Bakonya (Magyarország)

Bakonya község Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.

Bakonya
faluközpont
Bakonya címere Bakonya zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Baranya
Járás	Pécsi
Jogállás	község
Polgármester	Janz Anikó (független)
Irányítószám	7675
Körzethívószám	72
Népesség
Teljes népesség	338 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	21,37 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	15,07 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bakonya Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 05′ 12″, k. h. 18° 04′ 51″46.08664, 18.08071
Bakonya Pozíció Baranya vármegye térképén
Bakonya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bakonya témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

Pécstől mintegy 15 kilométerre helyezkedik el, a Nyugati-Mecsekben. Közigazgatási területe kelet felől Kővágótöttössel, dél felől Bicsérddel, nyugat felől Bodával, északnyugat felől pedig Hetvehellyel szomszédos; az előbbieken túl észak-északnyugat felől csúcspontosan határos Bükkösddel is.

Megközelítése

Közigazgatási területének déli peremén végighúzódik a 6-os főút, ezen érhető el a legkönnyebben Budapest-Szekszárd-Pécs és Szigetvár-Barcs felől is. Lakott területére azonban csak a 6605-ös útból délnek kiágazó 66 134-es számú mellékút vezet. illetve Kővágótöttös felől érhető még el egy változó minőségű önkormányzati úton.

Története

A helyi uránbányász-emlékmű

Bakonya Baranya vármegye legősibb falvainak egyike, az újkőkorszaki vonaldíszes kultúrájának népe élt itt, melyről a kis kerámia töredékek tanúskodnak. Később, a Krisztus előtti 3–4. században a feltárt leletek szerint kelták lakták.

Első írásos említése 1235-ből, a 13. századból való. Elnevezése a szláv eredetű bukovina – bükkös – bükkerdő szóból ered. II. Endre király korabeli levele is utal arra, hogy a pécsi székesegyházhoz tartozik.

Népessége egészen a közeli uránbánya feltárásáig, azaz az 1950-es évek közepéig túlnyomórészt mezőgazdasággal foglalkozó ember volt, de a magyarországi uránércbányászat elindulásával lakosságának többsége bányász lett, vagy valamilyen ahhoz kapcsolódó, őket kiszolgáló szolgáltatóipari munkát végzett. A bánya 1989-es bezárása után a falu hanyatlásnak indult.

Közélete

Polgármesterei

• 1990-1994: Vakaró András (független)
• 1994-1998: Vakaró András (független)
• 1998-2002: Varga István (független)
• 2002-2006: Varga István Csaba (független)
• 2006-2010: Varga István (független)
• 2010-2014: Varga István Csaba (független)
• 2014-2019: Varga István Csaba (független)
• 2019-től: Janz Anikó (független)

helytörténeti múzeum

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,9%-a magyarnak, 15,2% cigánynak, 0,9% horvátnak, 0,6% lengyelnek, 2,1% németnek mondta magát (3,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,9%, református 1,2%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 26% (20,6% nem nyilatkozott).

Nevezetességei

• Szent György nevére szentelt római katolikus temploma Árpád-kori, a 13. századból származó építmény; többszöri átépítés után nyerte el jelenlegi, barokk stílusú külalakját.
• Plébániaháza a 18. század végén épült

Ismert emberek

• Itt született 1950. június 21-én Csoma Dezső esperes-plébános.

További információk

• Bakonya honlapja