Szőnyi Ottó

(1876–1937) régész, levéltáros, művészettörténész
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. december 24.

Szőnyi Ottó, született Szákovics Ottó Gyula (Pécs, 1876. július 13.[1] – Pécs, 1937. március 13.) magyar régész, levéltáros, művészettörténész, Pécs ókeresztény régészeti emlékeinek kutatója, az egyházművészet jelentős képviselője, az első pécsi múzeumigazgató, katolikus pap.[2][3]

Szőnyi Ottó
SzületettSzákovics Ottó Gyula
1876. július 13.
Pécs
Elhunyt1937. március 13. (60 évesen)
Pécs
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1898, jogtudomány)
A Wikimédia Commons tartalmaz Szőnyi Ottó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életpályája

szerkesztés

Szákovics János szabó és Hüfner Dorottya fia. Teológiai és jogi tanulmányai befejezése után, hivatásának teljesítése közben is már jelentős, Pécs történetére vonatkozó tudományos eredményeket ért el.[3] 1907-ben a Pécsi Jogakadémia tanára,[2] 1908-tól pedig a Városi Múzeum igazgatója volt.[3]

Régészeti, helytörténeti és művészettörténeti kutatásainak főbb területei: az ókori Pécs, latinul Sopianae, temetőjének lokalizálása, ókeresztény sírkamrák feltárása, a Pécsi székesegyház építéstörténetének vizsgálata, a kőtár anyagának feldolgozása, a székesegyházi ékszerek, kincstár, ruhatár és könyvtár leltározása, a káptalani levéltár rendezése.[3] A pécsi ókeresztény kornak jelentős kutatójaként nevéhez fűződik a Pécsi székesegyház nyugati bejárata előtti, 1600 éves Cella Septichora feltárása 1922-ben, mely egyike a három eddig ismeret pannóniai ókeresztény sírkápolnáknak.[2]

1921-ben kinevezték a Műemléki Országos Bizottság előadójának; e téren végzett munkája évtizedekre meghatározta a hazai műemlékvédelem tevékenységének irányát.[2][3] 1934-től az iparművészeti iskola tanára volt.[2]

1937. március 13-án hunyt el, sírja a pécsi Központi temetőben található.[4]

Főbb művei

szerkesztés
  • A pécsi őskeresztény sírkamra (Budapest, 1906)[2]
  • A pécsi püspöki múzeum kőtára (Budapest, 1906)[2]
  • A kőröshegyi középkori templom (Budapest, 1924)[2]
  • Régi magyar templomok (Budapest, 1934)[2]
  • Pécs: Útmutató a városban, a környéken és a Mecsekben (Pécs, Danubia könyvkiadó)[5]
  1. Születési bejegyzése a pécsi rk. keresztelési akv. 104/1876. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  2. a b c d e f g h i Magyar Elektronikus Könyvtár: Magyar életrajzi lexikon 1900-1990. (Hozzáférés: 2011. július 13.)
  3. a b c d e Bánfai József, Káplárné Nagy Rózsa: A Pécsi Szemle Repertóriuma (1998-) a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtárának elektronikus könyvtárában. [2010. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 13.)
  4. BME Általános és Felsőgeodézia Tanszék. [2013. június 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 11.)
  5. A könyv adatlapja az antikvarium.hu-n. (Hozzáférés: 2011. július 13.)

További információk

szerkesztés