)[5]
  • 2002–2006: Virth József (független)[6]
  • 2006–2010: Virth József Mihály (független)[7]
  • 2010–2014: Hengerics József (Fidesz)[8]
  • 2014–2019: Hengerics József (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2019-től: Hengerics József (Fidesz-KDNP)[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
690
701
690
618
604
584
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,5%-a magyarnak, 3,1% cigánynak, 0,6% horvátnak, 35% németnek mondta magát (12,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 76,7%, református 2,3%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 2,5% (18,2% nem nyilatkozott).[10]

Nevezetességei szerkesztés

  • Római katolikus templom (1800)
  • Szentháromság-szobor
  • Tájház
  • Termálfürdő: a több mint ötvenfokos termálvízre egyébként a hatvanas években bukkantak a település közelében. Aztán 1969-ben megépült a fürdő, majd 1996-ban egy kemping is létesült a forgalmas strand mellé. A gyógyító hatású víz kitűnő a reumás, illetve nőgyógyászati panaszok enyhítésére. A szuloki termál strand az idegenforgalmi szezon alatt van nyitva, május elejétől szeptember végéig. A Termálfürdő és kemping 2012 áprilisától ismét üzemel (bővebb információ itt
  • Az alsó falusi temetőben az egyik sírfeliratot Vörösmarty Mihálynak tulajdonítják, aki az 1848-as szabadságharc leverése után az egyik szuloki családnál talált menedéket:
„Meg ne háborítsd a csendet, mely e sír körül lebeg.
Itt egy édes jó anyának fáradt teste szendereg.
Éltében sokat virrasztott, hadd nyugodjék hamva hát.
Gyermekei és unokái könnye könnyítse meg porát.”
  • A Kakasd és Zomba között elterülő hatalmas mocsár lecsapolását két szuloki ember végezte 1770 és 1772 között 500 forintért.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Szulok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Szulok települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Szulok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  5. ↑ Szulok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  6. ↑ Szulok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  7. ↑ Szulok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  8. ↑ Szulok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  9. ↑ Szulok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  10. ↑ Szulok Helységnévtár

Források szerkesztés

  • Andrássy, Antal - Szili, Ferenc: A barcsi és a nagyatádi járás községtörténeti lexikona. Somogy Megyei Levéltár, Somogy Megyei Pedagógiai Intézet. Kaposvár 1983.
  • Árvay Jenő:Kakasd település földrajza és története, 1936

Külső hivatkozások szerkesztés

További információ szerkesztés

Molnár István: A szuloki svábok. Kalauz 1857. 217-218. old.

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szulok&oldid=25987351”