Főmenü megnyitása

Tormás (település)

magyar település

Tormás (németül Krendorf) község Baranya megyében, a Hegyháti járásban.

Tormás
Tormás címere
Tormás címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásHegyháti
Jogállás község
Polgármester Váradi Jánosné (független)[1]
Irányítószám 7383
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népesség250 fő (2019. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség10,81 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület24,7 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tormás (Magyarország)
Tormás
Tormás
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 13′ 49″, k. h. 17° 59′ 29″Koordináták: é. sz. 46° 13′ 49″, k. h. 17° 59′ 29″
Tormás (Baranya megye)
Tormás
Tormás
Pozíció Baranya megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Tormás témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A község Baranya megye északi-északnyugati részén, a Mecsek erdős domjai között fekszik. Északról Gödre, keletről Baranyaszentgyörgy, délről Bakóca, nyugatról Szágy falu határolja. A megye egyik legősibb települése. A megyeszékhelytől való távolsága 38-40 kilométer. Megközelíthető Pécsről, illetve Kaposvár felől a 66-os főúton, amelynek minősége jó. Ezen az úton haladva Baranyajenő község után ágazik le a 66 101-es számú bekötőút Baranyaszentgyörgyön át Tormásra, ahonnan még további 6 kilométeren át haladva, Szágynál véget ér. A falut naponta öt autóbuszjárat-pár érinti.

Jellemző és jól kiaknázható az erdő-, valamint a vadgazdálkodás. A település közvetlen közelében található erdőségek értékes fa- és vadállományával, Felső- és Alsókövesden erdészházakkal, az alsókövesdi halastórendszerrel, a nagymátéi vadász vendégházzal a jövőben jelentős turisztikai vonzerő lehet. E szerepkör a szomszédos községekkel összefogva jól kiépíthető.

TörténeteSzerkesztés

Tormás Árpád-kori település, nevét Árpád fejedelem unokájától, Tormástól kapta, akinek itt birtoka volt. Mások a torma növénynév -s képzős származékának tartják és szerintük vadtormával benőtt helyre utal.

A falu a török hódoltság végére elnéptelenedett. 1714-ben kezdett benépesedni a környékbeli falvak magyar lakóiból. A 19. század húszas éveiben telepedtek le az első németajkú lakók. Arányuk 1890-re elérte a 23%-ot 1930-ban 575 magyar és csupán 26 német anyanyelvű lakosa volt. A németek kitelepítése a falut is érintette. 1970-ben 411 magyar és 44 német anyanyelvű lakta.

A település lakói római katolikus vallásúak. Templomukat 1932-ben Szent Vendel apát tiszteletére szentelték fel.

Ásatások bizonyítják, hogy római hadiút is vezetett területén. A rajta végig húzódó Szágy-patak Sásdon ömlik a Baranya-csatornába ami Dombóváron éri el a Kapos folyó vízét. Van új faluháza ami a rendszerváltás kezdetén épült. Található még óvoda, korcsolyapálya, játszótér, focipálya, park, Tölgyfa büfé, templom, ami régen csak imaházként szolgált.

Címer leírásSzerkesztés

Álló, háromszögű pajzs vörössel és kékkel hasított mezejében alul zöld hármas halom. A vörös mezőben a szélső halmon ágaskodó, balra fordult lován ülő és hátrafelé nyilazó, tolldíszes süveget viselő vitéz ezüsttel, lefajzott arany íjjal és oldalán nyíltartó arany tegezzel. A lovast a pajzs felső sarkában arany csillaggal kíséri. A kék mezőben a halmok vonalából növekvő helyzetben Szent Vendel szembefordult alakja arannyal, jobbjában bottal, balját vállán átvetett tarisznyáján nyugtatja. Kalapos fejét dicsfény övezi. A szent előtt jobbra fordult, fejét hátravető bárány ezüsttel. Szent Vendel alakját a pajzs felső sarkában növekvő ezüst holdsarló kíséri. A címerpajzsot két oldalról egy-egy, szárukon alul keresztbe tett és hat-hat arany kalászból álló búzakoszorú övezi. A címer alatt lebegő, hármas tagolású, fecskefarok végződésű íves arany szalagon feketével nagybetűs "TORMÁS" felirat. A településnév előtt és után egy-egy díszpont.

A népesség alakulásaSzerkesztés

Év Lakosok száma
1960.
522 fő
2001.
408 fő
2002.
354 fő
2005.
364 fő
2006.
345 fő

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 22,1% cigánynak, 17,4% németnek mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75,8%, református 3,7%, felekezeten kívüli 7,4% (12,8% nem nyilatkozott).[3]

NevezetességeiSzerkesztés

  • Életfa a parkban lett felállítva

JegyzetekSzerkesztés

  1. Tormás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
  3. Tormás Helységnévtár

Külső hivatkozásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés