Szágy

magyarországi község Baranya megyében

Szágy község Baranya megyében, a Hegyháti járásban.

Szágy
Szágy latkepe a temetö feletti dombrol 2007 julius.jpg
Szágy címere
Szágy címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásHegyháti
Jogállás község
Polgármester Laczó Sándor (független)[1]
Jegyző Ranyhóczkiné Ács Andrea körjegyző
Irányítószám 7383
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népesség108 fő (2019. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség14,26 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,4 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szágy (Magyarország)
Szágy
Szágy
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 13′ 21″, k. h. 17° 56′ 49″Koordináták: é. sz. 46° 13′ 21″, k. h. 17° 56′ 49″
Szágy (Baranya megye)
Szágy
Szágy
Pozíció Baranya megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Szágy témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A Zselic baranyai részén, egy észak-déli fekvésű völgyben helyezkedik el. Megközelíthető Kaposvár vagy Pécs felől a 66-os főútról Baranyajenő nyugati végénél kiágazó, közel 12 kilométer hosszú 66 101-es számú bekötőúton, Baranyaszentgyörgyön és Tormáson keresztül.

TörténeteSzerkesztés

Írásos emlékben először 1554-ből szerepelt Aszágy formában, 1799-ből már a Szagy ismert. Az aszú és az ág szavak összetételéből alakult ki a falumegnevezés. Az előtag értelme száraz, míg az utótagé folyóág. A régészek a Szent István-forrásnál római leletekről, így sírkövekről is tudnak. Az említett vízadóhoz egykor kimentek az ifjú házasok és sikeres gyermekáldásért könyörögtek e helyen, ahol a néphit szerint Szent István király is megfordult.
Árpád-kori és Anjou-kori falunyomokról a most élő idős őslakók nem tudnak, de a dűlőnevek közül a következők eltűnt faluhelyet sejtetnek: Kis- és Nagy Tótváros (ide a török után szlovén telepesek érkeztek, akik a szomszédos Tarrósra is eljutottak). A tarrósi határrésznevek között nem egy ugyanis szláv eredetű. További határjelölések, amelyek a középkort idézhetik: Dala-part, Burgyán, Komló, Kovácspuszta, Puszta Szabás. A mai templomot Kis előtaggal is mondták, ami feltételezi a Nagy jelöléspárt. Ez utóbbi tán a középkori kőegyház lehet, bár helyét senki sem tudja. Az viszont köztudott, hogy a mai imahelytől alagút indult.

A helység a török hódoltság idején puszta lett, de lakatlan a 18. század első felében is. A végtelen erdőkkel borított vidékre a 18. század végén települt német eredetű lakosság. A falu birtokosa egy ideig a Petrovszky család volt, majd Majláth György nyerte el adományként. Az első telepesek 1770-ben Lotaringiából érkeztek. A török kiűzése után dolgoztak itt kalamász (kocsikenőcs) készítők, valamint üvegfúvók is a Besenci-tanya dűlőben. Portékáikat elsősorban a mozsgói Biedermann báródinasztia tagjai vásárolták meg.
A magyar népesség aránya csak az első világháború után nőtt meg.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Zima István (független)[3]
  • 1994–1998: Zima István (KDNP)[4]
  • 1998–2002: Zima István (KDNP)[5]
  • 2002–2006: Zima István (KDNP)[6]
  • 2006–2010: Zima István (KDNP)[7]
  • 2010–2014: Zima István (Fidesz-KDNP)[8]
  • 2014–2019: Laczó Sándor (független)[9]
  • 2019-től: Laczó Sándor (független)[1]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,6%-a magyarnak, 27,6% cigánynak, 30,3% németnek mondta magát (1,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 83,4%, református 2,8%, felekezeten kívüli 5,5% (8,3% nem nyilatkozott).[10]

NevezetességeiSzerkesztés

A településen nagy sókoncentrációjú nátrium-kloridos és hidrogén-karbonátos hévizet tártak fel, mely szulfid-ion tartalma miatt a kénes, bromid-ion tartalma miatt a brómos gyógyvizek csoportjába sorolható.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Szágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
  3. Szágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Szágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
  5. Szágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  6. Szágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  7. Szágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  8. Szágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
  9. Szágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
  10. Szágy Helységnévtár

Külső hivatkozásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés