Főmenü megnyitása

Cserkút község Baranya megyében, a Pécsi járásban.

Cserkút
Cserkút, római katolikus templom
Cserkút, római katolikus templom
Cserkút címere
Cserkút címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásPécsi
Jogállás község
Polgármester Hagenthurn József (független)[1]
Irányítószám 7673
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népesség607 fő (2019. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség89,06 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6,67 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Cserkút (Magyarország)
Cserkút
Cserkút
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 04′ 33″, k. h. 18° 08′ 12″Koordináták: é. sz. 46° 04′ 33″, k. h. 18° 08′ 12″
Cserkút (Baranya megye)
Cserkút
Cserkút
Pozíció Baranya megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Cserkút témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Pécstől 9 km-re nyugatra, a Jakab-hegy lábánál helyezkedik el. A hegyre a kék háromszög turistajelzés vezet fel.

TörténeteSzerkesztés

Cserkút és környéke ősidők óta lakott hely volt. A felszínre került régészeti leletek is bizonyítják, hogy már a kora vaskorban is éltek itt emberek, és a római korban számos villa épült itt.

A település nevét Cherkuth alakban 1291-ben említik először az oklevelek, később a Cherkutth, a Tserdkugh és a Cserkuth alakok is előfordulnak.

A fennmaradt adónyilvántartásokból kiolvashatóan a török hódoltság alatt is folyamatosan lakott hely volt, nem néptelenedett el.

Az uránbányászati célú ipari kutatás Cserkúton 1953-ban kezdődött. Az ötvenes évek végétől a nyolcvanas évek végéig folyamatosan működött a környéken az uránbányászat. A kitermelés gazdaságtalansága miatt 1996-ban leállt a termelés és 1997-ben végleg bezárták a bányát. Ezután kezdődött meg az üzemi építmények elbontása, a rekultiváció.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,8%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 0,2% horvátnak, 0,2% lengyelnek, 2,2% németnek, 0,3% örménynek, 0,2% szerbnek, 0,2% szlováknak, 0,2% ukránnak mondta magát (15,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 27%, református 3,9%, evangélikus 1,7%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 33,5% (31,5% nem nyilatkozott).[3]

NevezetességeiSzerkesztés

 
Freskók a templom északi falán

Keresztelő Szent János templomSzerkesztés

Az Árpád-kori román stílusú templom 1270 és 1290 között épült. A fazsindelyes templom főhomlokzata délen volt, ezt jelzi a bejárati kapu és a fölötte lévő három kis ablak. A 14. században tornyot építettek hozzá. A tűzvész miatt elpusztult egykori festményeket restaurálták, ezek és Prokop Péter papfestő alkotásai a homlokzatot és a templom belső falait díszítik.

A hajó északi falán freskómaradványok láthatók, amelyek valószínűleg 13. században készülhettek. Felül az apostolok sorakoznak, akik a háromkirályokat követik Jézus köszöntésére. Alul a szenvedő Krisztus látható és Szent Mihály, aki kardot és mérleget tart. Így helyezi mérlegre az eléje érkező holtak lelkeit. Ettől jobbra áll Szent Miklós. A diadalív déli oldalán látható Szent Györgyöt ábrázoló freskó 1335-ben készült. A 15. században készültek az év hónapjaira jellemző tevékenységeket ábrázoló freskók, ezek a belső oldalon láthatók.

Az oltárt Ferenczy Károly tervezte. Emögött van a névadó Keresztelő Szent Jánost ábrázoló oltárkép. Itt van még Prokop Péter festőművész Kálvária-képe. A stációsorozatot is ő festette.

IrodalomSzerkesztés

  • Gerevich Tibor: Magyarország román kori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) Egyetemi nyomda. Budapest, 1938.

KépekSzerkesztés

További információkSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Cserkút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 8.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
  3. Cserkút Helységnévtár

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés