Wikipédia

Jászai Mari Színház

Tatabánya

A Jászai Mari Színház, közismert nevén Népház Tatabánya legjelentősebb kulturális intézménye, a város kulturális és művészeti életének meghatározó helyszíne, szellemi központja. Az épületet körülölelő park – tavával együtt – természetvédelmi terület.

Jászai Mari Színház, Népház
Általános adatok
Korábbi neveiNépház,
1989-től Népház-Játékszín,
1994-től Jászai Mari Színház
NévadóJászai Mari
Alapítva1917 és 1991
Státusszínházi és egyéb művészeti (Művészetek Háza[m 1]) tevékenység.
Profilklasszikus és mai, külföldi és magyar drámák; klasszikus és kortárs irodalomból gyermek és ifjúsági darabok, saját és közös produkciók, továbbá vendég előadások bemutatása helyben, és országosan.
AlapítóMagyar Általános Kőszénbánya Részvénytársulat
FenntartóTatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata
Társulatok- befogadó színház és további csoportok (zenei, képzőművészeti, tánc, stb.)
- önálló, állandó társulat 2014 óta
TagozatokSzínház, mozi, koncertterem, 1952-1963 között megyei, 2009-től központi Városi Könyvtár is.
Személyzet
FőigazgatóCrespo Rodrigo
IgazgatókJuhász Károly - produkciós vezető
Dr. Gyenge Balázs - marketing vezető
Szvatek Péter - műszaki vezető
művészeti programvezető - Jenei Gabriella
Művészeti főtitkárMihály Csaba
RendezőkBálint András, Forgács Péter, Göttinger Pál, Guelmino Sándor, Hargitai Iván, Korcsmáros György, Paczolay Béla,Pesty-Nagy Kati, Pille Tamás, Szűcs Gábor, Tóth Miklós,Vidovszky György
Színészek12
Elérhetőség
Cím2800 Tatabánya, Népház u. 5.
Telefonszám34/323-090
Honlapwww.jaszaiszinhaz.hu
E-mailtitkarsag@jaszaiszinhaz.hu
Jászai Mari Színház, Népház (Komárom-Esztergom vármegye)
Jászai Mari Színház, Népház
Jászai Mari Színház, Népház
Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
é. sz. 47° 33′ 20″, k. h. 18° 25′ 31″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 20″, k. h. 18° 25′ 31″
A Wikimédia Commons tartalmaz Jászai Mari Színház, Népház témájú médiaállományokat.

Története szerkesztés

A Népház a legrégibb művelődési intézmény Tatabányán. A Magyar Állami Kőszénbányák (MÁK) Rt. 1913-ban kezdte el az építését, majd 1917-től adta át a művelődés intézmény céljaira. Azóta is a város legjelentősebb kulturális intézménye. 1952–1963 között itt működött Komárom megye könyvtára is, mely 1955. április 11-én felvette József Attila nevét.[1][2]

Kezdetek szerkesztés

A tatabányai bányatársaság korán felismerte, a bányamunkások szokásainak és gondolkodásmódjának megváltoztatása, nevelése céljából a munkavállalók művelődését szolgáló intézmények létesítésére van szükség. A 20. század fordulóján, mikor akkora profitra tett szert, a bányászok, illetve a bányatelepen élők, dolgozók ismeretszerzési és szórakozási igényeinek kielégítésére 1913-ban elkezdte egy úgynevezett népház építését, mely 1917-ben nyitotta meg kapuit. Az épület 750 férőhelyes nagyterme kiválóan alkalmas volt ingyenes színi- és mozielőadások (egyes források szerint 1928-ig 104 némafilm-előadás került vetítésre), valamint hangversenyek tartására, e mellett öntevékeny művészeti csoportok, színkörök, dalárdák, olvasókörök működését tette lehetővé. Az iskolai és óvodai pedagógusok a népművelési előadások állandó szereplői voltak, sőt, munkaköri kötelességük volt, hogy évente több alkalommal, az általuk kiválasztott témában előadásokat tartsanak. Az 1941-es Komárom vármegye évkönyve szerint a MÁK Rt. tatabányai bányatelepén „a társadalmi, egyesületi és kulturális élet igen fejlett, a munkásság ennek következtében felvilágosult, szorgalmas, jóakaratú, hazafias gondolkozású és csekély kivétellel vallásos érzelmű”.[3][4] Az intézmény 1948-igállt a MÁK Rt. irányítása alatt.

Az államosítás után, 1964-ben alakult meg a vendégtársulatok mellett a helyi amatőr színjátszó csoport, a Bányász Színpad, melyet 1973-ig a hivatásos sportolóként a városba került Éless Béla vezetett, mely a Tatabányai Szénbányák Vállalati Szakszervezeti Bizottság fenntartásában, a Bányász Művészegyüttes 6 művészeti ágának egyik szakágaként működött. Tatabánya ettől kezdve hamar az országos amatőr színjátszás élvonalába került, és házigazdája volt a Munkásszínjátszók Országos Találkozóinak is. 1962–1964 között felújították, 1976–1979 között pedig át is építették az épületet, mely e második rekonstrukció során új szárnyat kapott, ahol egy kamaraszínpad és egy zeneterem került kialakításra. Ennek köszönhetően, és hogy a megyeszékhelynek egy állandó színháza legyen saját társulattal, az amatőr együttest hivatásos vagy félhivatásos rangra emelhették.

A már eddig is László Tibor vezetésével működő amatőr társulatból 1979–1980-ban alakult meg az Orpheusz Színház, Tatabánya (röviden: OTT), ami a már felújított épületben kezdhetett játszani. 1980. szeptember 6-án – a 30. Bányásznap keretében – a Népház előtt felavatták Varga Imre Orpheusz című szoborkompozícióját is.[5]

Ez után az 1985 óta[6] Éless Béla vezetésével működő Komárom Megyei Játékszín, 1989. október 1-től Népház-Játékszín néven Tatabánya első államilag támogatott hivatásos színháza lett. Olyan klasszikusokat vittek színre, mint Ken Kesey Kakukkfészek című drámája, vagy Arthur Miller Pillantás a hídról műve, amiért minisztériumi nívó díjban részesültek. A színház jól működött, évi 150 előadásuk volt. A színház azonban 1991 júliusában[7] a Tatabányai Bányák Vállalat kezeléséből[8] városi fenntartásúvá vált, 1995-re pedig teljesen önkormányzati tulajdonba került,[9] ezért – illetve egyeztetési problémák miatt[6] – ezután Éless távozott az igazgatói posztról.

2004-től a Bányász Színpad jogutódjaként megalakult amatőr együttes a csoport 40 éves évfordulóján, az Orfeusz Társulat újra kezdte működését az épületben Éless Béla rendezésében. Ezt követően Harsányi Sulyom László irányításával egy stúdió munka, tréning után 2005-ben saját, irodalmi művek adaptációiból készített új produkcióval álltak színpadra, mikor is újra László Tibor vette át a társulat irányítását Pápai Ferenc, a filmklub szakmai vezetőjének közreműködésével. 2008-ban már Norvégiába is meghívást kaptak.

Jászai Mari Színház szerkesztés

1994-ben vette fel a színház Jászai Mari nevét, majd 2000. február 24-én, a színésznő születésének 150. évfordulóján kapott helyet Szabó György, a névadót ábrázoló bronzszobra az előcsarnokban.

1996–2000 között Zubornyák Zoltán az intézmény igazgatója, művészeti vezetője, akit 2001-től Harsányi Sulyom László követett. 2002-ben az önkormányzat egy országos, nyilvános, titkos tervezési ötletpályázatot írt ki, melyre – a 2003. április 30-i határidőre – 13 pályamű érkezett be. Ezt követően 2004-ben nyújtott be a színház vezetése pályázatot, hogy címzett támogatással megkezdődhessen a már szükségessé vált felújítás, de csak 2005-ben nyertek el egy Két milliárd forintos állami támogatást, ami azonban csupán a tervezett költségvetés 50%-át fedezte volna. Az önkormányzat végül úgy döntött, hogy vállalja a beruházás másik felének finanszírozását, így 2007 tavaszán megkezdték az épület felújítását.[10]

