Wikipédia

Angoulême-i Margit navarrai királyné

Alençon hercegnéje, francia trónörökösné, írónő
Ez a szócikk a navarrai királynéról szól. Hasonló címmel lásd még: Navarrai Margit (egyértelműsítő lap).
Ez a szócikk I. Károly angoulême-i gróf leányáról szól. Hasonló címmel lásd még: Valois Margit (egyértelműsítő lap).
Ez a szócikk II. Henrik navarrai király feleségéről szól. Hasonló címmel lásd még: Valois Margit navarrai királyné (egyértelműsítő lap).

Angoulême-i Margit (Angoulême, 1492. április 11. – Odos,[1] Bigorre Grófság, Franciaország, 1549. december 21.), más néven Navarrai Margit vagy Valois Margit, franciául: Marguerite d'Angoulême, spanyolul: Margarita de Angulema, baszkul. Margarita Angulemakoa, occitánul: Margarida d'Engoleime, születése jogán francia királyi hercegnő, Angoulême grófnője, első házassága révén Alençon hercegnéje és a Francia Királyság trónörökösnéje (1515–1518), második házassága okán Navarra királynéja, Foix és Bigorre grófnéja, Béarn algrófnéja, Andorra társúrnője, Albret úrnője majd hercegnéje. Emellett saját erejéből és tehetségéből írónő. Fő műve a Heptameron, amely befejezetlen maradt, és csak jóval a halála után jelent meg nyomtatásban. II. Henrik navarrai király felesége, III. Johanna navarrai királynő anyja, I. Ferenc francia király nővére és IV. Henrik francia király anyai nagyanyja. A Capeting-ház oldalágának, a Valois-háznak az orléans-i mellékágán az angoulême-i vérvonal tagja.

Angoulême-i Margit
Valois-Angoulême-i Margit
Navarrai Margit
Valois Margit
Franciaországi Margit
Alençoni Margit
RagadványneveNavarrai Margit
Navarrai Királyság (Alsó-Navarra) királynéja
Margarita de Angulema/Margarita Angulemakoa
Uralkodási ideje
1527. január 24. – 1549. december 21.
Koronázásanem koronázták meg
ElődjeEnríquez Johanna
UtódjaValois Margit
Alençoni Hercegség hercegnéje
Marguerite d'Angoulême
Uralkodási ideje
1509. december 2. – 1525. április 11.
ElődjeVaudémont Margit
Utódjaa hercegség megszűnte
Foix Grófság grófnéja
Marguerite d'Angoulême/Margarida d'Engoleime
Uralkodási ideje
1527. január 24. – 1549. december 21.
ElődjeAragóniai Eleonóra
UtódjaValois Margit
Béarni Algrófság algrófnéja
Marguerite d'Angoulême/Margarida d'Engoleime
Uralkodási ideje
1527. január 24. – 1549. december 21.
ElődjeAragóniai Eleonóra
UtódjaValois Margit
Életrajzi adatok
UralkodóházValois-ház angoulême-i ága (Capeting-ház)
Született1492. április 11.
Angoulême, Franciaország
Elhunyt1549. december 21. (57 évesen)
Odos, Bigorre Grófság, Franciaország
NyughelyeLescari Székesegyház, Pau mellett
1550. február 10.
ÉdesapjaI. (Orléans-i) Károly, Angoulême grófja (1459–1496)
ÉdesanyjaLujza savoyai hercegnő (1476–1531)
Testvére(i)
Házastársa1. IV. Károly alençoni herceg (1489–1525)
Házastársa2. II. (Albret) Henrik navarrai király (1503–1555)
Gyermekei2. férjétől:
1. Johanna (1528–1572)
2. János (1530–1530)
3. N. (leány) (1533 körül–1533 körül)
4. N. (leány) (1533 körül–1533 körül)
Angoulême-i Margit aláírása
Angoulême-i Margit aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Angoulême-i Margit témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete szerkesztés

Édesapja I. (Orléans-i) Károly (1459–1496) francia királyi herceg, Angoulême grófja, édesanyja Lujza (1476–1531) savoyai hercegnő, Franciaország régense, aki Savoyai Lajos ciprusi király (1436–1482) unokahúgaként 1496-tól viselhette a ciprusi, jeruzsálemi és örmény királyi hercegnő címét. Két évvel fiatalabb öccse, Ferenc 1498-tól a Francia Királyság vér szerinti első hercegévé lépett elő, ami a trón feltételezett (prezumptív) trónörökösi címét jelentette a számára, azaz Margit öccse, Ferenc abban az esetben, ha XII. Lajos francia királynak nem születne életképes fia, akkor a halála után Ferenc örökli a francia trónt, ami 1515-ben be is következett, és I. Ferenc néven lépett a francia trónra. Margitot, mivel nők nem örökölhették Franciaország koronáját, ezért 1509. december 2-án minden eshetőségre felkészülve összeházasították a francia korona második számú örökösével, azaz a korona várományosával, IV. Károly alençoni herceggel (1489–1525), aki Margit öccsének 1515-ös trónra léptével első számú örökössé, azaz feltételezett (prezumptív) trónörökössé lépett elő, amíg 1518-ban meg nem született I. Ferenc elsőszülött fia, Ferenc (1518–1536) dauphin.

Margit első és későbbi második férje, azaz IV. Károly herceg és II. Henrik navarrai király is részt vett 1525-ben a Páviai csatában. Alençoni Károly megmenekült a csatából, de röviddel utána Lyonban meghalt, Navarrai Henrik pedig Margit öccsével, I. Ferenc királlyal együtt esett V. Károly francia király fogságába, és ekkor a megözvegyült Margitot Ferenc eljegyezte a még nőtlen navarrai királlyal, bár II. Henrik királyságának a nagyobbik fele Kasztíliával lett egyesítve 1515-ben, így II. Henrik Navarrának csak egy kis északi csücskében, Alsó-Navarrában uralkodott. Margit első házassága gyermektelen maradt, és 1527. január 27-én az ekkor 35. évébe lépő navarrai királyné a nála 11 évvel fiatalabb II. Henrik navarrai király felesége lett, aki politikailag ugyan előnyös házasságot kötött, de az utódlás szempontjából bizonytalan volt, hogy születik-e majd utóda Henriknek. Margit azonban termékenynek bizonyult. Második esküvője után rövidesen teherbe is esett, és 36 évesen megszülte első gyermekét, Johannát, egy egészséges kislányt, aki apja utóda lett III. Johanna néven, miután az 1530. július 15-én (vagy akörül) született egyetlen fia, János öt hónappal később, 1530. december 25-én, karácsony napján meghalt. 40 év felett még volt egy terhessége, mikor ikreket várt, de az ikerlányai halva születtek 1533 körül.[2]

Margit királyné szimpatizált a kálvinizmussal és magával Kálvin Jánossal, akinek Néracban nyújtott menedéket egy időre.

Irodalmi munkássága is kiemelkedő. Fő műve, a befejezetlen és életében nem publikált Heptameron szándékosan Giovanni Boccaccio Dekameron c. művét utánozza, és ezért különösen érdekes, hogy Margit épp azon a napon halt meg, mint Boccaccio, csak éppen 174 évvel később, 1549. december 21-én. 1550. február 10-én helyezték örök nyugalomra a Pau mellett fekvő Lescar székesegyházában.

Gyermekei szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Odos occitánul: Audòs.
  2. ↑ L. Anthony (1931: 12).
  3. ↑ Klevei Vilmos 2. felesége Habsburg Mária, I. Ferdinánd magyar király és Jagelló Anna magyar királyné lánya lett, akitől születtek gyermekei. Ugyanakkor Vilmos herceg VIII. Henrik angol király sógora is volt, miután az angol király feleségül vette Vilmos nővérét, Klevei Annát.

Magyarul szerkesztés

  • Marguerite de Navarreː Heptameron. Hetven szerelmi kaland; ford. Szász Károly; Rozsnyai, Bp., 1904
  • Navarrai Margit–Félicien Mallefilleː Don Juan; ford. Forró Pál, Szini Gyula, ill. Gara Zoltán; Nova, Bp., 1925 (Szerelmes századok)
  • A navarrai királynő elbeszélései; ford. Forró Pál, Szini Gyula, ill. Franz von Bayros; Nova, Bp., 1926 (Szerelmes századok)
  • Navarrai Margitː Heptameron; ford. Antal László, versford. Lothár László, ill. Würtz Ádám; Magyar Helikon–Európa, Bp., 1969

Irodalom szerkesztés

  • Anthony, Raoul: Identification et Étude des Ossements des Rois de Navarre inhumés dans la Cathédrale de Lescar, Masson, Párizs, 1931. URL: Lásd További információk

További információk szerkesztés


Elődje:
Enríquez Johanna
Navarra királynéja
1527 – 1549 (Alsó-Navarra)		 
 Utódja:
Valois Margit
Előző
Aragóniai Eleonóra 		Foix grófnéja  
1527 – 1549 		Következő
Valois Margit
Előző
Aragóniai Eleonóra 		Béarn algrófnéja  
1527 – 1549 		Következő
Valois Margit
Előző
Valois Klaudia 		Franciaország trónörökösnéje  
1515 – 1518 		Következő
Medici Katalin
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Angoulême-i_Margit_navarrai_királyné&oldid=26118686”