Mozsgó
Mozsgó község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban, Szigetvártól 9 km északkeletre, Almáskeresztúr mellett, a 67-es főúttól keletre légvonalban 1,5 km-re.
Mozsgó | |
![]() | |
A mozsgói kastély | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Régió | Dél-Dunántúl |
Vármegye | Baranya |
Járás | Szigetvári |
Jogállás | község |
Polgármester | Kovács Zsolt Vilmos (független)[1] |
Irányítószám | 7932 |
Körzethívószám | 73 |
Népesség | |
Teljes népesség | 959 fő (2021. jan. 1.)[2] |
Népsűrűség | 45,77 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 21,76 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 06′ 45″, k. h. 17° 50′ 40″Koordináták: é. sz. 46° 06′ 45″, k. h. 17° 50′ 40″ | |
Mozsgó weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Mozsgó témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
TörténeteSzerkesztés
Mozsgó (Dombó) nevét az oklevelek 1330-ban említették először, Dumburou formában. 1332-ben Dumbro, 1403-ban Mosgow alakban írták.
1330-ban Viszlai Áron volt birtokosa, aki itteni részét átadta Viszlai Gergely fiainak. 1332-ben a Viszlaiak megosztoztak rajta. 1403-ban Dombó, más néven Mozsgó korábbi birtokosául Áron fiait jelölik meg. A zsidó Biedermann család 1896-ban építette fel kastélyát.
Az 1950-es megyerendezéssel a korábban Somogy vármegyéhez tartozó települést a Szigetvári járás részeként Baranyához csatolták.
Idegen elnevezéseiSzerkesztés
Horvátul a település hivatalos, a szigetvári horvátok által használt elnevezése Možgaj volt, de a drávakeresztúri horvátok Možgovnak hívták a falut.[3]
KözéleteSzerkesztés
PolgármestereiSzerkesztés
- 1990–1990: Kula Józsefné (független)[4]
- 1991–1994:
- 1994–1998: Módenszieder János (független)[5]
- 1998–2002: Fekete Csaba (független)[6]
- 2002–2006: Ölbei Mihály (független)[7]
- 2006–2010: Ölbei Mihály Zoltán (független)[8]
- 2010–2014: Kovács Zsolt Vilmos (független)[9]
- 2014–2019: Kovács Zsolt Vilmos (független)[10]
- 2019-től: Kovács Zsolt Vilmos (független)[1]
A településen 1991. január 27-én időközi polgármester-választást tartottak,[11] az előző polgármester lemondása miatt.[12] Az 1990 őszén megválasztott polgármester asszonyt ugyanis az összeférhetetlenségi szabályok döntési helyzet elé állították: vagy közigazgatási alkalmazott marad, ami mellett csak társadalmi megbízatásban tölthet be polgármesteri funkciót, vagy főállású faluvezetőként dolgozik tovább.[13]
NépességSzerkesztés
A település népességének változása:
A grafikon jelenleg technikai problémák miatt nem áll rendelkezésre. |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 75,8%-a magyarnak, 3,7% cigánynak, 0,5% horvátnak, 1,4% németnek mondta magát (24,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 44,6%, református 3,5%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 14,5% (36,4% nem nyilatkozott).[14]
NevezetességeiSzerkesztés
- Biedermann-kastély
- Biedermann-kápolna és park
- Barokk uradalmi magtár
- Ezüsthárs tanösvény
- Méhesi biogazdaság
- Néprajzi gyűjtemény
- Kakasmotívumos falfestmények
- Szentkút
- Kopjafa
- Római katolikus templom és plébánia
- Világháborús emlékmű
A mozsgói kakasfesztiválSzerkesztés
2011 óta évente rendezik meg Mozsgón a kakasfesztivált, ahol zenei, kézműves- és gasztronómiai programok mellett kakasszépségverseny és különféle vetélkedők is helyet kapnak. Az egyik legnépszerűbb közülük az úgynevezett kakasütés, amikor egy cserépből készült, részben földbe ásott kakasfigura fejét kell leütni. Ez azon az ősi hagyományon alapul, amely az ország több pontján is megjelent különböző formákban: Mozsgón régen húsvét hétfőjén ástak be egy élő kakast a földbe úgy, hogy csak a feje látszott ki, és a bekötött szemű próbálkozóknak egy cséphadaróval kellett leütnie az állat fejét.[15]
Híres emberekSzerkesztés
- Itt született 1852. május 10-én Kazaliczky Antal színész, színműíró.
- Itt hunyt el 1991. december 1-jén Lengyeltóti János néptanító, népművelő.
- Gaják Petra rádiós műsorvezető
- Ebner Andreas borász
ForrásokSzerkesztés
- Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I.
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ a b Mozsgó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 12.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal, https://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=29540
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
- ↑ Mozsgó települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Mozsgó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 10.)
- ↑ Mozsgó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
- ↑ Mozsgó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
- ↑ Mozsgó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
- ↑ Mozsgó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
- ↑ Mozsgó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 21.)
- ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>
címke; nincs megadva szöveg a(z)91önkválidőközi
nevű lábjegyzeteknek - ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019 (Hozzáférés: 2020. június 26.)
- ↑ „Időközi választások három községben”, Új Dunántúli Napló, Hungaricana, 1991. január 3., 2. oldal (Hozzáférés ideje: 2020. június 27.) (magyar nyelvű)
- ↑ Mozsgó Helységnévtár
- ↑ Mozsgói Kakasfesztivál. Mozsgó honlapja. (Hozzáférés: 2016. július 4.)