 
Rekonstrukció
2007. június

2007-ben a város a Magyar Építő Zrt.-vel aláírta azt a rekonstrukciós beruházást, amelyből körülbelül 3,8 milliárd Ft[11] összköltségből teljesen megújult és ezzel új funkciót kapott a Népház. A felújítás fő eleme volt az eredeti kinézet megőrzése – így helyi védelem alatt álló, eredeti épületrészek és a Népház homlokzata is megmaradtak – és a többfunkciós kialakítás. Az új színház lett a megyei színházak közül a legfejlettebb színpadtechnikával rendelkező. A nagyszínpad alá forgószínpad került beépítésre, a kiszolgáló terek és a színházterem teljesen átalakult. A nézőtér padlószintje mozgatható lett, a termek új hang-, fény- és fűtéstechnikát kaptak. Az épület alapterülete 5000-ről 7000 m2-re bővült, és mellett parkolókat alakítottak ki. A felújítás alatt a társulat a Közművelődés Házában adta elő darabjait. Az új épület nagyközönség előtti megnyitása 2009 őszén történt meg, mely után 2011-ben Tatabánya a „Jászai Mari Színház, Népház és Városi Könyvtár” pályaműért elnyerte[11] a Nemzetközi Ingatlanszakmai Szövetség (FIABCI) Magyar Tagozatának Magyar Ingatlanszövetség különdíját. A felújítás felelős tervezői Lakatos László és Tóth Károly építész voltak.[12]

Az épületben először, amikor Tatabánya megyeszékhelyi rangot kapott, 1952-ben létesült megyei könyvtár, amit – a Népház első felújítása miatt – előbb két évre a Pruzsina útra, a volt bíróság, majd 1964. szeptember 5-étől az újonnan avatott újvárosi (ahol azóta is folyamatosan működik fiókkönyvtár) épületbe költöztették. A Népház harmadik felújítását követően, 2009. szeptember 4-én (az ebben az évben Tatabányán rendezett Országos Központi Bányásznap alkalmából) nyílt meg és működik újra itt a tatabányai Városi Könyvtár központi könyvtára (a minden városrészben fellelhető fiókkönyvtárak között).

2011. január 1-jétől vezeti Crespo Rodrigo a tatabányai teátrumot, aki pályázatát Balatoni Mónika dramaturggal együttműködve nyújtotta be, Vasvári Csaba, a székesfehérvári teátrum igazgatójával, és Szűcs Gábor, szintén székesfehérvári, művészeti igazgatóval közös munkára alapozva.[13]

A 2014/2015-ös évadban a színház jubileumi, 25. évadot hirdetett. Ebből az ünnepi alkalomból szeptember 27-én az első nagyszínpadi előadásként Presser Gábor, Sztevanovity Dusán és Horváth Péter A padlás című musicalje nyitja. A fiatal közönségnek Jaskó Bálint, Kolozsi Angéla és Pálfi Kata Kutyafül, macskakő, egérút; Kormos István alapján A Pincérfrakk utcai cicák; a Győri Balettől A vaskakas; Parti Nagy Lajos: Maya hajója; Kolozsi Angéla és Pallai Mara Auguszta kisasszony különös tavasza; Fodor Zoltán Elvarázsolt kastély; a Brass Cirkusz Mese a tubatigrisről és a trombitaparipákról és Gimesi Dóra A csomótündér előadásokat tűzi műsorra, míg a felnőtteket Per Olov Enquist A tribádok éjszakája; William Shakespeare Vízkereszt, vagy amit akartok; Georges Feydeau A hülyéje; Anton Pavlovics Csehov Sirály és Hadar Galron Mikve című műve várja.[14][15][16]

A Jászai Mari Színház, Népház 2014/2015-ös jubileumi évadát már az első állandó társulatának tagjaival kezdi meg: Bakonyi Csilla, Danis Lídia, Dévai Balázs, Egri Márta, Honti György, Kardos Róbert, Major Melinda, Maróti Attila, Megyeri Zoltán, Schruff Milán, Szabó Emília és Végh Péter.

Az épület szerkesztés

Az óvárosi Népház Tatabánya „egyedi védett építészeti értéke” 1995 óta,[17][18] 2011-ben pedig ingatlanfejlesztési nívódíjat kapott a Jászai Mari Színház épületéért.

Figyelemre méltó, hogy az épület 1913–1917 között, így szinte az első világháború idején épült föl és az építtető MÁK Rt-nek meg kellett küzdenie[19] az építőanyag és munkaerő hiányával. További érdekesség, hogy az építkezés megkezdésével egy időben bontatta le Eszterházy Miklós özvegye a tatai Kastélyszínházat (Schlosstheather). Az eredeti tervező kiléte – mivel a dokumentumok a második világháború alatt megsemmisültek – bizonytalan. Valószínűleg – korabeli rajzok alapján – barokkosan eklektikus stílusban épült (mellyel szemben 1924-ben készült el a Tulipános háznak vagy Cifra Palotának nevezett[20] bányásztiszti kaszinó). Volt benne könyvtár, zene- és táncterem, valamint mozi.

Az épület egy dombon helyezkedik el. Őspark, az úgynevezett óvárosi Népház liget övezi, mely természetvédelmi terület. Az 1980-as években bányász fafaragó táborokat tartottak itt, melyek során faragott kapu, harangtorony, kopjafa került elhelyezésre, és egy tó is található benne.[21]

A folyamatosan bővülő tevékenységi körök, igények miatt az épületet többször újjáépítették és bővítették az idők folyamán. A legnagyobb átalakításokat 1975 és 1979 között Keserű Kálmánnak, a Magyar Szénbányászati Tröszt építészének vezetésével, majd 2007–2009 között végezték el.

A színházterem nézőterének befogadóképessége 417 (zenekari árok használata esetén 356) fő, több pozícióra állítható. Egy szintbe hozható a színpaddal, amikor is 60 méter hosszú terem alakítható ki. Külön bejáratú stúdiószínpada is van.

Az épületben különálló képzőművészeti, rendezvény, tánc- és próbaterem, az alagsorban kiállítótér, a földszinten színészbüfé, a 4. emeleten színésztársalgó, étterem, terasz található. Ruhatár az alagsorban, a földszinten, és az emeleten is van.

A Népház saját parkolója 100 személyautó befogadóképességű. Az intézményhez továbbá asztalos- és lakatosműhely, varroda, fodrászat is tartozik.

Igazgatók szerkesztés

Dr. Éless Béla (1989. október 1. – 1995. december 31.)
Zubornyák Zoltán (1996. február 1. – 2000. december 31.)
Harsányi Sulyom László (2001. január 1. – 2010. december 31.)
Crespo Rodrigo (2011. január 1. –)

Társulat (2023/2024) szerkesztés

A Jászai-gyűrű szerkesztés

Az elismerést 2010-ig „Jászai-gyűrű” néven a közönség szavazata alapján ítélték oda, a 2013/2014-es évadtól kezdve a Jászai Mari Színház, Népházban – megújult formában – a társulat szavazata alapján a legjobb női és a legjobb férfi alakítás kategóriákban adják át. A díj egy arany pecsétgyűrű Jászai Mari arcképével és egy díszoklevél.

Jászai-gyűrű díjasok szerkesztés

Közönségdíjasok:

Társulati díjasok:

Közönségdíjak szerkesztés

A Jászai Mari Színház, Népházban a nézők szavazatai alapján odaítélt közönségdíjat az évad legjobb színésznője, az évad legjobb színésze és az évad legjobb előadása kapja meg.

A Jászai Mari Színház, Népház „örökös tagja” szerkesztés

2009-től az igazgató döntése alapján a Jászai Mari Színház, Népház „örökös tagja” lehet, aki az intézményben legalább 10 éves folyamatos munkavállalói jogviszonnyal rendelkező, és kiemelkedően teljesítő személy, aki segíti az Intézmény kultúrateremtő és közösségi tevékenységét. A díj: díszoklevél és pénzjutalom.

  • 2008/2009: Geiszt Mátyásné nyugdíjba vonuló gazdasági igazgató[24]
  • Kovács Zsuzsa, közművelődési vezető[25]
  • 2012/2013: két nyugdíjazás előtt álló munkatárs: Pittner Gézáné Ilike, közönségszervező és Cseke Árpád, színpadmester[22]

Megjegyzések szerkesztés

  1. ↑ „Művészetek Háza” feladatkör - Népház funkció:hagyományos művészeti-színházi nevelés, továbbá amatőr és félhivatásos csoportok munkájának segítése. Különböző művészeti ágak népszerűsítése rendezvények, fesztiválok, kiállítások, filmes és zenei programok lebonyolítása helyben és országosan; helyi ünnepi hagyományok gondozása; a szabadidő kulturális célú a művelődést segítő eltöltésének biztosítása.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ jaszaiszinhaz.hu Történet Archiválva 2014. július 26-i dátummal a Wayback Machine-ben (hozzáférés: 2014. július 23.)
  2. ↑ Balogh Lajos, Ördög Ferenc: Komárom megye földrajzi nevei; Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest - 1985 Google könyvek
  3. ↑ Simonik Péter: Szociális érzékenység vagy gazdasági érdek? Munkásjóléti intézmények a magyar bányaiparban a két világháború között Archiválva 2014. augusztus 8-i dátummal a Wayback Machine-ben (Doktori disszertáció); ELTE Társadalomtudományi Kar Szociológia Doktori Iskola Szociálpolitikai alprogramja - 2007
  4. ↑ Balaton Petra: A székely akció története Archiválva 2014. július 27-i dátummal a Wayback Machine-ben (2. rész); megjelent: Erdélyi Történeti Füzetek 1., Cartofil - 2004. december ISBN 963 9521 14 0
  5. ↑ Apsitos István Tatabánya múltja, Tatabányai Anzix - 2010. november 29.
  6. ↑ a b Fürjes Judit: A színházgyáros atléta - 2010. január 18.
  7. ↑ József Attila Megyei Könyvtár: online szolgáltatás. [2014. augusztus 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 24.)
  8. ↑ Tallózó - 5. kötet, 13-25. kiadás - 659. oldal (Google könyvek)
  9. ↑ Ipar-gazdaság, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság lapja 47. kötet 1-2. szám (Google könyvek)
  10. ↑ Cseh Teréz: Új színháznak új darabjaival, beszélgetés Harsányi Sulyom László igazgató-művészeti vezetővel - 2010. március 29.
  11. ↑ a b infotatabanya.hu Ingatlanfejlesztési nívódíj Tatabányának - 2011-12-14
  12. ↑ evosz.hu A XIII. Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázat. 2011 (28. oldal)
  13. ↑ Crespo Rodrigo a tatabányai színház új igazgatója, MTI/index.hu - 2010. október 28.
  14. ↑ Premier: Bemutatták a tatabányai színház első társulatát Archiválva 2014. július 29-i dátummal a Wayback Machine-ben, kemma.hu - 2014. május 8.
  15. ↑ A 25. jubileumi évad felnőtt bérletes előadásai Archiválva 2014. augusztus 8-i dátummal a Wayback Machine-ben - 2014. május 8.
  16. ↑ A 25. jubileumi évad gyermekbérletes előadásai Archiválva 2014. augusztus 8-i dátummal a Wayback Machine-ben - 2014. május 8.
  17. ↑ tatabanya.hu Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlésének a 48/2012. (X.19.), a 32/2012. (V.25.), a 38/2011. (X. 21.), a 23/2008. (IX. 29.), a 27/2001. (VI.28.), a 11/2001. (IV.19.) és a 27/2000. (V.18.) sz. rendeletekkel módosított és egységes szerkezetbe foglalt 22/1995. (VI.01.) sz. rendelete a városépítészeti szempontból helyi védelem alá helyezett építészeti értékek megóvásáról Archiválva 2014. július 27-i dátummal a Wayback Machine-ben - hatályos 2012. október 20-tól
  18. ↑ tatabanya.hu Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlése 22/1995. (VI.01.) sz. rendelete a városépítészeti szempontból helyi védelem alá helyezett építészeti értékek megóvásáról (egységes szerkezetben) Archiválva 2014. július 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
  19. ↑ MÁK: A Magyar Általános Kőszénbánya Rt 50 éve, 1891-1941 Archiválva 2009. december 29-i dátummal a Wayback Machine-ben (14-15. oldal), József Attila Megyei és Városi Könyvtár - 1942. április
  20. ↑ mek.oszk.hu Tulipános ház, DKA Repository // tatabanya.varosom.hu Látnivalók
  21. ↑ termalfurdo.net Tatabanya Archiválva 2014. július 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
  22. ↑ a b jaszaiszinhaz.hu Közönségdíj és Örökös tagság a Jászaiban - Hírek Archiválva 2014. július 26-i dátummal a Wayback Machine-ben - 2013. június 10.
  23. ↑ JMSZ repertoár: Az öldöklés istene Archiválva 2014. augusztus 8-i dátummal a Wayback Machine-ben (hozzáférés: 2014. július 29.)
  24. ↑ kemma.hu nyugdíjba vonuló gazdasági igazgató Archiválva 2014. július 29-i dátummal a Wayback Machine-ben - 2009. szeptember 16.
  25. ↑ Jászai Mari Színház, Népház - Örökös tagok Archiválva 2014. július 27-i dátummal a Wayback Machine-ben (hozzáférés: 2014. július 26.)

Források szerkesztés

Alapdokumentumok (hozzáférés: 2014. július 23.)
Színháztörténet (hozzáférés: 2014. július 23.)
Orfeusz Társulat (hozzáférés: 2014. július 23.)
Műszaki adatok (hozzáférés: 2014. július 24.)
Évadzáró és díjátadó[halott link] – 2014. június 18.

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Jászai_Mari_Színház&oldid=27060277”