Gyárfás Miklós

magyar író, költő, dramaturg

Gyárfás Miklós (Győr, 1915. december 6.Budapest, 1992. október 4.) József Attila-díjas (1954) magyar író, költő, dramaturg, egyetemi tanár, forgatókönyvíró.

Gyárfás Miklós
Az 1989-es Körkép antológiában megjelent portréja
Az 1989-es Körkép antológiában megjelent portréja
Született 1915. december 6.[1]
Győr
Elhunyt

Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása író, költő, dramaturg, egyetemi tanár, forgatókönyvíró
Kitüntetései József Attila-díj (1954)
Gábor Andor-díj (1966)
A Művészeti Alap nagydíja (1984)
Batsányi-díj

ÉletpályájaSzerkesztés

1945-ben a Haladás című lap munkatársa volt. 1945-1948 között az Újhold munkatársa volt. 1949-ben a Belvárosi Színház, 1953-ban pedig a Vígszínház dramaturgja lett. 1949-1950 között az Új Világ rovatvezetőjeként dolgozott. 1951-1956 között a Színház és Filmművészet című folyóirat szerkesztője volt. 1953-1977 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanáraként tevékenykedett.

MunkásságaSzerkesztés

Az 1930-as évek végén költőként indult, a második világháború után lett prózaíró. Elbeszélései, regényei többnyire az értelmiségi lét és a művészsors problémái körül forognak; hangnemük ironikus. Írói felfogása az élethez egyetlen "gyógymódot" ajánl: az olykor fájdalmas mosolyt. Humoros írásait külön összegyűjtötte (Dekameron, 1980), emlékezéseiből is kötetet formált (Kölyökvarázs, 1983). Igazi sikert színműveivel, hangjátékaival, filmforgatókönyveivel aratott. Először társadalmi szatírákat írt (Vásott apostol, 1948; Hatszáz új lakás, 1951), majd a történelmi események drámai feldolgozásával próbálkozott (Forr a világ, 1953; Hűség, 1953; Koratavasz, 1955). Több alkalommal - átdolgozóként - együtt dolgozott Örkény Istvánnal. Az 1950-es évek végén felújította könnyed vígjátéki modorát. Az 1960-as évek második felétől egyre többször darabjainak szereplője maga a szerző. Dramaturgiai elmélkedéseit esszészerűen is összefoglalta (Tanuljunk gyorsan és könnyen drámát írni, 1968). Bemutatói voltak Európa több országában és Japánban, Kanadában. Elbeszéléseit több nyelvre lefordították.

Színházi munkáiSzerkesztés

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma (1948-): 94.[3] Gyárfás Miklós a legtermékenyebb színpadi szerzők egyike. Legsikeresebb éveiben, szezononként három-négy bemutatója is volt. Az 1980-as évek közepétől egyre ritkábban kerültek darabjai színre. Az adattárban regisztrált utolsó bemutatója Nyíregyházán volt. 2004. december 18-án, a Tanulmány a nőkről című darabjának volt a premierje.

  • Vásott apostol (író, 1948)
  • Különös házasság (író, 1948-1949, 1960-1961, 1972)
  • Zichy palota (író, 1949)
  • Megváltoztunk (író, 1950)
  • Hatszáz új lakás (író, 1951)
  • Forr a világ (író, 1953)
  • Hűség (író, 1953)
  • Koratavasz (író, 1955)
  • Szólj szám - Az Írók Szatirikus Színpadának műsora (író, 1957)
  • Lomb ezredes mennybemenetele (író, 1958)
  • A papucs (író, 1958)
  • Giccs parádé (író, 1961)
  • Sláger a Globe Színházban (író, 1961)
  • Micsoda emberek vannak! (író, 1962)
  • Változnak az idők (író, 1963)
  • Kisasszonyok a magasban (író, 1963-1965)
  • Ezek a mai fiatalok (író, 1963)
  • Férfiaknak tilos (író, 1963-1964, 1983)
  • 'A humor: a teljes igazság' Mikes Lilla előadóestje (író, 1963)
  • Lángeszű szerelmesek (író, 1963, 1967-1968)
  • Így szerkesztünk mi! (író, 1964)
  • Madách Imre emlékes (író, 1964)
  • Egérút (író, 1965-1966, 1980, 1984-1985)
  • Kényszerleszállás (író, 1965-1966)
  • A hosszú élet titka (író, 1966)
  • Csintalan múzsák (író, 1966)
  • Johanna éjszakája (író, 1966)
  • Laura (író, 1966. Társszerző: Tardos Béla)

  • Paródia-parádé - Mikes Lilla estje (író, 1967)
  • Tanulmány a nőkről (író, 1967)
  • Egy nő akinek lelke van (író, 1967)
  • Nyomozás a Tháliában (író, 1968)
  • Játszik a család (író, 1969-1970)
  • A végzet asszonya (író, 1969)
  • Mizantróp'68 (író, 1969)
  • Két Júlia (író, 1969)
  • Dinasztia (író, 1971-1972)
  • Kis minta-színdarab (író, 1972)
  • Panegyricus (író, 1972)
  • Téli délelőtt (író, 1973)
  • Csillagfényben (író, 1973)
  • Csendóra (író, 1973)
  • Beatrix (író, 1973)
  • Felszabadult nevetés (író, 1974)
  • "Kelj fel és énekelj!" (író, 1975)
  • Közhelybenjárás (író, 1978)
  • Utójáték Euripidészhez (író, 1978)
  • Vadászat az erdészházban (író, 1978)
  • Játék a csillagokkal (író, 1980)
  • Együtt, ameddig bírjuk (író, 1983)
  • Hangok komédiája (író, 1985)
  • Császári futam (író, 1986)
  • Képzelődők (író, 1986)
  • Egy nő akinek lelke van (író, 1988)
  • Mennyei riport (író, 1989)
  • Tanulmány a nőkről (2012)

MűveiSzerkesztés

  • Társutazás (vers, 1938)
  • Daloló (vers, 1942)
  • Hamis szimfónia (regény, 1946)
  • Korai madár (vers, 1947)
  • Vásott apostol (komédia, 1948)
  • Zichy-palota (Örkény Istvánnal, 1949)
  • Eltűnt múlt (elbeszélés, 1950)
  • Hatszáz új lakás (szatíra, 1951)
  • Nem szerencse dolga (szatíra, 1952)
  • Forr a világ (dráma, 1953)
  • Visegrádi pofonok (anekdoták, tárcák, 1954)
  • Hűség (dráma, 1954)
  • Kis dramaturgia (dráma, 1954)
  • Koratavasz (dráma, 1955)
  • Magyar Amphitryon (tréfa, 1955)
  • A szerep (kisregény, 1956)
  • Picking tanár úr Budapesten (elbeszélés, 1957)
  • Színész-könyv (1958)
  • Lomb ezredes mennybemenetele (színmű, 1958)
  • Az égövi ember (elbeszélés, 1961)
  • Fiú, lány és egy pillanat - Férfi, nő és egy tévedés (kisregény, 1963)
  • Változnak az idők (színmű, 1963)
  • Önarckép jelmezben (kisregény, 1965)
  • Kényszerleszállás (színmű, 1965)
  • Egérút (színmű, 1965)
  • Lángeszű szerelmesek (dráma, 1965)
  • A hosszú élet titka (színmű, 1966)
  • Egy nő, akinek lelke van (színmű, 1967)
  • Johanna éjszakája (dráma, 1967)

  • Szerelemfoltozó (dráma, 1967)
  • Tanuljunk gyorsan és könnyen drámát írni (1968)
  • Mizantróp '68 (dráma, 1968)
  • Családi játékok (dráma, 1969)
  • A két Júlia (dráma, 1969)
  • Kisded játékaim (humoreszkek, 1969)
  • Beatrix (színmű, 1969)
  • Volt egyszer egy színház (regény, 1970)
  • Az oroszlánidomító (kisregény, elbeszélés, 1971)
  • Madách színháza (esszék, 1972)
  • A derű műhelyében (vígjáték, 1973)
  • Történetek a kastélyban (vígjáték, 1973)
  • Így szeretnék meghalni (dráma, 1973)
  • Legszentebb érzelgéseim (vígjáték, 1974)
  • Szilveszter (1975)
  • A képmutatás szépségei (1977)
  • Papkisasszony (vers, 1977)
  • Utójáték Euripidészhez (színmű, 1978)
  • A tettes mindig Oidipusz (tanulmány, 1978)
  • Dekameron (összegyűjtött humoros írások, 1980)
  • A főorvosné (vers, 1981)
  • A főorvos özvegye (vers, 1982)
  • Kölyökvarázs (összegyűjtött emlékezések, 1983)
  • Volt egyszer egy színház (1985)
  • Hangok komédiája (színmű, 1985)
  • Képzelődők (színmű, 1986)
  • Kalózszimfónia (elbeszélés, 1988)
  • Mennyei riport (színmű, 1989)
  • Eszményi majom (kisregény, novellák, humoreszkek, 1991)
  • Ó, tei szegény Erasmusok... (novella, 1995)

ForgatókönyveiSzerkesztés

TévéfilmekSzerkesztés

HangjátékokSzerkesztés

[4]

  • A hangok (1966)
  • A hosszú élet titka (1954, 1975)
  • A hűség útvesztőiben (1964, 1971, 1975)
  • A védőszent (1987)
  • A világ legkisebb szerelme (1970-1971, 1996, 2000, 2003)
  • Derűre Is Derű - Leánykérés (1992, 2007)
  • Detektívjátszma (1968)
  • Egy fenyőfa balladája (1989)
  • Egy pofon varázslatában (1982-1983)
  • Egy úr Khalkisz felé (1975-1976, 1986)
  • Halálugrás (1984, 1986)
  • Hápi (1978)
  • Három utazás (1978)
  • Hogyan hallgassunk rádiót? (1973, 1975)
  • Hotel Universum (1963)
  • Így szerkesztünk mi! (1964)
  • Isten veletek, indiánok! (1981, 1985)
  • Jutalomjáték (1983, 1988)

  • Kastély a csillagfényben (1973-1974, 1982, 1996)
  • Kényszerleszállás (1976, 1992)
  • Kiskirály (1982, 1986, 1988)
  • Kutyahűtlenség (1984)
  • Köszönöm, Morty (1993)
  • Legújabb Zrínyiász (1948)
  • Leánykérés (1992)
  • Mesterfogás (1979)
  • Mizantróp (2001)
  • Négyesben (1989)
  • Néhány perc a halhatatlanságból (1984, 1986)
  • Romantika, avagy szőnyeg az emlékeden (1969)
  • Szerelemfoltozó (1967, 1970)
  • Szívdobogás a cseresznyefa alatt (1974)
  • Szorongósdi (1971-1972)
  • Útikaland (1992)

JegyzetekSzerkesztés

  1. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. Library of Congress Authorities (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. augusztus 25.)
  3. 2013. május 31-i lekérdezés
  4. Rádiólexikon

ForrásokSzerkesztés

  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISNM 963 8607 10 6
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
  • MULTIPLY

További információkSzerkesztés