Főmenü megnyitása
Wikipédia

I. Katalin navarrai királynő

Foix grófnője, Béarn algrófnője, Andorra társurnője
Disambig.svgEz a szócikk a navarrai királynőről szól. Hasonló címmel lásd még: I. Katalin (egyértelműsítő lap).
Disambig.svgEz a szócikk Foix Gaston navarrai trónörökös lányáról szól. Hasonló címmel lásd még: Navarrai Katalin (egyértelműsítő lap).

I. Katalin (1470 – Mont-de-Marsan, 1517. február 12.), spanyolul: Catalina de Foix, baszkul: Katalina I.a Foixkoa, franciául: Catherine de Foix, katalánul. Caterina de Foix, occitánul: Catarina de Fois, navarrai királynő; a királyságnak a második – és egyben utolsó – uralkodója volt a Foix-házból. Foix és Bigorre grófnője, Béarn algrófnője és Andorra társúrnője. Candale-i Anna magyar királyné elsőfokú unokatestvére, Cesare Borgia sógornője és IV. (Bourbon) Henrik francia és navarrai király dédanyja.

I. Katalin
Ifjabb Foix Katalin
Navarrai Katalin
Catalina de Foix.jpg
Navarra Királyság királya
Catalina I/Katalina I.a
Uralkodási ideje
1483. január 30. – 1517. február 12.
(1513-tól csak Alsó-Navarra)
KoronázásaPamplona (baszkul: Iruñea)
1494. január 12. (férjével együtt)
Elődje I. Ferenc Phoebus
Utódja II. (Albret) Henrik (Alsó-Navarra)
I. (Katolikus) Ferdinánd (Felső-Navarra)
Foix Grófság grófnője
Catherine I/Catarina Ièra
Uralkodási ideje
1483. január 30. – 1517. február 12.
Elődje I. Ferenc Phoebus
Utódja I. (Albret) Henrik
Béarni Algrófság algrófnője
Catherine I/Catarina Ièra
Uralkodási ideje
1483. január 30. – 1517. február 12.
Elődje I. Ferenc Phoebus
Utódja I. (Albret) Henrik
Andorra társúrnője
Caterina I
Uralkodási ideje
1483. január 30. – 1517. február 12.
Elődje I. Ferenc Phoebus
Utódja I. (Albret) Henrik
Életrajzi adatok
Uralkodóház Foix-ház (Foix-Grailly-ház)
Született 1470
Elhunyt 1517. február 12. (47 évesen)
Mont-de-Marsan, Franciaország
NyughelyeLescari Székesegyház, Pau mellett
1517. április
Édesapja Gaston vianai herceg (1444–1470)
Édesanyja Valois Magdolna francia királyi hercegnő (1443–1495)
Házastársa III. (Albret) János, Tartas algrófja, iure uxoris navarrai király (1477–1516)
Gyermekei 1. Anna (1492–1532)
2. Magdolna (1494–1504)
3. Katalin (1495–1532)
4. János (1496–1496)
5. Kvitéria (1499–1536)
6. N. (fiú) (1500–1500)
7. András (1501–1503)
8. Henrik (1503–1555)
9. Bonaventura (1505–1510/11)
10. Márton (1506 után–1512 után)
11. Ferenc (1508–1512)
12. Károly (1510–1528)
13. Izabella (Erzsébet) (1513/14–1572)
14. N. (fiú) (megh. fiatalon)
Royal Lesser Arms of Navarre (1479-1483).svg
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Katalin témájú médiaállományokat.
„ János! Ha mi másképp születünk, és Ön lenne Katalin én pedig János, akkor nem vesztettük volna el Navarrát. ”
– Katalin királynő kifakadása férje passzivitása miatt Pamplona elfoglalásakor[1]

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

 

Apja Gaston, Viana hercege, anyja a Valois-házbeli Magdolna, VII. Károly francia király lánya, XI. Lajos király húga. I. Katalin 1483-ban lett Navarra királynője, gyermektelenül meghalt bátyját, I. Ferenc Phoebust követte a trónon, és lett egyúttal Foix grófnője is. Nagykorúvá válásáig édesanyja gyámsága alatt állt. A királyságban ezért a francia befolyás megnőtt, amit tovább erősített az, hogy I. Katalinnak francia férje lett, Albret János, Tartas algrófja, Nagy Alainnek, Albret urának a fia, aki házasságkötés révén III. János néven navarrai király lett, az első uralkodó az Albret–házból.

Katalin és férje harmadfokú unokatestvérek voltak, hiszen mindketten I. Károlynak (?–1415), Albret urának, aki az azincourti csatában esett el, voltak az ükunokái. Katalin nagyapjának, IV. Gaston foix-i grófnak az édesanyja, Albret Johanna (1403–1435) volt III János dédapjának, II. Károlynak (1407–1471), Albret urának a nővére.

Katalin hét évvel volt idősebb a férjénél. Ez volt az oka, hogy míg Katalin 1483-ban, a trónra léptekor 13 évesen már házasulandó korban volt, hiszen az egyházi törvények szerint a lányok 12 éves koruktól köthettek házasságot, a férje 1484-ben, a házassági szerződésük megkötésekor még csak hétéves volt. 1491-ig éppen ezért kellett várniuk a tényleges házasságuk megkötésével és a házasság elhálásával, amikor János betöltötte a 14. életévét, ami a fiúk számára előírt házasulandó kor volt az egyházi törvények szerint.[2] Nem sokkal ezután Katalin teherbe is esett, és a következő évben megszületett az első gyermekük, Anna 1492-ben. Ha János Katalinnal egy időben, 1469 körül született volna, ahogy egyes feltételezések szerint jött a világra, akkor 1484-ben 15 év körüli lett volna. Ebben az esetben semmi akadálya nem lehetett volna a házasság konszumálásának, és érthetetlen lett volna, miért vártak volna a házaspár 21-22. életévének betöltéséig, hogy első gyermekük megfoganjon, amikor abban a korban minél előbb kívánták a trónörökös megszületését, és a lányok 14., illetve 15. életévükben már sok esetben túlestek az első szülésükön.

I. Katalin és III. János uralkodása alatt sem csillapodtak a királyság belső feszültségei, ami a navarrai nemesség két részre való megosztásából eredt.

Éppen ezért csak 11 évvel a trónra lépése után koronázták férjével együtt Pamplonában királlyá őket 1494. január 12-én.[3] Katalin a koronázás idején már hat hónapos terhes volt második gyermekével, Magdolnával.[4]

A nemességnek a spanyol kifejezéssel „beaumonteses”-nek nevezett része, amely korábban szemben állt I. Eleonóra királynővel (I. Katalin nagyanyjával, Phoebus Ferenc elődjével), Aragónia és Kasztília felé nyitott, Aragónia királya, II. (Katolikus) Ferdinánd (1452-1516) – I. Eleonóra féltestvére – oldalára állt, aki bizalmatlanul szemlélte a Navarrában egyre növekvő francia befolyást.[5]

A nemességnek spanyol kifejezéssel „agramonteses”-nek nevezett része, I. Eleonóra korábbi támogatói, viszont a királynő utódai, Ferenc Phoebus és I. Katalin oldalára álltak, és a francia kapcsolat fenntartását pártfogoltákII. Ferdinánd Navarra megszerzésével kapcsolatban csak az alkalomra várt. Ez pedig 1512-ben bekövetkezett. A király parancsára, második felesége, Foix Germána jogaira hivatkozva a Fadrique Álvarez de Toledo, Alba II. hercege által vezetett hadsereg megszállta Dél-Navarrát, elfoglalta a királyság addigi fővárosát, Pamplonát, I. Katalin és III. János a Pireneusokon túlra menekültek. Pedro II de Navarra az 1516. évi, visszafoglalást megkísérlő támadás során a spanyolok fogságába esett, és fogolyként is halt meg. 1515-ben Navarrát Kasztília részévé nyilvánították. Ettől kezdve 1620-ig már csak Észak-Navarrában, avagy Alsó-Navarrában, más elnevezéssel Francia-Navarrában állt fenn a Navarrai Királyság.[6]

I. Katalin és III. János házasságából 14 gyermek született. Legkisebb lányuk, Albret Izabella (1513/14–1571) Szapolyai János magyar király feleségjelöltjeként is szerepelt az 1530-as években. Utódjuk a legidősebb, csecsemőkort túlélt fiuk lett, II. Henrik. Az ő unokája pedig, Navarrai Henrik volt az első Bourbon-házi király a francia trónon 1589-ben.1589-től a francia forradalomig a francia királyok hivatalos címzése Franciaország és Navarra királya volt.

Katalint a Pau mellett fekvő Lescar székesegyházában, a Béarni Algrófságban helyezték örök nyugalomra férje, III. János és bátyja, Ferenc Phoebus mellé.[7]

GyermekeiSzerkesztés

Legközelebbi rokonsági kapcsolat I. Katalin, Foix Germána, Bretagne-i Anna és Candale-i Anna, valamint Aragóniai Beatrix közöttSzerkesztés

CsaládfaSzerkesztés

IV. Gaston foix-i gróf
sz. 1423. II. 26.
† 1472. VII. 25. 		  I. Eleonóra navarrai királynő
sz. 1426. II. 2.
† 1479. II. 12. 		  VII. Károly francia király
sz. 1403. II. 22.
† 1461. VII. 22. 		  Anjou Mária
sz. 1404. X. 14.
† 1463. XI. 29.
         
     
  Gaston vianai herceg
sz. 1444/5
† 1470. XI. 23. 		  Valois Magdolna
sz. 1443. XII. 1.
† 1495. I. 23.
     
   
III. (Albret) János
sz. 1477.
† 1516. VI. 17.
OO   1484. VI. 14.˛/1491 		I. (Foix) Katalin
sz. 1470.
† 1517. II. 12.
                   
                   
Anna
 sz. 1492. V. 19.
 † 1532. VIII. 15. után
  		Magdolna
 sz. 1494. III. 29.
 † 1504. V.
  		Katalin
 sz. 1495.
 † 1532. XI.
  		János
 sz. 1496. IV.
 † 1496. VIII.
  		Kvitéria
 sz. 1499.
 † 1506. IX. 13./X. 30.
 
                   
N. (fiú)
 sz. 1500. (vége)
 † 1500/1.
  		András Phoebus
 sz. 1501. X. 14.
 † 1503. IV. 17.
  		II. Henrik
 sz. 1503. IV. 25.
 † 1555. V. 29.
  		Bonaventura
 sz. 1504. VII. 14.
 † 1510/1.
  		Márton Phoebus
 sz. 1506. után
 † 1512 után
 
                   
Ferenc
 sz. 1508
 † 1512. IX. 28. után
  		Károly
 sz. 1510. XII. 12.
 † 1528. IX. 19.
  		Izabella
(Erzsébet)
 sz. 1513. IX./1514. VII.
 † 1571. VI. után/1572
  		N. (fiú)
 sz. ?
 † ?
 

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ Ez francia eredetiben így hangzik: „Dom Jean, si nous fussions nés;
    vous Catherine et moi Dom Jean,
    nous n'aurions jamais perdu
    la Navarre:”
    Lásd Sánchez-Marco, Carlos: Navarra pierde su independencia política (spanyol nyelven). Historia Medieval del Reyno de Navarra. (Hozzáférés: 2019. április 12.).
  2. ↑ Lásd Anthony (1931: 10).
  3. ↑ Lásd Anthony (1931: 10).
  4. ↑ Lásd Anthony (1931: 11 és 22).
  5. ↑ A II. János elleni „párt” arról a Beaumont-családról kapta a nevét, amely család Lajos infánstól (1331-1372), Beaumont grófjától (Luis I de Beaumont), III. Fülöp navarrai király (1301-1343) fiától származott. – A II. Jánost támogató „párt” az Agramont (franciául: Gramont) családról kapta a nevét; ez a navarrai nemesi család a XII. századig vezette vissza a családfáját. A csoportosulás vezetői azonban nem a "névadó" családból kerültek ki. Vezető szerepe a Navarra-családnak volt. Felipe I de Navarra (1408 körül-1450, Leónel de Navarra (1378 -1413) házasságon kívül született fia, aki II. (Gonosz) Károlynak volt a házasságon kívüli gyermeke; mindketten Muruzábal várgrófjai; ez a Navarra-család eredete.
  6. ↑ Alsó-Navarra ma Franciaországhoz tartozik, míg Felső-Navarra Spanyolországhoz.
  7. ↑ L. Anthony (1931: 10).
  8. ↑ Klevei Vilmos 2. felesége Habsburg Mária, I. Ferdinánd magyar király és Jagelló Anna magyar királyné lánya lett, akitől születtek gyermekei. Ugyanakkor Vilmos herceg VIII. Henrik angol király sógora is volt, miután feleségül vette a húgát, Klevei Annát.
  9. ↑ L. Anthony (1931: 11 és 25)

ForrásokSzerkesztés

  • Anthony, Raoul: Identification et Étude des Ossements des Rois de Navarre inhumés dans la Cathédrale de Lescar, Masson, Párizs, 1931. URL: Lásd Külső hivatkozások
  • Adot Lerga, Álvaro: Itinerario de los reyes privativos de Navarra: Juan III de Albret – Catalina I de Foix (1483–1517), Príncipe de Viana 60, Pamplona, 459–492, 1999. URL: l. külső hivatkozások
  • José Maria Lacarra: Historia política del reino de Navarra desde sus orígenes basa su incorporación a Castilla, I-III, Pamplona, 1972–1973.
  • Diccionario de historia de España I-III, Madrid, 1968–1969.
  • Crescencio Gallego Pellitero: Síntesis histórica de los reyes en España (Años 364–1994), Vigo, 1994.
  • López de Meneses, Amada. „El último infante de Navarra, Carlos de Albret” (spanyol nyelven). Príncipe de Viana 1961 (22), 177–211. o. (Hozzáférés ideje: 2016. július 29.)  
  • Woodacre, Elena: Queens Regnant of Navarre.Succession, Politics, and Partnership, 1274–1512 = Queenship and Power, Palgrave Macmillan, New York, 2013. URL: Lásd Külső hivatkozások

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

Előző
I. Ferenc Phoebus 		Foix grófja  
1483 – 1517 		Következő
I. (Albret) Henrik
Előző
I. Ferenc Phoebus 		Béarn algrófja  
1483 – 1517 		Következő
I. (Albret) Henrik
Előző
I. Ferenc Phoebus 		Andorra társura  
1483 – 1517 		Következő
I. (Albret) Henrik
Előző uralkodó:
I. Ferenc Phoebus
Navarra uralkodója
1483 – 1513 (egész Navarra)
1513 – 1517 (csak Alsó-Navarra)
 
 Következő uralkodó:
I. (Katolikus) Ferdinánd (Felső-Navarra)
II. (Albret) Henrik (Alsó-Navarra)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=I._Katalin_navarrai_királynő&oldid=21446276”