Szőke kóla

Barnóczky Ákos filmvígjátéka (2005)

A Szőke kóla 2005-ben bemutatott magyar filmvígjáték, Beleznay Endre és Majka főszereplésével.

Szőke kóla
2005-ös magyar film
RendezőBarnóczky Ákos
ProducerDora György
Barbalics Péter
Műfajfilmvígjáték
ForgatókönyvíróNovák Csaba
FőszerepbenBeleznay Endre
Majka
ZeneSuri András
Müller Kálmán
Kis Pál
OperatőrN. Forgács Gábor
VágóBárdosi Ibolya
JelmeztervezőBárdosi Ibolya
GyártásvezetőBalázs Imre
Gyártás
GyártóNew Balance Kft.
Ország Magyarország
Nyelvmagyar
Játékidő96 perc
Képarány2,35:1
Forgalmazás
ForgalmazóMagyarország SPI
BemutatóMagyarország 2005. december 15.
KorhatárTizenkét éven aluliak számára nem ajánlott
További információk
SablonWikidataSegítség

Rövid történet szerkesztés

Egy sikeres építési vállalkozó kényszerbarátságot köt Verébbel, a VIII. kerületben élő roma autószerelővel és társaival, hogy megmentse elrabolt menyasszonyát, továbbá visszaszerezze ellopott autóját és felbecsülhetetlen értékű céges papírjait.

Cselekmény szerkesztés

Szereplők szerkesztés

Vélemények, értékelések a filmről szerkesztés

A film enyhe pozitív nézői értékelésű (mafab, port.hu).

A kritikák egy nézhető, ámde félrevezető és köntörfalazó alkotásnak tartják, amely nincs tisztában a magyar társadalmi problémákkal és szociális helyzettel, ehelyett le akarja másolni a nyugat-európai vagy amerikai közhelyeket. Az Index.hu-n íródott kritika szerint „a Szőke kóla, egy rozsdás klisékből összedrótozott bóvli,” és feltételezi, hogy a romákkal kapcsolatos dolgokat a forgatókönyv a Macska-jaj című klasszikusból merítette.[1]

Bori Erzsébet filmkritikája összetett, indításként a film számos hibáját kiemeli, például, hogy nincs megfelelően kidolgozva a forgatókönyv és a romakérdés vagy a Józsefváros ismeretének teljes hiánya dominál. Noha a filmcímben az áll, hogy volt romaszakértő is stábban, Bori szerint nyilván valószínűleg nem hallgattak rá. A filmzene rossz, a szereplők is ellentmondásosak, pl. a Görög Zita által megformált Lulu a történet szerint ronda, holott ez a filmben egyáltalán nem úgy fest. Bori azt írja, hogy fércműnek nevezhetné a filmet, mégsem teszi, hibái, közhelyei ellenére szeretnivalónak, jószándékúnak tartja a filmet, néhány bájos amatőr alakítással.[2]

Puzsér Róbert Sznobjektív című műsorában Farkas Attila Márton a filmet egy velejéig érő hazugságnak nevezte, mert azt a valótlan és némileg propagandisztikus tévedést próbálja erőltetni, hogy az egymás mellett élő emberek között nincs gyűlölet, mert az ember csak azt gyűlöli, amit nem ismer. Ennek viszont ellentmond rengeteg olyan példa, amely épp azt mutatja, hogy a rasszista gyűlölet két teljesen eltérő kultúra közvetlen érintkezéséből ered. Farkas hozzátette, hogy ilyen és hasonló filmek készítőinek fogalmuk sincs a társadalmi problémákról, jelenségekről és nem ismerik Magyarországot se, ahol élnek, mégis filmet csinálnak ilyen dolgokról, sőt meg akarják magyarázni az okokat.[3]

Jegyzetek szerkesztés

További információk szerkesztés