Luna Mária aragóniai királyné
Luna Mária (Sogorb/Segorbe,[1] Valenciai Királyság, 1353 – Vila-real/Villarreal,[2] Valenciai Királyság, 1406. december 29.), katalánul: Maria de Luna, spanyolul: María de Luna, latinul: Maria Luna, Aragonum Regina, a házassága révén 1396-tól Aragónia, Valencia, Mallorca, Szardínia királynéja és régense, apja örököseként 1360-tól I. Mária néven Luna[3] és Jérica (Xèrica) grófnője,[4] Quinto[5] bárónője, valamint Sogorb (Segorbe) és Pedrola úrnője.[6] 1402-ben férje kinevezte Empúries[7] grófnőjévé, amely grófság Márton király unokaöccsének gyermektelen halála révén a koronára szállt. I. (Idős/Emberséges) Márton aragón király első felesége és I. (Ifjú) Márton szicíliai király anyja. Eugénia francia császárné (1826–1920) Luna Mária 15. (generációs) leszármazottja annak házasságon kívül született unokája, Aragóniai Jolán révén.
| Luna Mária | |
| I. Mária | |
 | |
| Luna Mária királyné szobra a sogorbi (segorbei) Szent Márton templom előtt | |
| Ragadványneve | Nagy Mária |
| Aragóniai Királyság királynéja | |
| Maria/María de Luna | |
| Uralkodási ideje | |
| 1396. május 19. – 1406. december 29. | |
| Koronázása | Zaragoza 1399. április 22. |
| Elődje | Bar Jolán |
| Utódja | Prades Margit |
| Aragóniai Királyság régense | |
| Maria/María de Luna | |
| Uralkodási ideje | |
| 1396. május. 19. – 1397. május 27. | |
| Elődje | I. (Vadász) János |
| Utódja | I. (Idős) Márton |
| Valenciai Királyság királynéja | |
| Maria de Luna | |
| Uralkodási ideje | |
| 1396. május. 19. – 1406. december 29. | |
| Koronázása | nem volt külön koronázás |
| Elődje | Bar Jolán |
| Utódja | Prades Margit |
| Lunai Grófság grófnője | |
| María I | |
| Uralkodási ideje | |
| 1360. június 19. – 1406. december 29. | |
| Elődje | I. Lope |
| Utódja | I. (Ifjú) Márton |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Luna család |
| Született | 1353 Sogorb/Segorbe, Valenciai Királyság |
| Elhunyt | 1406. december 29. (53 évesen) Vila-real/Villarreal, Valenciai Királyság |
| Nyughelye | Poblet-kolostor |
| Édesapja | Lope (Farkas) (1315/20–1360), Luna grófja |
| Édesanyja | Brianda d'Agoult (1335 körül–1406), Sault úrnője |
| Testvére(i) | |
| Házastársa | I. (Idős) Márton aragón király (1356–1410) |
| Gyermekei | 1. Márton (1374/75/76–1409) 2. Jakab (1378–fiatalon) 3. János (1380–fiatalon) 4. Margit (1384–fiatalon) |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Luna Mária témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Származása
szerkesztés
Apja Lope (1315/20–1360), Luna grófja, Quinto bárója és Sogorb ura, Aragónia kormányzója 1347-ben, aki III. (Nagy) Péter aragón király dédunokája volt természetes ágon, és aki elsőként másod-unokatestvérét, Aragóniai Jolánt, II. (Igazságos) Jakab aragón király lányát, Tarantói Fülöp (1297–1330) özvegyét vette feleségül. Ebből a házasságból egy lány, Jolán született, aki viszont kisgyermekként meghalt. Második házasságát Brianda d'Agoult[8] (1335 körül–1406) provanszál származású úrnővel kötötte, aki Foulques d'Agoult-nak, Sault urának[9] és Alasacie des Baux-nak a lánya volt. Ebből a házasságból két lány született, Mária és húga, Brianda. Mária királyné anyja révén rokonsában állt V. Kelemen pápával, aki anyai nagyapjának, Foulques d'Agoult (vagy de Got) provanszál nemesnek volt a nagybátyja, és eredeti neve Bertrand d'Agoult (vagy de Got) volt.[10] Mária királyné apja révén pedig XIII. Benedek avignoni (ellen)pápával állt rokonságban, akinek eredeti neve Pedro Martínez de Luna volt. Az ellenpápa szintén a Luna család tagja volt, csak egy másik ágról.[11] Az aragón királyi pár mindvégig az avignoni ellenpápát támogatta.
Élete
szerkesztés
1360-ban apja utódaként megörökölte annak birtokait anyja gyámsága alatt, így 7 évesen a Luna grófnője, Quinto bárónője és Sogorb úrnője címeket nyerte el. 1372. június 13-án kötött házasságot Barcelonában Márton aragón infánssal. A házasságukból négy gyermek született, akik közül csak a legidősebb, Ifjú Márton érte meg a nagykorúságot. 1396-ban sógora, I. János aragóniai király váratlan halálakor a férje távollétében ő vette át a régensséget a nevében, de I. Márton király 1397-es hazatérése után is meghatározó figurája maradt az udvarnak.
1399. április 22-én kedden a Szent György napi ünnepségek keretében koronázták aragón királynévá Aragónia fővárosában, Zaragozában,[12] kilenc nappal a férje koronázása után, akit április 13-án koronáztak meg. A királyné koronázásán a királyi családból jelen volt a királyné édesanyja, Brianda d'Agoult lunai grófné, unokahúga, Aragóniai Jolán címzetes nápolyi királyné és Anjou hercegnéje, aki I. (Vadász) János aragón király kisebbik lánya, valamint I. Renátusz nápolyi király anyja volt, Izabella (Erzsébet) aragón királyi hercegnő (infánsnő), aki Mária királyné sógornője és Idős Márton király féltestvére volt, valamint Prades Margit, Idős Márton későbbi felesége is. A szertartáson Aragóniai Jolán, Anjou hercegnéje vitte a koronát, Aragóniai Izabella infánsnő vitte a jogart, és egy nemes hölgy, Guiomar úrnő vitte az országalmát. A királyné letérdelt a király elé, aki egy ezüsttálról, melyet Anjou hercegnéje tartott, elvette a koronát, és a felesége fejére helyezte. Majd jobb kezébe adta a jogart és a bal kezébe az országalmát. Végül egy gyémántgyűrűt húzott a királyné ujjára. Ezután Márton király megcsókolta a királyné arcát, aki kézcsókkal viszonozta ezt.[13]
Férje 1401-ben kinevezte Máriát a Valenciai Királyság kormányzójává. 1402. május 21-én a fiának, Ifjú Mártonnak megpecsételték a második házassági szerződését a cataniai Ursino-várban per procuram (képviselők útján) a külföldi követek, egyházi hatalmasságok, bárók és a királyság hivatalnokai jelenlétében, ezúttal még a menyasszony hiányában.[14] Blanka 1402. november 9-én érkezett meg Szicíliába,[15] a házasságot pedig 1402. november 26-án kötötték meg,[16] majd még ugyanaznap Blankát Szicília királynéjává koronázták[17] a palermói székesegyházban.[18] Az új házassággal viszont meg kellett oldani Ifjú Márton házasságon kívül született gyermekeinek a sorsát is, aminek az elrendezését az édesanyja, Mária királyné vállalta magára. Nagy valószínűséggel a cataniai Ursino-vár egyik gyönyörű termében szórakozott mindig Ifjú Márton számos szép és fiatal cataniai szeretőjével. Egyiküknek, Agatuccia Pesce úrnőnek, akivel a királynak a szerelmes találkozásairól maga Blanka is nyilvánvalóan tudott, biztosított 12 arany fizetséget, ahogy a megcsalt feleség, Blanka királyné fogalmazott: "a hallatlan Jolán úrnőnek, a fenséges szicíliai király, a mi tiszteletre méltó férjünk természetes lányának" a támogatására, akinek Agatuccia úrnő volt az anyja.[19] Ifjú Márton király a kényes feladatot Francesc de Casasaja barcelonai kereskedőre és királyi tanácsosra bízta. 1403. szeptember 21-én írt neki,[20] és megbízta azzal, hogy vigye őket Aragóniába, és helyezze őket az édesanyja, Luna Mária királyné felügyelete alá. A két kis királyi sarj, a fent említett Aragóniai Jolán, valamint Aragóniai Frigyes, aki Tarsia Rizzaritól született, ettől fogva a nagyanyjuk gondjaira lett bízva, és az aragóniai udvarban nevelkedett. Ifjú Márton király lépéseket is tett a törvényesítésük érdekében. Ifjú Márton király 1405-ben hazalátogatott szülőföldjére, Katalóniába. Édesanyját, Mária királynét már 13 éve nem látta, míg apjával, Idős Márton királlyal is nyolc éve találkozott utoljára. Szüleit, gyermekeit és szülőföldjét ekkor látta utoljára. A látogatás nem volt hosszú, 1405. március 31-én érkezett Barcelonába[21] és 1405. augusztus 5-én utazott el onnan, mert a szicíliai alattvalók megint lázadásokat szítottak uralkodójuk távolléte alatt,[22] viszont az elutazása idejére kinevezte Szicília régensévé (1404. október 22.) a feleségét, Blanka királynét.[23]
Mária királyné a családtagjait maga köré gyűjtötte. Udvarában élt az anyja, Brianda lunai grófné, húga, Luna Brianda alfajaríni úrnő, húgának két lánya, Brianda és Eleonóra, valamint a fiától, Ifjú Mártontól született két házasságon kívüli unokája, Jolán és Frigyes is.
1406. december 29-én a valenciai Vila-realban halt meg gutaütésben, egy héttel törvényes unokája, Márton herceg születése (1406. december 17/19.) után, akinek a születéséről már nem értesülhetett. Örökölt birtokait egyetlen, nagykorúságot megért fiára, Ifjú Mártonra hagyta, akinek a halála után 1409-ben annak természetes fiára, az ő törvényesített unokájára, Aragóniai Frigyesre szállt.
A házasságon kívül született unokáját, Frigyest bár törvényesítették, nem sikerült utódául jelölnie sem a fiának, Ifjú Mártonnak, akit apja túlélt, sem a férjének, így Idős Márton is úgy halt meg, hogy az utódlás kérdését nyitva és megoldatlanul hagyta. Fiúunokája révén nem maradtak utódai, viszont lányunokája, Jolán révén számos leszármazottja maradt, akik viszont nem vitték tovább az Aragón Korona országainak és Szicíliának a királyi címeit. Utódai között szerepel Eugénia francia császárné (1826–1920), aki Luna Mária 15. (generációs) leszármazottja.[24]
Gyermekei
szerkesztés- Férjétől, I. (Idős) Márton (1356–1410) aragón királytól, 4 gyermek:
- Márton (1374/75/76–1409) aragón infáns és trónörökös (1396), 1392-től I. Márton néven szicíliai király a feleségével, 1401-től egyedül, 1. felesége I. Mária (1363–1401) szicíliai királynő, 1 fiú, 2. felesége Évreux-i Blanka navarrai infánsnő (1387–1441), 1425-től I. Blanka néven Navarra királynője, 1 fiú+2 természetes (fattyú), de törvényesített gyermek:
- (1. házasságából): Péter (1398. november 17. – 1400. augusztus 16./november 8.) szicíliai és aragón királyi herceg és szicíliai trónörökös
- (2. házasságából): Márton (1406. december 17./19. – 1407. augusztus) szicíliai és aragón királyi herceg és szicíliai trónörökös
- (Agatuccia Pesce úrnővel folytatott viszonyból): Jolán (–1428 /körül/), 1. férje Enrique de Guzmán (1371–1436), Niebla grófja, Sanlúcar de Barrameda ura, II. Henrik kasztíliai király unokája egy házasságon kívül született lányától, Kasztíliai Beatrixtól, eltaszítva, gyermekei nem születtek, 2. férje Martín Fernández de Guzmán, Alvár Pérez de Guzmánnak, Orgaz 6. urának a fia, 3 leány, többek között:
