Valois Mária orléans-i hercegnő

orléans-i hercegnő
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 10.

Marie d’Orléans (magyarosan Orléans-i Mária; Blois, Francia Királyság, 1457. december 19. – Mazères, Francia Királyság, 1493), Valois-házból származó francia hercegnő, XII. Lajos francia király nővére, aki Navarrai Jánossal kötött házassága révén Narbonne algrófnéja, valamint Étampes és Pardiac grófnéja.

Marie d’Orléans
UralkodóházValois
Született1457. december 19.
Blois, Franciaország
Elhunyt1493 (35 éves kora körül)
Mazères, Franciaország
ÉdesapjaI. Károly, Orléans hercege
ÉdesanyjaKlevei Mária
HázastársaJános, Narbonne algrófja
GyermekeiGermána aragóniai királyné
Gaston, Nemours hercege
Vallásakatolicizmus

I. Károly orléans-i hercegnek és Mária klevei hercegnőnek, Klevei Ágnes navarrai királyné húgának a lánya, valamint XII. Lajos francia király nővére. 1476-ban feleségül ment Foix János navarrai királyi herceghez, IV. Gastonnak, Foix grófjának és I. Eleonóra navarrai királynőnek, II. Ferdinánd aragóniai király féltestvérének a harmadszülött fiához. Házasságukból két gyermek született. Anyósának, I. Eleonórának a trónra lépte (1479. január 19.) nyitott utat 1479-ben a Foix grófi ház felemelkedésének, hiszen I. Eleonóra királlyá koronázásával (1479. január 28.) a gyerekei navarrai királyi hercegek és hercegnők (vagy más néven infánsok és infánsnők) lettek, míg addig csak a grófi címet viselték apjuk, IV. Gaston, Foix grófja után. Férje, Foix János is ekkortól lett navarrai királyi herceg, és a 4. helyen állt a trónöröklési sorban az anyja, I. Eleonóra királynő trónra léptekor. A Navarrai Királyságban, az egyetlen baszk alapítású államban, a hagyományos matriarchátus továbbélésének tekinthető, hogy a nőknek kitüntetett szerep jutott, és hogy nem tekintették tragédiának, ha egy nő foglalta el a trónt. Egy hónappal később, anyósa halálakor (1479. február 12.) és idősebb sógorának, Gaston vianai hercegnek az 1470-ben bekövetkezett halála miatt az elhunyt sógora fiának, férje unokaöccsének, a szintén a Foix-Grailly-házból származó Ferenc Phoebus hercegnek a trónra léptével már férje a 3. helyre került, de Ferenc király halála (1483. január 30.) után 1483-ban, férje az unokahúgának, I. Katalinnak a trónra kerülését vitatta, bár Foix János ekkor is csak a 2. helyen állt, hiszen megelőzte ifjabb bátyja, Foix Péter bíboros.

Férje azonban vitatta a nők trónöröklési jogát a férfiakkal szemben, így önmagát tekintette Navarra jogos királyának 1483-ban, unokahúga trónra léptekor, ezért a királyságban egészen 1494-ig, I. Katalin királynő pamplonai megkoronázásáig (1494. január 12.) polgárháború dúlt. János végül 1497. szeptember 7-én Tarbes-ban, Bigorre Grófság székhelyén, amely szintén a Foix-ház birtokában volt, megegyezett unokahúgával, Katalin királynővel, és 4000 fontnyi évjáradékért elismerte unokahúga uralmát.

Mária hercegnő már nem érte meg a polgárháború végét, mert egy évvel korábban, 1493-ban még öccse trónra lépése (1498) előtt a franciaországi Mazères-ben elhunyt. Itt is temették el.

Lánya, Germána (1488/90/921538), akinek az első férje János nagybátyja, az anyjának, I. Eleonóra navarrai királynőnek a féltestvére,[1] a Jánossal egykorú II. Ferdinánd aragóniai király (14521516) lett. Ferdinánd navarrai infáns is volt, de a Navarrai Királyság II. János navarrai és aragón király első felesége, I. Blanka navarrai királynő jogán öröklődött, és mivel Ferdinánd II. Jánosnak csak a második házasságból származott, így elvileg nem volt jogosult a navarrai trónra. Ezért 1479-ben apja halála után Navarrát Ferdinánd nővére, Eleonóra, Germána királyné apai nagyanyja örökölte. Éppen Germána jogaira hivatkozva foglalta el a Navarrai Királyságot János nagybátyja és veje, II. Ferdinánd 1512-ben, és nyerte el a navarrai királyi címet, így Foix János lánya Navarra (Felső-Navarra) királynéjává vált. Navarra jogos uralkodója, Katalin királynő a királyságának a Pireneusokon túli kis csücskébe (Alsó-Navarra) szorult vissza. A „spanyol egység” ezzel a megszállással vált teljessé. Foix János fia Gaston herceg (14891512) volt, aki apja halála után szintén magát tekintette Navarra jogos örökösének.

Férje halála (1500) után lánya, Germána hercegnő nagybátyja francia udvarába került, ahol a királyné, Bretagne-i Anna Germána elsőfokú unokatestvére volt, hiszen Anna francia királyné anyja János herceg középső húga, Foix Margit volt, akinek a férjét, II. Ferenc breton herceget követte Foix János az Étampes Grófság élén 1478-ban. A francia udvarban élt Foix János kisebb húgának, Foix Katalin hercegnőnek a szintén elárvult lánya, Candale-i Anna későbbi magyar királyné, akinek az apja, II. Gaston János candale-i gróf ugyancsak 1500-ban halt meg.

  1. I. Eleonóra és II. Ferdinánd II. János aragóniai király gyermekei voltak. Az idősebb, Eleonóra János első házasságából született, és édesanyja I. Blanka navarrai királynő volt. A fiatalabb, Ferdinánd pedig a második feleségétől, Enríquez Johanna királynétól származott.
  2. Katalánul és hivatalosan: Girona, spanyolul: Gerona.
  3. Geneall/Isabel, infanta de Castilla – 2014. április 29.
  • Anthony, Raoul: Identification et Étude des Ossements des Rois de Navarre inhumés dans la Cathédrale de Lescar, Masson, Párizs, 1931. URL: Lásd Külső hivatkozások

Külső hivatkozások

szerkesztés
Előző
Foix Margit
Narbonne algrófnéja  
1476 – 1493
Következő
Bretagne-i Anna
Előző
Aragóniai Eleonóra
Étampes grófnéja  
1478 – 1493
Következő
Anne de Pisseleu