Főmenü megnyitása

Almáskeresztúr egy község Baranya megyében, a Szigetvári járásban.

Almáskeresztúr
Almáskeresztúr címere
Almáskeresztúr címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásSzigetvári
Jogállás község
Polgármester Veriga Lajos (független)[1]
Irányítószám 7932
Körzethívószám 73
Népesség
Teljes népesség75 fő (2019. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség6,22 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület13,03 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Almáskeresztúr (Magyarország)
Almáskeresztúr
Almáskeresztúr
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 07′ 07″, k. h. 17° 53′ 39″Koordináták: é. sz. 46° 07′ 07″, k. h. 17° 53′ 39″
Almáskeresztúr (Baranya megye)
Almáskeresztúr
Almáskeresztúr
Pozíció Baranya megye térképén
Almáskeresztúr weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Almáskeresztúr témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

A községet először 1296-ban említi egy okirat Keruchur alakban írva. 1296-ban Miklós fia Herborth fiai, Hektor és Chak lemondtak a zseliciség Keresztúrra emelt jogigényükről Jakab ispán javára. 1333-ban a falu papja 40, 1334-ben 20, 1335-ben 20 báni pápai tizedet fizetett. Az 1300-as években Almáskeresztúr, Keresztúr a Győr nemzetség birtoka volt, amely a nemzetség tagjainak 1346 évi osztozkodásakor Dersfi Péternek jutott, ugyanakkor a pannonhalmi apátnak is voltak itt birtokrészei, amelyeket 1434-ben Szerdahelyi János fiának, Imrének, adott cserébe. 1489-ben a Szerdahelyi Dersfi család tagjai is megosztoztak itteni birtokaikon. 1474-ben a Szentgáli család birtoka, aki itteni birtokait Enyingi Török Ambrusnak zálogosította el. 1499-ben a Szentgáli és a Kozári Demeter családok birtoka volt. Az 1542 évi adólajstrom a helységet Baranya vármegyéhez sorolta. A szentmártoni apátság dézsmaváltságjegyzékében Balogh András birtokaként szerepel.

A török hódoltságot követően Tótkeresztúrra keresztelték, jelenlegi nevén 1902-től ismert. Az 1700-as évek végétől németek lakták, akiket a második világháború után kitelepítettek és felvidéki magyarokat költöztettek a helyükre. 1715-ben 4 magyar háztartását írták össze. 1726-ban a gróf Batthyány család birtoka volt, egészen 1848-ig, majd 1849 után a birtok Biederman és a Kammerer családoké lett.

A 20. század elején Somogy vármegye Szigetvári járásához tartozott.

1910-ben 551 lakosából 290 magyar, 261 német volt. Ebből 511 római katolikus, 40 református volt.

Az 1950-es megyerendezéssel a korábban a Somogy vármegyéhez tartozó települést a Szigetvári járás részeként Baranyához csatolták.

NevezetességekSzerkesztés

  • Református temploma 1870-ben épült.
  • Római katolikus temploma 1896-ban épült.
  • Johe Galéria
  • Klasszicista homlokzatú Kammerer-kúria, amely az Elek majorban található.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990-1994:
  • 1994-1998: Steiger Antal (független)[3]
  • 1998-2002:
  • 2002-2006:
  • 2006-2010:
  • 2010-2013: Kuba Károly Antal (független)[4]
  • 2013-2014: Veriga Lajos (független)[5]
  • 2014-2019: Veriga Lajos (független)[1]
  • 2019-től:

A településen 2013. december 15-én az előző polgármester halála miatt kellett időközi polgármester-választást tartani.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,7%-a magyarnak, 2,6% horvátnak, 9,2% németnek mondta magát (5,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,2%, református 11,8%, evangélikus 1,3%, görögkatolikus 2,6%, felekezeten kívüli 15,8% (9,2% nem nyilatkozott).[6]

ForrásokSzerkesztés

  1. a b (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 6.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
  3. Almáskeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
  4. Almáskeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  5. Almáskeresztúr települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013. december 15. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  6. Almáskeresztúr Helységnévtár

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés