Wikipédia

I. Blanka navarrai királynő

Navarra uralkodója, Szicília királynéja, navarrai királyi hercegnő, Aragónia trónörökösnéje
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. május 17.
Ez a szócikk a navarrai királynőről szól. Hasonló címmel lásd még: I. Blanka (egyértelműsítő lap).
Ez a szócikk a navarrai királynőről szól. Hasonló címmel lásd még: II. Blanka (egyértelműsítő lap).
Ez a szócikk I. Blanka navarrai királynőről szól. Hasonló címmel lásd még: Blanka navarrai királynő (egyértelműsítő lap).
Ez a szócikk III. (Nemes) Károly navarrai király lányáról szól. Hasonló címmel lásd még: Navarrai Blanka (egyértelműsítő lap).

I. Blanka (Pamplona, Navarrai Királyság, 1387. július 6. – Santa María la Real de Nieva, Kasztília, 1441. április 1.) vagy más számozás szerint II. Blanka,[1] franciául: Blanche Ire de Navarre, olaszul: Bianca di Navarra, baszkul: Blanka I.a Nafarroakoa, spanyolul és katalánul: Blanca I de Navarra. latinul: Blanca I, regina Navarrae, Szicília királynéja és régense (1402–1415), majd Navarra királya (1425–1441), valamint Aragónia trónörökösnéje (1402–1409) és (1420–1441). A Navarrai Királyságnak az Évreux-házból származó utolsó uralkodója volt. A trónon az apját, III. (Nemes, Jó) Károly királyt követte. Candale-i Anna magyar, horvát és cseh királyné dédanyja.

I. Blanka
Évreux-i Blanka
Navarrai Blanka
I. Blanka királynő, David Teniers és Jan van Kessel festménye
I. Blanka királynő, David Teniers és Jan van Kessel festménye
Navarra Királyság királya
Blanca I/Blanka I.a
Uralkodási ideje
1425. szeptember 8. – 1441. április 1.
KoronázásaPamplona (baszkul: Iruñea)
1429. május 15.
ÖrököseIV. (Vianai) Károly
ElődjeIII. (Nemes) Károly
UtódjaII. (Hitetlen) János
Szicíliai Királyság királynéja
Bianca di Navarra
Uralkodási ideje
1402. november 26. – 1409. július 25.
KoronázásaPalermo
1402. november 26.
ElődjeBalzo Antónia
UtódjaPrades Margit
Szicíliai Királyság régense
Bianca di Navarra
Uralkodási ideje
1408. augusztus 13. – 1415. július
ElődjeI. (Ifjú) Márton
UtódjaI. (Antequerai) Ferdinánd
Lunai Grófság grófnéja
Blanca de Navarra
Uralkodási ideje
1406. december 29. – 1409. július 25.
ElődjeBrianda d'Agoult
UtódjaMuri Jolán Lujza
Életrajzi adatok
UralkodóházÉvreux-ház (Capeting-ház)
Született1387. július 6.
Pamplona, Navarra
Elhunyt1441. április 1. (53 évesen)
Santa María la Real de Nieva, Kasztília
Nyughelye1. Nuestra Señora de la Soterraña kolostora, Santa María la Real de Nieva, Kasztília
2. Szent Ferenc kolostor, Tudela, Navarra
ÉdesapjaIII. (Jó) Károly navarrai király (1361–1425)
ÉdesanyjaTrastámarai Eleonóra kasztíliai királyi hercegnő (1363 körül–1416)
Testvére(i)
Házastársa1. I. (Ifjú) Márton, Szicília királya (1374/75/76–1409)
Házastársa2. II. (Hitetlen) János iure uxoris navarrai király (1398–1479)
Gyermekei1. férjétől:
1. Márton (1406–1407)
2. férjétől:
2. Károly (1421–1461)
3. Johanna (1423–1425)
4. Blanka (1424–1464)
5. Eleonóra (1426–1479)
I. Blanka aláírása
I. Blanka aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Blanka témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Születése

szerkesztés
 
A pamplonai királyi palota

Blanka királynő III. Károly navarrai király és Trastamarai Eleonóra kasztíliai királyi hercegnő lánya. Anyja révén II. Henrik kasztíliai király unokája volt. Blanka királynő a szüleinek negyedik gyermekeként jött a világra. Három nővére közül csak a legidősebb, Johanna (1382–1413)[2] érte meg a felnőttkort. Két fiatalabb nővére, Mária és Margit azonban még kisgyermekkorban meghaltak. Blanka húgai voltak Navarrai Beatrix la marche-i grófné és Navarrai Izabella armagnaci grófné. Születésének időpontja körül sok bizonytalanság van, de Raoul Anthony felfedezte, hogy Gregorio de Argaiz történeti munkájában megemlíti, hogy Blanka navarrai trónra lépésekor, 1425. szeptember 8-án, 28 éves 2 hónapos és 2 napos volt. Anthony azonban rámutat, hogy minden bizonnyal másolási hiba történt a krónikában, hiszen ez esetben 1397. július 6-án született volna, ami annak fényében, hogy 1402-ben kötötte az első házasságát, és 1406-ban szülte első gyermekét, nyilvánvalóan lehetetlen volt, hiszen ötévesen még ténylegesen nem mehetett volna férjhez, és kilencévesen bizonyára nem eshetett teherbe, így a 28 csakis elírásból származhatott, és 38 évesnek kellett lennie apja halálakor. A pontos születési dátuma ezért 1387. július 6. volt.[3] Ennek megfelelően 1402-ben 15 évesen adták először férjhez, és 1406-ban 19 évesen szülte első gyermekét, amely már teljesen reálisan hangzik.

Élete

szerkesztés

Szicília királynéja

szerkesztés
 
Blanka királynő címere

Az aragón királyi családdal történt békekötés megpecsételéseként apja, III. Károly navarrai király eljegyezte legidősebb lányát, Johannát Idős Márton aragón király fiával, a nemrég megözvegyült Ifjú Márton szicíliai királlyal és aragón trónörökössel, majd pedig a sorban következő lányával, Blankával. Idős Márton 1401 végén Valenciából utazott a navarrai határra, hogy ez ügyben személyesen találkozzon III. Károllyal[4] az aragóniai Mallénban.[5] 1402. május 21-én a cataniai Ursino-várban megpecsételték per procuram (képviselők útján) a külföldi követek, egyházi hatalmasságok, bárók és a királyság hivatalnokai jelenlétében Ifjú Márton második házassági szerződését, ezúttal még a menyasszony hiányában.[6] Blanka 1402. november 9-én érkezett meg Szicíliába, a házasságot pedig 1402. november 26-án kötötték meg,[7] és még aznap királynévá is koronázták Palermóban.[8] I. Blanka első férje így I. (Ifjú) Márton, Szicília királya, I. (Emberséges vagy Idős) Márton aragóniai királynak a fia volt, aki az utolsó aragóniai uralkodó volt a Barcelonai-házból.[9] Blanka többször is ellátta a régensi tisztet a Szicíliai Királyságban, így elsőként 1405-ben, mikor férje hazalátogatott Aragóniába; erre az időre kinevezte Szicília régensévé a feleségét, Blanka királynét. A következő évben, Blanka királyné egy[10] vagy több vetélést[11] követően végre megszülte a trónörököst 1406. december 17-én[12] vagy 19-én[13] a cataniai Ursino-várban,[11] akit apja és nagyapja után Márton névre kereszteltek. Az apai nagymama, Luna Mária aragóniai királyné már nem érhette meg ennek az örömhírnek a fogadását, hiszen kb. 10 nappal később, december 29-én meghalt. A hírek terjedési sebessége folytán Aragóniában csak 1407. február 11-én értesülhetett az egyik nagypapa az örömhírről, aki rögtön értesítette a másik nagyapát is, Blanka apját, a navarrai királyt.[12] Nem sokkal ezután viszont az újdonsült trónörökös fertőzés következtében[14] 1407 augusztusában meghalt,[15] így az aragón dinasztia folytonossága megint gyenge lábakon állt. I. Blanka és I. Márton házasságából több gyermek már nem született, így Ifjú Martin halálát (1409) követően szertefoszlottak a remények, hogy Blanka aragón királyné is lehet. Az apósa II. Márton néven Szicília királya lett, de itt csak kevesebb mint egy évet uralkodott, mert már 1410-ben meghalt. II. Márton szicíliai uralkodása alatt ugyan nem látogatott már el Szicíliába, de menye, Blanka 1408, a férjének Szardíniába való elutazása óta régensnőként kormányozta a szigetet 1415-ig, Navarrába való hazatéréséig. 1412-ben Idős Márton unokaöccse, a Kasztíliából, mégpedig a Trastámara-házból származó I. (Antequerai) Ferdinánd lett Aragónia királya és – szintén I. Ferdinánd néven – Szicília királya is. Az új király a támogatásáért cserébe felkérte Blankát, hogy maradjon még Szicíliában, és régensként kormányozza ezúttal Ferdinánd nevében az országot. A népszerű Blanka tehát továbbra is Szicíliában maradt. 1413-ban azonban meghalt Blanka nővére, Johanna, így Blanka lett a Navarrai Királyság trónörököse, ezért apja, III. Károly a mielőbbi hazatérésre ösztönözte a lányát. Blanka 1415. június 20-án elutazott Augusta várából, amely I. (Ifjú) Márton végrendelete értelmében Catania és Aci váraival egyetemben az özvegy szicíliai királyné tartózkodási helyéül volt kijelölve.[16] 1415-ben végleg elhagyta a szigetet, és visszatért hazájába, Navarrába, amikor is a kormányzói székben felváltotta I. Ferdinánd aragóniai király másodszülött fia, János infáns, Blanka későbbi második férje és Aragónia, valamint Szicília későbbi uralkodója.

szerkesztés
 
Az olitei királyi vár

1416. október 28-án Olitében[17] apja hivatalosan is trónörökösévé jelölte ki lányát, majd az 1419. november 5-én megkötött szerződést követően december 5-én per procuram[18] házasságot kötött János aragón infánssal, szintén Olitében.[19] Blanka és János személyesen 1420. június 10-én házasodott össze a pamplonai Szűz Mária Székesegyházban. János herceg, akinek Blankával ellentétben még csak az első házassága volt ez, 11 évvel volt fiatalabb a feleségénél. 1425. szeptember 8-án Olitében a lánya karjaiban halt meg III. Károly navarrai király.[20] Blankát rögtön az olitei királyi palotában királynővé kiáltották ki, a férje viszont nem volt ekkor Navarrában.

1425-ben, III. Károly király halálakor nem csak I. Blanka lépett trónra, hanem a házasságkötés révén a férje is navarrai uralkodó lett, ő II. János, aki 1425-től a haláláig, 1479-ig uralkodott Navarrában.

szerkesztés
 
A Pamplonai Szűz Mária Székesegyház oldalról
 
A Pamplonai Szűz Mária Székesegyház szemből

Férjével együtt koronázták meg a Pamplonai Székesegyházban 1429. május 15-én, pünkösd vasárnapján.[21]

A koronázáskor a Navarrai Királyság rendjei esküt tettek Jánosnak mint királynak Blanka királynő jogán, akit királynőjükként, és jog szerinti úrnőjükként ismernek el, és Blankának pedig mint királynőjüknek és természetes úrnőjüknek tettek esküt (nuestra reyna y señora natural).[22]

Azonban I. Blanka királynő és II. János házassága nem volt szerencsés a Navarrai Királyságra nézve, mert II. János a kasztíliai (spanyol) érdekeket szem előtt tartva uralkodott.

