Főmenü megnyitása

Sztevanovity Dusán

szerb származású magyar dalszövegíró, dramaturg, zenész

Sztevanovity Dusán (szerbül: Душан Стевановић) (Belgrád, 1945. április 27. –) Prima Primissima díjas szerb származású magyar dalszövegíró, zeneszerző, dramaturg, zenész. Sztevanovity Zorán Kossuth-díjas előadóművész öccse.

Sztevanovity Dusán
Sztevanovity Dusán portré.jpg
Életrajzi adatok
Született 1945. április 27. (74 éves)
Belgrád, Jugoszlávia
Szülei Sztevanovity Milutin
Pályafutás
Aktív évek 1964
Hangszer énekhang
Díjak
Tevékenység dalszövegíró, dramaturg, zenész
A Wikimédia Commons tartalmaz Sztevanovity Dusán témájú médiaállományokat.
Sztevanovity Dusán

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

1945-ben született Belgrádban, Sztevanovity Milutin közgazdász, újságíró és Zemanovity Mária gyermekeként.[1] Háromévesen került Magyarországra, amikor szüleit diplomáciai szolgálatra Budapestre küldték. A család politikai okokból nem tudott visszatérni Jugoszláviába. Középiskola után néhány évig a Budapesti Műszaki Egyetemre járt, de tanulmányait nem fejezte be. 1964-ben belépett bátyja, Zorán együttesébe, a Metróba, ahol az akkordgitárosi posztot foglalta el. Már ekkor megmutatkozott szövegírói tehetsége, a legismertebb Metro-dalok szövegét ő írta.

1971-ben elhagyta a Metrót, és fordítással kezdett foglalkozni. 1973-ban a Magyar Televízióhoz került, dramaturgként, szerkesztőként és műsorvezetőként dolgozott. A tévétől 1983-ban vált meg sokadik műsorának letiltása után.

Két gyermeke van. Fia, Krisztián a Vision együttes zeneszerzője, lánya, Natali, Király Viktor első önálló albumának szövegírója.

A szövegíróSzerkesztés

„Öt- hatéves koromtól beszélek elfogadhatóan magyarul” – mondja, ugyanakkor a legjobb szövegírók egyikének tartják. Több száz dal szövegét írta, nemcsak Zoránnak, hanem az LGT-nek, Presser Gábornak, Kovács Katinak, Katona Klárinak, Karácsony Jánosnak, Somló Tamásnak, Gerendás Péternek, Kern Andrásnak, Janicsák Vecának és másoknak. Presser Gáborral egy nagy sikerű musicalt is írt A padlás címmel, melyet a Vígszínházban mutattak be 1988-ban. Lírai dalait filozofikus hangvétel, mély gondolatiság, ugyanakkor könnyedség jellemzi.

Dalszövegeiből 2007 tavaszán könyv formájában válogatás jelent meg Csak szöveg címmel.

A zeneszerzőSzerkesztés

Nagyon ritkán, de zeneszerzőként is tevékenykedett, az alábbi dalokban:

  • 1967: Csak az a baj (Pápay-Faragó László, Metro; szöveg: S. Nagy István)[2]
  • 1989: Ez van (Kern András; zene és szöveg: Sztevanovity Dusán)[3]
  • 1989: Az élet szép (Kern András; zene és szöveg: Sztevanovity Dusán)[3]
  • 1999: Úgy hazamennék (Kern András; zene és szöveg: Sztevanovity Dusán)[4]
  • 2001: Csak semmi szerelem (Kern András; zene és szöveg: Sztevanovity Dusán)[5]

KitüntetéseiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Sztevanovity Dusán témában.