A pécsi Barbakán egy gótikus stílusú barbakán, azaz előretolt kapuerőd, amely Pécs városának egyik szimbóluma, a belvárost körülvevő középkori várfal északnyugati sarkánál. A 15. századi kör alaprajzú bástya a hajdani püspökvár falrendszerének része volt. A történészek Kinizsi Pál hadvezér Pécsett tartózkodásához kötik a Barbakán megépülését. A lőrésekkel tagolt magas várfal nyugati sarkán elhelyezkedő építmény tetejéről páratlan kilátás nyílik a belvárosra.

Barbakán
A pécsi Barbakán
A pécsi Barbakán
Ország Magyarország
Mai település Pécs

Épült 1498
Építő Kinizsi Pál
Rekonstrukciók évei 1968
Állapota felújított
Építőanyaga
Elhelyezkedése
Barbakán (Pécs belvárosa)
Barbakán
Barbakán
Pozíció Pécs belvárosa térképén
é. sz. 46° 04′ 40″, k. h. 18° 13′ 17″Koordináták: é. sz. 46° 04′ 40″, k. h. 18° 13′ 17″
A Wikimédia Commons tartalmaz Barbakán témájú médiaállományokat.

Hazánkban Siklóson és Nagyvázsonyban látható még barbakán.

Története szerkesztés

Az építmény célja az volt, hogy az ellenségnek a kapu ellen irányuló, merőleges támadását elhárítsa, és a támadás irányát amennyire csak lehet, a védőfallal párhuzamos irányba terelje. Így a támadók hosszabb ideig kerülhettek a védők fegyvereinek tűzvonalába. A felvonókapuval és hátsó híddal ellátott épületet jura-márga mészkőből építették, és körülötte vizesárok húzódott.[1] A 21. század elejei kutatások szerint a barbakánt a 16. században Szatmári György püspöksége idején építették.[2]

A törökök képtelenek voltak maguktól elfoglalni Pécs várát, ám végül mégis az övék lehetett, ugyanis az akkori püspökség elegendő haderő hiányában önként feladta azt, 1543-ban. A kaputorony az évszázadok során elveszítette harci fontosságát, állapota fokozatosan leromlott. 1787-ben az Esze Tamás utca kialakításakor áttörték a várfalat, a várárkot feltöltötték.[2] Az 1870-es évekre a barbakán környéke gyakorlatilag már Pécs külvárosi részéhez tartozott. A Zsolnay család a 20. század elején teniszpályát építtetett a barbakánárokba, aminek a helyére később kosárlabdapálya került, amelyet télen átalakítottak korcsolyapályává.[3] 1968-ban a barbakán épületét – a régi várfal többi részével együtt – rendbe hozták, és egy évszázad alatt újra a belváros részévé vált.[1]

A Barbakán szomszédsága szerkesztés

A püspöki székháztól délre, az egykori várárok helyén jött létre a Barbakán kert. Ennek végén áll Janus Pannonius szobra, akit Borsos Miklós formázott meg. A legnagyobb magyar humanista költő 1459 és 1472 között Pécs püspöke volt. Hiteles képmása nem maradt fenn, ezért a művész nem Janus Pannonius arcát emelte ki, hanem a humanista műveltséget és költészetet jelképező könyvet, amelyet féltőn szorít a szívére. A csaknem eredeti mélységében megmaradt nyugati várárok jelzi, hogy az erősség bevétele milyen komoly akadályok leküzdését kívánta meg az ostromlóktól.[4]

Galéria szerkesztés

Közlekedés szerkesztés

A barbakán tövében 2019 nyarán a PécsiKe kerékpármegosztó rendszer dokkolóállomást létesített.

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Barbakán, Pécs. Pecs.varosom.hu. (Hozzáférés: 2016. március 26.)
  2. a b Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 85. o. ISBN 978-963-06-7919-0
  3. Sportpálya a Barbakánnál. Regipecs. (Hozzáférés: 2016. március 25.)
  4. Ünnepély a Barbakán-kertben. Janus-pecs.sulinet.hu. [2009. július 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 25.)

További információk szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés