Főmenü megnyitása
Baranya megye, pécsi kistérség.png

A Pécsi kistérség Baranya megye kilenc kistérsége közül volt a legnépesebb Pécs központtal. Az ország 150 kistérsége közül az ötödik legnépesebb kistérsége mérete szerint csak az 52. volt a listán. 39 település tartozott hozzá, amelyből mindössze kettő viselt városi címet. A kistérség területe 570,83 km2 volt. 2013. január 1.-től az újjáalakuló Pécsi járás lépett a helyébe.

Tartalomjegyzék

TelepüléseiSzerkesztés

FekvéseSzerkesztés

Baranya megye központi kistérsége. Területe a Mecsek-hegységre, a Pécsi-síkságra és a Baranyai-dombságra terjed ki. A kistérséghez tartozó települések a pécsi agglomeráció részei. A kistérség Mecsek hegység nyugati részének egy részét is magába foglalta. Ez nagyrészt dombsági táj, amelynek felszíne északkelet felé a Geresdi-dombságba megy át, délről a Villányi-hegység határolja. Délnyugat felé a pécsi síkságba torkollik a táj. A kistérség éghajlati szempontból kedvező pozícióban volt. A napsütéses órák száma viszonylag magas (2000 óra fölötti) volt, a csapadékeloszlás egyenletes, a Mecsek hatásai miatt szélsőségektől mentes, szubmediterrán jellegű. Ez a terület mind felszíni, mind felszín alatti vizekben gazdag. Találhatók itt termálvizek, mesterséges tavak, horgásztavak, viszont természetes állóvíz a térségben nem található.

TörténeteSzerkesztés

Az 1990-es évek elejétől kezdve több szakaszban alakították ki Magyarországon a kistérségeket. A területfejlesztés szakszava lett – földrajzi térkategória, tervezés-fejlesztési területi egység, amely többnyire az önkormányzatok együttműködési formája volt. Történelmi és funkcionális alapokon alakultak ki a kistérségek. Főbb feladatai voltak a közös érdekképviselet, érdekegyeztetés, területfejlesztési koncepció készítése, közös gazdaságfejlesztés, foglalkoztatási és szociális problémák közös kezelése, közös infrastruktúra fejlesztések, valamint a környezet- és természetvédelem. Kezdetben 79 települést foglalt magában, 2008-ra ez lecsökkent 39 településre.[1] 2013. január 1.-től az újjáalakuló Pécsi járás lépett a helyébe.

NevezetességeiSzerkesztés

A területen több mesterséges tavat alakítottak ki. az Orfűi-tó, Pécsi-tó, Hermann Ottó-tó, Kovácsszénájai-tó, az Abaligeti tavak, a Pogányi tó, a Malomvölgyi-tó és a Pellérdi halastavak üdülési és sportcélokat szolgáltak. A kistérség területén két természetvédelmi körzet volt: a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet és a Kelet Mecseki Tájvédelmi Körzet. A pécsi kistérség olyan nevezetességekkel büszkélkedhetett, amelyek fel kerültek többek között az UNESCO világörökségi listájára (Ókeresztény sírkamrák), amely komoly turisztikai vonzerőt jelentett. Pécs város történelmi épületei, a barbakán, a dzsámi, a Pécsi székesegyház, a Széchenyi tér, Zsolnay Kulturális Negyed, a Király utca szintén nemzetközi jelentőségűek.

Külső hivatkozásokSzerkesztés

HivatkozásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés