Foix Germána aragóniai királyné
Foix Germána (Mazères, 1486/88/90/92 – Llíria/Liria, Valenciai Királyság, 1536. október 15.[1]/1537[2]/1538. október 15.[3][4][5][6]), teljes neve: Foix(-Grailly) Germána Orsolya (Ursula), franciául: Germaine Ursule de Foix, olaszul: Germana di Foix (Fuxa), spanyolul: Úrsula Germana de Foix (Fox), katalánul: Germana de Foix, baszkul: Germana Foixkoa, németül: Germaine von Foix, okcitánul: Germana de Fois,[7] navarrai királyi hercegnő. Aragónia, Valencia, Mallorca, Nápoly, Szicília és Navarra[8] királynéja. II. (Katolikus) Ferdinánd aragón király nővérének az unokája és egyben az ő második felesége. XII. Lajos francia király nővérének a lánya. Candale-i Anna magyar királyné és Bretagne-i Anna francia királyné elsőfokú unokatestvére, valamint Aragóniai Beatrix magyar királyné unokahúga, aki Germána apjának volt a másodfokú unokatestvére. A Foix-ház tagja.
Foix Germána | |
Foix(-Grailly) Germána Orsolya (Ursula) Navarrai Germána | |
Aragóniai Királyság királynéja | |
Germana de Foix (Fox) | |
Uralkodási ideje | |
1506. március 22. – 1516. január 25. | |
Koronázása | nem koronázták meg |
Elődje | Katolikus Izabella |
Utódja | Portugáliai Izabella |
Valenciai Királyság alkirálya | |
Germana de Foix (Fox) | |
Uralkodási ideje | |
1521. – 1536. október 15./1537/1538. október 15. | |
Elődje | Diego Hurtado de Mendoza |
Utódja | Calabriai Ferdinánd |
Nápolyi Királyság királynéja | |
Germana di Foix (Fuxa) | |
Uralkodási ideje | |
1506. március 22. – 1516. január 25. | |
Elődje | Katolikus Izabella |
Utódja | Portugáliai Izabella |
Navarrai Királyság (Felső-Navarra) királynéja | |
Germana de Foix/Germana Foixkoa | |
Uralkodási ideje | |
1513. március 23. – 1516. január 25. | |
Koronázása | nem koronázták meg |
Elődje | Juana Enríquez |
Utódja | Portugáliai Izabella |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Foix-ház (Foix–Grailly-ház) |
Született | 1486/88/90/92 Mazères |
Elhunyt | 1536. október 15./1537/1538. október 15. (50 évesen) Llíria/Liria, Valenciai Királyság |
Nyughelye | Monestir de Sant Miquel dels Reis |
Édesapja | Foix János navarrai királyi herceg, Narbonne algrófja (1450 után–1500) |
Édesanyja | Valois Mária orléans-i hercegnő (1457–1493) |
Testvére(i) | Gaston de Foix-Nemours |
Házastársa | 1. II. (Katolikus) Ferdinánd aragón király (1452–1516) |
Házastársa | 2. Brandenburgi János valenciai alkirály (1493–1525) |
Házastársa | 3. Aragóniai Ferdinánd calabriai herceg (1488–1550) |
Gyermekei | 1. férjétől: 1. János (1509–1509) Házasságon kívüli kapcsolatából: 2. Izabella (1518–1537) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Foix Germána témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Élete
szerkesztésApja, Foix János navarrai királyi herceg, Narbonne algrófja és navarrai trónkövetelő I. Eleonóra navarrai királynőnek, II. (Katolikus) Ferdinánd aragón király féltestvérének volt a harmadszülött fia, akinek a révén Germána királyné az első férjének, II. (Katolikus) Ferdinándnak a nagyunokahúga volt. Anyja Valois Mária orléans-i hercegnő, XII. Lajos francia király nővére volt. Egy öccse született, Foix Gaston herceg. Germána navarrai királyi hercegnőként látta meg a napvilágot, és beleszületett a navarrai polgárháborúba, mely apja és I. (Foix) Katalin navarrai királynő között folyt, de apjának nem sikerült megszereznie a navarrai trónt.
Germána hercegnő korán árvaságra jutott, és ezért nagybátyjának, a francia királynak az udvarába került, ahol együtt nevelkedett másik korán árvaságra jutott unokatestvérével, Candale-i Annával közös unokatestvérük, a francia királyné, Bretagne-i Anna felügyelete alatt. II. Ulászlónak Germána és Anna kezét ajánlotta fel a francia király szövetség fejében, akik közül a magyar király Annát választotta 1502-ben, így Germána nem lett magyar királyné, de valószínűleg csak a zsenge életkora miatt, mert Ulászló mindkét arajelöltet nagyon csinosnak találta.
1505. október 19-én Blois-ban végül Germánát is eljegyezték (blois-i szerződés). Spanyol nagybátyja, az aragón király és kasztíliai régens, valamint a frissen nápolyi királlyá avanzsált és nemrég megözvegyült Ferdinánd kérte meg a kezét a francia nagybácsitól, XII. Lajostól. A házassági szerződés Habsburg-ellenes éllel jött létre, hogy fiú utódok nemzésével Aragóniai Ferdinánd kitúrja vejét, Szép Fülöp osztrák főherceget Hispániából, de legalábbis örökölt királyságából, Aragóniából, a franciák pedig a Habsburg-gyűrűből szerettek volna így kiszabadulni. A menyasszony hozománya a Nápolyi Királyság volt. A házasság 1506. március 22-én a valenciai Déniában köttetett meg, mikor II. Ferdinánd leánya, Őrült Johanna és veje Szép Fülöp útban volt Hispánia felé, hogy elfoglalja a kasztíliai trónt. Katolikus Ferdinánd visszavonult örökölt királyságaiba, így Hispánia két nagy királyságának útjai újból elváltak egy kis időre egymástól. II. (Aragóniai) Ferdinánd újdonsült nejét elvitte „nászútra” a felesége kezével szerzett királyságába, Nápolyba. Ekkor Germána és férje személyesen is találkozott Aragóniai Beatrix magyar királynéval.[9]
A házasságból egyetlen gyermek, egy fiú,[10] János infáns született 1509-ben, aki csak pár órát élt. A házaspár minden praktikát és szert bevetett az utódnemzés érdekében, de több gyermek nem származott a házasságukból, így II. Ferdinánd reménye szertefoszlott, hogy Aragóniát saját dinasztiája uralma alatt tartsa, és az ne kerüljön a Habsburgok kezébe.
Germána királyné nagyon jó viszonyban volt férje unokájával, a nagyapja udvarában nevelkedő, nála 10-15 évvel fiatalabb Habsburg Ferdinánddal, akit nagyapja spanyolként nevelt fel, és szívesen látott volna a kasztíliai és aragón trónon a másik Habsburg-unokája, az idősebb és Hispánián kívül nevelkedő Károly helyett.
A baszk Loyolai Szent Ignác a baszk-navarrai hercegnőnek született Germána királyné apródja volt. 1512-ben Aragóniai Ferdinánd a felesége jogaira hivatkozva megszállta Navarrát,[11] és elűzte Germána unokatestvérét, I. (Foix) Katalin navarrai királynőt a családjával együtt Navarra Pireneusokon túli kis csücskébe, Alsó-Navarrába. A „spanyol egység” ezzel a megszállással vált teljessé.
1516-ban Germána megözvegyült, és a „mostohaunokája”, az elhunyt férjének, Aragóniai Ferdinándnak az utóda, az anyja, Őrült Johanna nevében a régensséget átvevő Habsburg Károly 1519-ben feleségül adta őt egyik német hívének, Brandenburgi Jánosnak, aki Germána egykori férjjelöltjének, II. Ulászló magyar királynak volt az unokaöccse. Az ő bátyja volt Brandenburgi György, aki II. Ulászló kedvenc unokaöccseként és II. Lajos magyar király gyámjaként hosszú ideig a magyar udvarban élt. 1520-ban Károly magával vitte Germánát a német királyi koronázására, Aachenbe, útközben megállva egy angliai villámlátogatásra VIII. Henrik angol király udvarában, akinek a felesége, Aragóniai Katalin Germána első férjének, Katolikus Ferdinándnak volt a legkisebb leánya.
Második férjének halála (1525) után harmadszorra az első férje és a francia nagybátyja által 1501-ben trónfosztott nápolyi király, IV. Frigyes fiához, Ferdinándhoz, Calabria hercegéhez ment feleségül 1526-ban. Egyik házasságából sem született újabb gyermeke. A végrendelete szerint állítólag mostohaunokájától, a nála 8–12 évvel fiatalabb V. Károly német-római császártól titokban egy leánya született, akit Izabellának nevezett el, és aki infánsnőként volt számon tartva.[12] Károly császár végül kinevezte „mostohanagyanyját” Valencia kormányzójává, itt élt haláláig.
Legközelebbi rokonsági kapcsolat Foix Germána, Bretagne-i Anna, Candale-i Anna, I. Katalin, valamint Aragóniai Beatrix között
szerkesztésLegközelebbi rokonsági kapcsolat Germána, valamint az első és a harmadik férje között
szerkesztésGyermekei
szerkesztés- 1. férjétől, II. Ferdinánd (1452–1516) aragón királytól, 1 fiú:
- 2. férjétől, Brandenburgi János (1493–1525) valenciai alkirálytól, nem születtek gyermekei
- 3. férjétől, Aragóniai Ferdinánd (1488–1550) calabriai hercegtől, IV. Frigyes nápolyi király és Balzo Izabella andriai hercegnő fiától, nem születtek gyermekei
- Állítólagos házasságon kívüli kapcsolatából V. Károly (1500–1558) német-római császártól:[15]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Real Academia de la historia: Diccionario Bibliográfico español - Germana de Foix
- ↑ Germana de Foix, In: Joan Carreras i Martí és Jesús Giralt (főszerk.): Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven), Barcelona: Grup Enciclopèdia Catalana (1967–2009). Hozzáférés ideje: 2015. október 13.
- ↑ Cawley, Charles: toulouse – comminges, foix (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2015. október 13.)
- ↑ Marek, Miroslav: Foix (angol nyelven). Euweb. (Hozzáférés: 2015. október 13.)
- ↑ Pattou, Etienne: Seigneurs de Grailly Généalogie (francia nyelven). Racines et histoire, 2008. (Hozzáférés: 2015. október 13.)
- ↑ Trastamara (Aragonesi) (olasz nyelven). Libro d’Oro della Nobilità Mediterranea. (Hozzáférés: 2015. október 13.)
- ↑ ejtsd [fujsz] vagy [fujs]
- ↑ 1513-tól és csak Felső-Navarrában.
- ↑ Berzeviczy Albert. Beatrix királyné (magyar nyelven). Budapest: Athenaeum (1908). Hozzáférés ideje: 2015. október 13.
- ↑ Lásd Wacha (1995: 112).
- ↑ II. (Katolikus) Ferdinánd apja, II. János aragón király révén navarrai infáns is volt, de a Navarrai Királyság II. János első felesége, I. Blanka navarrai királynő jogán öröklődött, és mivel Ferdinánd csak a második házasságból származott, így elvileg nem volt jogosult a navarrai trónra. Ezért 1479-ben apja halála után Navarrát nővére, Eleonóra, Germána királyné apai nagyanyja örökölte. Germánának így több joga volt Pamplonára, mint férjének, de Navarra jogos királya az elűzött unokatestvére, Katalin volt.
- ↑ Germana de Foix, 2009. december 21. (spanyol nyelven). La Universidad de Alicante. (Hozzáférés: 2015. október 13.)
- ↑ a b De Francisco Olmos (2003: 138).
- ↑ katalánul és hivatalosan: Girona, spanyolul: Gerona.
- ↑ Isabel, infanta de Castilla (spanyol nyelven). Geneall. (Hozzáférés: 2015. október 13.)
Források
szerkesztés- Raoul Anthony. Identification et Étude des Ossements des Rois de Navarre inhumés dans la Cathédrale de Lescar (francia nyelven). Párizs: Masson (1931). Hozzáférés ideje: 2015. október 13.
- De Francisco Olmos, José María. „Estudio documental de la moneda castellana de Carlos I fabricada en los Países Bajos (1517)” (spanyol nyelven). Revista General de Información y Documentación 2003 (13), 133–153. o. [2017. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 13.)
- Wacha, Brigitte (szerk.): A Habsburgok. Egy európai dinasztia története, Gulliver Kiadó, Budapest, 1995.
További információk
szerkesztés- Borel, Thierry: Histoire des Comtes de Foix (francia nyelven). FOIXSTORY. [2012. december 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 13.)
- Cawley, Charles: Aragon Kings Genealogy (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2019. március 26.)
- Cawley, Charles: Toulouse – Comminges, Foix (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2019. március 26.)
- Marek, Miroslav: Foix (angol nyelven). Euweb. (Hozzáférés: 2019. március 26.)
- Marek, Miroslav: Ivrea (angol nyelven). Euweb. (Hozzáférés: 2019. március 26.)
- Pattou, Etienne: Seigneurs de Grailly Généalogie (francia nyelven). Racines et histoire, 2008. (Hozzáférés: 2019. március 26.)
- Szent Ignác élete (magyar nyelven). Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya. (Hozzáférés: 2015. október 13.)
- Trastamara (Aragonesi) (olasz nyelven). Libro d'Oro della Nobilità Mediterranea. (Hozzáférés: 2019. március 26.)
Előző Katolikus Izabella |
Aragónia királynéja 1506 – 1516 |
Következő Portugáliai Izabella |
Előző Katolikus Izabella |
Szicília királynéja 1506 – 1516 |
Következő Portugáliai Izabella |
Előző Katolikus Izabella |
Nápolyi királyné 1506 – 1516 |
Következő Portugáliai Izabella |
Előző Katolikus Izabella |
Szardínia királynéja 1506 – 1516 |
Következő Portugáliai Izabella |
Előző Katolikus Izabella |
Mallorca királynéja 1506 – 1516 |
Következő Portugáliai Izabella |
Előző Katolikus Izabella |
Valencia királynéja 1506 – 1516 |
Következő Portugáliai Izabella |
Előző Kasztíliai Johanna |
Navarra királynéja 1513 – 1516 (Felső-Navarra) |
Következő Portugáliai Izabella |
Előző Diego Hurtado de Mendoza |
Valencia alkirálya 1521 – 1536/37/38 |
Következő Calabriai Ferdinánd |
Előző Katolikus Izabella |
Barcelona grófnéja 1506 – 1516 |
Következő Portugáliai Izabella |