Hetvehely

magyarországi község Baranya vármegyében

Hetvehely (németül: Hetvehell) község Baranya vármegyében, a Szentlőrinci járásban.

Hetvehely
Árpád-kori templom
Árpád-kori templom
Hetvehely címere
Hetvehely címere
Hetvehely zászlaja
Hetvehely zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásSzentlőrinci
Jogállásközség
PolgármesterWágner Antal József (független)[1]
Irányítószám7681
Körzethívószám73
Testvértelepülései
Lista
Rafz
Népesség
Teljes népesség435 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség23,57 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület21,38 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 08′ 02″, k. h. 18° 02′ 44″Koordináták: é. sz. 46° 08′ 02″, k. h. 18° 02′ 44″
Hetvehely (Baranya vármegye)
Hetvehely
Hetvehely
Pozíció Baranya vármegye térképén
Hetvehely weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hetvehely témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

A Mecsek nyugati felében helyezkedik el, a Pécs-Dombóvár-Szentlőrinc háromszög középpontjától nem messze, de a három közül utóbbi városhoz a legközelebb. Szomszédai: észak felől Szentkatalin, északkelet felől Okorvölgy, kelet felől Abaliget, délkelet felől Kővágótöttös ás Bakonya, délnyugat felől Bükkösd, nyugat felől pedig Ibafa. Határszéle érintkezik még délen Boda, északnyugaton pedig Tormás, Bakóca és Kisbeszterce határával is.

Megközelítése szerkesztés

Lakott területén végighúzódik a 6601-es út, ezen érhető el a legegyszerűbben Dombóvár és Szentlőrinc felől is; Pécstől a 6605-ös út vezet idáig.

Története szerkesztés

Hetvehely Árpád-kori település. Neve a magyar hétfő és a hely szavak összevonásával keletkezhetett. Ez arra utal, hogy valaha hétfőn voltak itt a vásárok. A beköltöző német telepesek „Hetfehell”-nek nevezték. A törökök idején elnéptelenedett, később újra benépesült, de az új Hetvehely már nem a régi falu helyére épült, mert a környék elvadult volt. Ezt bizonyítja, hogy a 18. század első három évtizedében nem említették a középkori templomot a vizitációk.

1979. január 1-jén hozzácsatolták az elnéptelenedő Kán (németül: Kaan[3]) falut is, ami azóta építészetileg védett település lett a maga hatvan házával.[4]

2001-ben lakosságának 7,5%-a német, 8,8%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Wágner Antal (független)[5]
  • 1994–1998: ifj. Wágner Antal (független német kisebbségi)[6]
  • 1998–2002: Ifj. Wágner Antal (független)[7]
  • 2002–2006: Wágner Antal (független)[8]
  • 2006–2010: Wágner Antal József (független)[9]
  • 2010–2014: Wágner Antal József (független)[10]
  • 2014–2019: Wágner Antal József (független)[11]
  • 2019–2024: Wágner Antal József (független)[1]
  • 2024– :

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
487
492
500
455
448
452
435
2013201420152019202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,3%-a magyarnak, 28,1% cigánynak, 20,4% németnek mondta magát (18,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 69,7%, református 2,8%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 4,5% (22,1% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 88,5%-a vallotta magát magyarnak, 22,1% cigánynak, 14,4% németnek, 0,4% bolgárnak, 0,2-0,2% horvátnak, örménynek, románnak és szlovénnek, 4,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 53,1% volt római katolikus, 2,4% református, 1,1% evangélikus, 0,9% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 11,5% felekezeten kívüli (30,3% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei szerkesztés

  • Árpád-kori templom

A 13. századi gótikus stílusú műemlék templom a falu legősibb nevezetessége. Feltehetően a pécsi pálosok Jakab-hegyi kolostorának tartozéka volt, mellette remeteházzal. A 18. század eleji püspöki vizitációk során szóba sem került, mert a török időkben a környezete annyira elvadult, hogy csak később bukkantak rá. A templomot a 18. században átalakították és 1760-ban készült el. A gótikus templom falaira barokk stílusú magasítást, ablakokat és boltívet húztak. Fekete rokokó oltárt készítettek. Ez később a mai templom szentsír-oltára lett. A középkori eredetű falképeken kívül egy 14. századi keresztelőmedence is található benne.

A megrongálódott, középkori templomot ugyan helyreállították, de 1883-ban új templom épült a közelében, ezért a régi elhagyatottá vált. Szőnyi Ottó művészettörténész 1911-ben megjelent írásából tudható, hogy akkoriban gazdasági épületként használták, hajójában szénapajta, szentélyében és sekrestyéjében pedig húsfüstölő működött. Emiatt a középkori képeket vastag korom borította. Az 1970-es években műemléki szempontból helyreállították az épületet. A templom alaprajzából derült ki, hogy a 13. században épülhetett. A kapu fölötti három ablak közül a nyugati magasabban van a karzat miatt. Ez azt jelzi, hogy az urasági karzat is a 13. században készült. A gótika idején a templomhoz sekrestyét építettek. A szentély négyzetes alaprajzú. A 20. század elején az ősi templom szentélyében felfedeztek egy „metterciát”, amely a 14. századi itáliai festőiskolák kedvelt témája volt. Ugyanakkor fedeztek fel egy másik freskót is.

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Hetvehely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 19.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf Archiválva 2014. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés 2013 május 26)
  4. Újraélednek a kihalt települések. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 21.)
  5. Hetvehely települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. Hetvehely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  7. Hetvehely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  8. Hetvehely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  9. Hetvehely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  10. Hetvehely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  11. Hetvehely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 19.)
  12. Hetvehely Helységnévtár
  13. Hetvehely Helységnévtár

További információk szerkesztés