Blanka királynő 1439. február 17-én végrendelkezett a trónutódlásról, melyben fiát, Károly vianai herceget tette meg általános örökösének azzal a kitétellel, hogy apja életében nem használhatja a királyi címet.[22]

 
A Nuestra Señora de la Soterraña kolostor Santa María la Real de Nievában

Blanka királynő még életében gondoskodott gyermekei házasságkötéséről. Legkisebb lányát, Eleonóra infánsnőt egykori sógorának, I. (Grailly) Jánosnak, Foix grófjának a fiával, IV. Gastonnal, Foix grófjával jegyezte el 1436-ban, de a tényleges házasságkötésre csak a Blanka királynő halála utáni évben, 1442-ben került sor. Eleonóra volt az egyetlen gyermeke, aki törvényes utódokat adott a Navarrai Királyságnak. Fiát, Károly vianai herceget a burgundi herceg, III. Fülöp unokahúgával, Klevei Ágnessel (1422–1448), I. Adolf klevei herceg (1373–1448) és Valois Mária (1393–1463) burgundi hercegnő lányával házasította össze 1439. szeptember 30-án Olitéban. A házasságuk gyermektelen maradt. Idősebb lányát, Blanka hercegnőt személyesen kísérte el Kasztíliába, ahol elsőfokú unokatestvére,[23] a kasztíliai trónörökös, Henrik, Asztúria hercege, a későbbi IV. Henrik király felesége lett 1440. szeptember 15-én Valladolidban. Ez a házasság szintén gyermektelen maradt, de éppen ennek okán már jóval Blanka királynő halála után megsemmisítették a házasságukat, és Blanka hercegnőt hazaküldték 1453-ban.

Blanka királynő édesanyja hazájában maradt a házasságkötés után is, kisebb körutazást tett az országban, és itt érte a halál Santa María la Real de Nieva városában a Nuestra Señora de la Soterraña kolostorában 1441. április 1-jén. Először itt temették el, majd Tudélában a Szent Ferenc kolostorban helyezték végső nyugalomra.[21]

 
I. Blanka királynő síremléke a Nuestra Señora de la Soterraña kolostorban Santa María la Real de Nievában

I. Blanka halála után II. János – jogtalanul – megtagadta azt, hogy a Navarrai Királyság uralkodója mint édesanyjának örököse, Károly herceg lehessen, ami szinte véget nem érő, polgárháborúba forduló konfliktusba és megosztottságba taszította a királyságot. II. Jánost mint navarrai királyt Bitorlóként is emlegetik azért, mert nem engedte át Navarra trónját Károlynak. II. János a bátyjának, V. Alfonz királynak a halála (1458) után Aragónia királya lett.

Gyermekei

szerkesztés

Családfa

szerkesztés
II. Károly navarrai király
* 1332. X. 10.
† 1387. I. 1. 		Valois Johanna
* 1343. VI. 24.
† 1373. XI. 3. 		II. Henrik kasztíliai király
* 1333./1334. I. 13.
† 1379. V. 29. 		Villenai Johanna
* 1339.
† 1381. III. 27.
         
     
  III. Károly navarrai király
* 1361. VII. 22.
† 1425. IX. 8. 		Trastámarai Eleonóra
* 1363 körül
† 1416. III. 5.
     
   
1
I. Márton szicíliai király
* 1374/5/6
† 1409. VII. 25.
OO   1402. XI. 26. 		I. Blanka
* 1387. VII. 6.
† 1441. IV. 1. 		2
II. János navarrai király iure uxoris
* 1398. VI. 29.
† 1479. I. 19.
OO   1420. VI. 10.
                   
   1    2    2    2    2
Márton
* 1406. XII. 17./19.
† 1407. VIII.
  		(IV.) Károly
* 1421. V. 29.
† 1461. IX. 23.
  		Johanna
* 1423
† 1425. VIII. 22.
  		(II.) Blanka
* 1424. VI. 8.
† 1464. XII. 2.
  		I. Eleonóra
* 1426. II. 2.
† 1479. II. 12.
 

Ősei

szerkesztés

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ II. Blanka királynőként is szoktak utalni rá, de ez nyilvánvalóan téves, ugyanis az ezekben az esetekben I. Blanka királynőként megjelölt Blanka (1177–1229), I. Tibold (1201–1253) király édesanyja nem volt navarrai királynő.
  2. ↑ Johanna a Foix(-Grailly)-házból származó I. Jánoshoz, Foix grófjához ment feleségül, de gyermektelenül halt meg 1413-ban.
  3. ↑ L. Anthony (1931: 13).
  4. ↑ Lásd Silleras-Fernández (2005: 86).
  5. ↑ Tramontana (1999: 18).
  6. ↑ Lásd Urso (2009: 31).
  7. ↑ L. Fodale (1999: 315) és Urso (2009: 31).
  8. ↑ L. Tramontana (1999: 22) és Tramontana (1968).
  9. ↑ Blanka egyébként I. (Ifjú) Mártonnak a második felesége volt.
  10. ↑ L. Tramontana (1999: 16).
  11. ↑ a b Lásd Urso (2009: 28).
  12. ↑ a b L. Fodale (1999: 316–317).
  13. ↑ L. Tramontana (1999: 16) és Urso (2009: 28).
  14. ↑ L. Urso (2009: 28).
  15. ↑ L. Tramontana (1999: 16), Fodale (1999: 316–317) és Urso (2009: 28).
  16. ↑ Lásd Urso (2009: 29).
  17. ↑ Baszk nyelven Erriberri.
  18. ↑ Latin, jelentése: képviselők útján.
  19. ↑ Paternò Arte e Storia/La Regina Bianca di Navarra (Hozzáférés: 2015. január 24.)
  20. ↑ Lásd Woodacre (2013: 96).
  21. ↑ a b L. Anthony (1931: 9).
  22. ↑ a b De Francisco Olmos (2002: 301).
  23. ↑ Blanka navarrai királyi hercegnőnek az apja, II. János király és Henrik asztúriai hercegnek az anyja, Mária (1396–1445) aragón királyi hercegnő testvérek voltak.
  24. ↑ Katalánul és hivatalosan: Girona, spanyolul: Gerona.

Irodalom

szerkesztés
  • Anthony, Raoul: Identification et Étude des Ossements des Rois de Navarre inhumés dans la Cathédrale de Lescar, Masson, Párizs, 1931. URL: Lásd Külső hivatkozások
  • Fodale, Salvatore: Blanca de Navarra y el gobierno de Sicilia, Príncipe de Viana 60, 311–321, 1999. URL: L. Külső hivatkozások
  • Isenburg, Wilhelm Karl, Prinz zu: Die Könige von Aragonien 1035–1412, Tafel 45., In: W. K. P. z. I.: Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staten II., J. A. Stargardt, Berlin, 1936. (második kiadás: Marburg, 1965.)
  • Lo Forte Scirpo, Maria Rita: La questione dotale nelle nozze siciliane di Bianca, Príncipe de Viana 60, 277–292, 1999. URL: L. Külső hivatkozások
  • Lo Forte Scirpo, Maria Rita. C'era una volta una regina … : due donne per un regno: Maria d'Aragona e Bianca di Navarra [archivált változat], Nuovo Medioevo 67 (olasz nyelven), Napoli: Liguori, 133–280. o. (2003). Hozzáférés ideje: 2015. szeptember 16. [archiválás ideje: 2016. augusztus 9.]  ISBN 882073527X
  • Ramírez Vaquero, Eloísa: La reina Blanca y Navarra, Príncipe de Viana 60, 323–340, 1999. URL: L. Külső hivatkozások
  • Ramírez Vaquuero, Eloísa. „El retorno a Navarra de la reina de Sicilia en 1415” (spanyol nyelven). Príncipe de Viana 2009 (246), 121–143. o. (Hozzáférés: 2018. május 12.)  
  • Sesma Muñoz, J. Ángel: La reina doña Blanca y Aragón, Príncipe de Viana 60, 35–48, 1999. URL: L. Külső hivatkozások
  • De Francisco Olmos, José María: Estudio documental de la moneda castellana de Juana la Loca fabricada en los Países Bajos (1505–1506), Revista General de Información y Documentación 12, 291–321, 2002. URL: Lásd Külső hivatkozások
  • José Maria Lacarra: Historia política del reino de Navarra desde sus orígenes basa su incorporación a Castilla, I-III, Pamplona, 1972–1973.
  • Silleras-Fernández, Núria: Spirit and Force: Politics, Public and Private in the Reign of Maria de Luna (1396–1406), In: Theresa Earenfight (szerk.:) Queenship and Political Power in Medieval and Early Modern Spain, Ashgate, 78–90, 2005. ISBN 075465074X, 9780754650744 URL: Lásd További információk
  • Schwennicke, Detlev: Die Könige von Aragón 1412–1555 a. d. H. Trastamara des Stammes Burgund-Ivrea, 1412–1458 und 1468–1555 Könige von Sizilien, 1428–1458 und 1502–1555 Könige von Neapel, 1474–1555 Könige von Kastilien und León, 1492–1555 Könige von Granada, Reyes de las Islas y Tierras Firme del Mar Océano etc., In: Detlev Schwennicke (szerk.): Europäischen Stammtafeln, Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 66., Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.
  • Schwennicke, Detlev: Die Könige von Aragón, Grafen von Barcelona 1387–1410 a. d. H. Barcelona, 1387–1394 Herzoge von Athen und (/1391) Neopatras, 1401–1410 auch Könige von Sizilien, In: Detlev Schwennicke (szerk.): Europäischen Stammtafeln, Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 72., Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.
  • Tramontana, Salvatore: Bianca di Navarra, Dizionario Biografico degli Italiani 10, Róma, 1968. URL: Lásd Külső hivatkozások
  • Tramontana, Salvatore: Il matrimonio con Martino: il progetto, i capitoli, la festa, Príncipe de Viana 60, 13–24, 1999. URL: L. Külső hivatkozások
  • Urso, Carmelina: Regine e dame nei castelli della Sicila medievale (secc. XIV–XV) spigolature di storia siciliana, Annali della facoltà di Scienze della formazione Università degli studi di Catania 8, 23–36, 2009. URL: Lásd Külső hivatkozások
  • Woodacre, Elena: Queens Regnant of Navarre.Succession, Politics, and Partnership, 1274–1512 = Queenship and Power, Palgrave Macmillan, New York, 2013. URL: Lásd Külső hivatkozások

További információk

szerkesztés
Előző
Balzo Antónia 		Szicília királynéja  
1402 – 1409 		Következő
Prades Margit
Előző
I. (Ifjú) Márton 		Szicília királya  
1408 – 1415 (Régens) 		Következő
I. (Antequerai) Ferdinánd
Előző
Brianda d'Agoult 		Luna grófnéja  
1406 – 1409 		Következő
Muri Jolán Lujza
Előző
Aragóniai Mária
Kasztíliai Mária 		Aragónia trónörökösnéje  
1402 – 1409
1420 – 1441 		Következő
Kasztíliai Mária
Enríquez Johanna
Előző uralkodó:
III. (Nemes, Jó) Károly 		Következő uralkodó:
II. (Hitetlen) János de facto
IV. (Vianai) Károly de iure
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=I._Blanka_navarrai_királynő&oldid=26118619”