Almáskeresztúr
Almáskeresztúr község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban.
Almáskeresztúr | |||
Római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Szigetvári | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Veriga Lajos (független)[1] | ||
Irányítószám | 7932 | ||
Körzethívószám | 73 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 86 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 6,22 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 13,03 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 07′ 07″, k. h. 17° 53′ 39″46.118630°N 17.894300°EKoordináták: é. sz. 46° 07′ 07″, k. h. 17° 53′ 39″46.118630°N 17.894300°E | |||
Almáskeresztúr weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Almáskeresztúr témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésSzigetvár északkeleti szomszédságában fekszik, a város központjától légvonalban 11, közúton 14 kilométerre. A további szomszédos települések: észak felől Ibafa, délkelet felől Nagyváty, dél felől Nyugotszenterzsébet és Botykapeterd, nyugat felől Mozsgó, északnyugat felől pedig Almamellék. Kelet felől a legközelebbi település Dinnyeberki, de a közigazgatási területeik nem érintkeznek.
Megközelítése
szerkesztésZsáktelepülés, közúton csak Mozsgó érintésével érhető el, a 67-es főútból kiágazó, 66 119-es számú, mintegy 6,5 kilométeres hosszúságú mellékúton. Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Gyékényes–Pécs-vasútvonal szigetvári vasútállomása kínálja.
Története
szerkesztésA települést említő legrégibb okirat 1296-ból maradt fenn; neve ebben Keruchur alakban szerepel. 1296-ban Miklós fia Herborth fiai Hektor és Chak lemondtak a zselici Keresztúrra emelt jogigényükről Jakab ispán javára.
1333-ban a falu papja 40, 1334-ben 20, 1335-ben megint 20 báni dénár pápai tizedet fizetett. Az 1300-as években a Győr nemzetség birtoka volt, amely a nemzetség tagjainak 1346. évi osztozkodásakor Dersfi Péternek jutott, de a pannonhalmi apátnak is voltak itt birtokrészei, amelyeket 1434-ben Szerdahelyi János fiának Imrének adott cserébe.
1489-ben a Szerdahelyi Dersfi család tagjai is megosztoztak itteni birtokaikon. 1474-ben a Szentgáli család birtoka, amely elzálogosította Enyingi Török Ambrusnak. 1499-ben a Szentgáli és a Kozári Demeter családok birtoka volt.
Az 1542. évi adólajstrom a helységet Baranya vármegyéhez sorolta. A szentmártoni apátság dézsmaváltság-jegyzékében Balogh András birtokaként szerepel.
A török hódoltságot követően Tótkeresztúrra keresztelték (jelenlegi nevén csak 1902-től ismert). Az 1700-as évek végétől németek lakták, akiket a második világháború után kitelepítettek, és felvidéki magyarokat költöztettek a helyükre. 1715-ben 4 magyar háztartását írták össze.
1726-tól 1848-ig a gróf Batthyány család birtoka volt, majd 1849 után a Biederman és a Kammerer családoké lett.
A 20. század elején Somogy vármegye Szigetvári járásához tartozott. 1910-ben 551 lakosából 290 magyar és 261 német, ebből 511 római katolikus és 40 református volt.
Az 1950-es megyerendezéssel a Szigetvári járás részeként Baranya megyéhez csatolták.
Nevezetességek
szerkesztés- Református templom (1870)
- Római katolikus templom (1896)
- Johe Galéria és Festőiskola (1994-től)
- Az Elekmajorban lévő klasszicista homlokzatú Kammerer-kúria
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Kasler Ferenc (független)[3]
- 1994–1998: Steiger Antal (független)[4]
- 1998–2002: Steiger Antal (független)[5]
- 2002–2006: Pásztó József (független)[6]
- 2006–2010: Pásztó József Sándor (független)[7]
- 2010–2013: Kuba Károly Antal (független)[8]
- 2013–2014: Veriga Lajos (független)[9]
- 2014–2019: Veriga Lajos (független)[10]
- 2019–2024: Veriga Lajos (független)[11]
- 2024– : Veriga Lajos (független)[1]
A településen 2013. december 15-én időközi polgármester-választást kellett tartani,[9] az előző polgármester halála miatt.[12]
Népesség
szerkesztésA település népességének alakulása:
Lakosok száma | 67 | 68 | 81 | 75 | 85 | 74 | 85 | 86 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,7%-a magyarnak, 2,6% horvátnak, 9,2% németnek mondta magát (5,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,2%, református 11,8%, evangélikus 1,3%, görögkatolikus 2,6%, felekezeten kívüli 15,8% (9,2% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 83,8%-a vallotta magát magyarnak, 1,4% németnek, 5,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 12,2% volt római katolikus, 4,1% református, 14,9% felekezeten kívüli (68,9% nem válaszolt).[14]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Almáskeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 14.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Almáskeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Almáskeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
- ↑ Almáskeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
- ↑ Almáskeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
- ↑ Almáskeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
- ↑ Almáskeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- ↑ a b Almáskeresztúr települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013. december 15. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- ↑ Almáskeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 6.)
- ↑ Almáskeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 23.)
- ↑ 2013. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013 (Hozzáférés: 2020. június 15.)
- ↑ Almáskeresztúr Helységnévtár
- ↑ Almáskeresztúr Helységnévtár
- Borovszky Samu: Somogy vármegye
- Györffy György: Baranya vármegye