Bárczy István
Bárczy István László, születési és 1898-ig használt nevén Sacher István[4] (Pest, 1866. október 3. – Budapest, 1943. június 1.) jogász, politikus,[5] Budapest polgármestere, majd főpolgármestere.
Bárczy István | |
Budapest 4. polgármestere | |
Hivatali idő 1906 – 1918 | |
Előd | Halmos János |
Utód | Bódy Tivadar |
Budapest 5. főpolgármestere | |
Hivatali idő 1918. április 10. – 1919 januárja | |
Előd | Heltai Ferenc |
Utód | Sipőcz Jenő |
Magyarország igazságügy-minisztere | |
Hivatali idő 1919. november 24. – 1920. március 15. | |
Előd | Zoltán Béla |
Utód | Ferdinandy Gyula |
Születési név | Sacher István |
Született | 1866. október 3.[1] Pest |
Elhunyt | 1943. június 1. (76 évesen)[1] Budapest[2] |
Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
Párt |
|
Élettárs | Kovácsy Irén (1869-1957)[3] |
Foglalkozás |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Bárczy István témájú médiaállományokat. |
Pályafutása
szerkesztésA polgári származású Sacher Gusztáv (1825–1897), székesfővárosi főreáliskolai tanár,[6] és a nemesi származású bárciházi Bárczy Berta (1836–1922) fia.[7] Anyai nagyszülei bárciházi Bárczy Gáspár (1782–1851) és csicseri Ormos Honoráta (1792–1870) voltak.[8] A budapesti egyetemen szerzett jogi végzettséget, majd 1889-től a fővárosnál dolgozott. A Budapest, IX. kerületi Szent István Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium tanára volt 1894-től 1901-ig. 1901–1906 között Budapest Székesfőváros közgyűlésének Közoktatási Ügyosztály vezetője volt, és a nevéhez fűződik a főváros iskolarendszerének újjászervezése; valamint az óvodai és elemi iskolai napközi otthon bevezetése. Megalapította a fővárosi Pedagógiai Szemináriumot, valamint a Népművelés című folyóiratot, amelynek szerkesztője is volt 1901–1918 között.
Az 1906-os választásokat követően felállt új közgyűlés június 19-én Budapest polgármesterévé választotta. Polgármestersége alatt kerültek köztulajdonba a gáz- és az elektromos művek, illetve a villamosvasút. Városfejlesztési programja alapján számos iskola, lakás, szociális és kulturális intézmény épült.
Mandátuma lejártakor, 1918. április 10-én főpolgármesterré választották, ezzel egy időben pedig főrendiházi taggá nevezték ki. A harmadik Wekerle-kormány lemondását követően Bárczy neve is felmerült, mint lehetséges új miniszterelnöké, ezzel kapcsolatban többször is járt királyi kihallgatáson, a választás azonban végül nem rá, hanem Hadik Jánosra esett. A bekövetkezett őszirózsás forradalom miatt 1919 januárjában Bárczy lemondott főpolgármesteri és minden politikai tisztségéről.
A Magyarországi Tanácsköztársaság bukása után, 1919. november 25-étől 1920. március 14-éig a Friedrich-, illetve a Huszár-kormány igazságügy-miniszteri posztját töltötte be. 1920 és 1931 között országgyűlési képviselő is volt.[5] Előbb a Vázsonyi-féle Nemzeti Demokrata Polgári Párt színeiben (melynek vezetőségi tagja is volt 1921-es kilépéséig), majd függetlenként, különböző liberális listákról szerzett mandátumot.
Az 1922-es választások kampánya során, április 3-án az Erzsébetvárosi Demokrata Körben (Dohány utca 76.) tiszteletére rendezett vacsorán az Ébredő Magyarok Egyesületén belül működő, ún. vérbíróság tagjai bombát robbantottak[9] – amit Bárczy csak azért tudott elkerülni, mert késve érkezett a helyszínre.
Emlékezete
szerkesztés- Budapest Belvárosában utca, Kispest Wekerletelepén, pedig tér viseli a nevét.
- A Bárczy István-díjat 2010 óta kapják pedagógusnapon a főváros közoktatási- és gyermekvédelmi intézményei hosszú éveken át odaadóan munkálkodó dolgozói közül legfeljebb 25-en.
- Alakja említés szintjén felbukkan Kondor Vilmos magyar író Budapest noir című bűnügyi regényében.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 3.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
- ↑ familysearch.org Bárczy Istvánné Kovácsy Irén gyászjelentése
- ↑ A Belügyminisztérium 1898. évi 78100. sz. rendelete. MNL-OL 30790. mikrofilm 382. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1898. év 134. oldal 47. sor.
- ↑ a b Kenyeres Ágnes (szerk.): Bárczy István (magyar nyelven). Magyar életrajzi lexikon (1000-1990). (Hozzáférés: 2009. december 28.)
- ↑ famiylsearch.org Sacher Gusztáv gyászjelentése
- ↑ familysearch.org Sacher Gusztávné Bárczy berta gyászjelentése
- ↑ familysearch.org Bárczy Gáspárné Ormos Honoráta gyászjelentése
- ↑ Az Ügyészség kilencrendbeli gyilkosság bűntette címén indítványozta a bombavetők fogvatartását, 1924. február
Források
szerkesztés- Hajdú Tiborné – Kohut Mária: Források Budapest történetéhez, 1873-1919. Források Budapest múltjából 2. Bp., Kossuth Ny., 1971
További információk
szerkesztés- Életrajza az 1926-1931-es országgyűlés almanachjában
- Erdei Gyöngyi: A mintaadó polgármester. Bárczy István beruházási programja (1906-1914) (magyarul)