- (2. házasságából): Katalin (Catalina de Aragón y Guzmán) (1425 körül–?), la Torre de Hortaleza úrnője, férje Juan del Castillo Portocarrero (1425 körül–?), Santa María del Campo és Santiago de la Torre ura, 2 gyermek:
- Bernardino del Castillo Portocarrero, Santa María del Campo és Santiago de la Torre ura (voltak utódai)
- Luisa de Aragón y del Castillo (1450 körül–?), férje Juan Ramírez de Guzmán y Mendoza, Castañar ura, 1 leány:
- Catalina de Aragón y Guzmán, férje Francisco de Guzmán, 1 fiú:
- Lope de Guzmán y Aragón, felesége Leonor Enríquez de Guzmán, 2 leány, többek között:
- María de Guzmán y Aragón, férje Alonso de Luzón, 2 leány, többek között:
- María de Aragón, Castañeda 2. őrgrófnője, férje Sancho de Monroy, 1 leány:
- María Leonor de Monroy, Castañeda 3. őrgrófnője, férje José Funes de Villalpando, Osera őrgrófja, 1 leány:
- María Regalada de Villalpando, Osera 4. őrgrófnője, 1. férje Diego Gómez de Sandoval de la Cerda (1631 körül–1668), Lerma 5. hercege, gyermekei nem születtek, 2. férje Cristóbal Portocarrero de Guzmán Enríquez de Luna, Montijo 4. grófja, 2 fiú, többek között:
- (2. házasságából): Cristóbal Portocarrero, Montijo 5. grófja, felesége María Dominga Fernández de Córdoba, Teba 12. grófnője, 1 fiú:
- Cristóbal Portocarrero (1728–1757), Montijo 6. grófja, felesége María Josefa López de Zúñiga (1733–?), 1 leány:
- Mária Francisca Portocarrero (1754–1808), Montijo 7. grófnője, férje Felipe Antonio de Palafox (1739–1790), 7 gyermek, többek között:
- Cipriano de Palafox (1784–1839), Montijo grófja, felesége María Manuela Kirkpatrick (1794–1879), 2 leány, többek között:
- Mária Francisca Portocarrero (1754–1808), Montijo 7. grófnője, férje Felipe Antonio de Palafox (1739–1790), 7 gyermek, többek között:
- Cristóbal Portocarrero (1728–1757), Montijo 6. grófja, felesége María Josefa López de Zúñiga (1733–?), 1 leány:
- (2. házasságából): Cristóbal Portocarrero, Montijo 5. grófja, felesége María Dominga Fernández de Córdoba, Teba 12. grófnője, 1 fiú:
- María Regalada de Villalpando, Osera 4. őrgrófnője, 1. férje Diego Gómez de Sandoval de la Cerda (1631 körül–1668), Lerma 5. hercege, gyermekei nem születtek, 2. férje Cristóbal Portocarrero de Guzmán Enríquez de Luna, Montijo 4. grófja, 2 fiú, többek között:
- María Leonor de Monroy, Castañeda 3. őrgrófnője, férje José Funes de Villalpando, Osera őrgrófja, 1 leány:
- María de Aragón, Castañeda 2. őrgrófnője, férje Sancho de Monroy, 1 leány:
- María de Guzmán y Aragón, férje Alonso de Luzón, 2 leány, többek között:
- Lope de Guzmán y Aragón, felesége Leonor Enríquez de Guzmán, 2 leány, többek között:
- Catalina de Aragón y Guzmán, férje Francisco de Guzmán, 1 fiú:
- (2. házasságából): Katalin (Catalina de Aragón y Guzmán) (1425 körül–?), la Torre de Hortaleza úrnője, férje Juan del Castillo Portocarrero (1425 körül–?), Santa María del Campo és Santiago de la Torre ura, 2 gyermek:
- (Tarsia Rizzari úrnővel folytatott viszonyból): Frigyes (1400/03 – 1438. május 29.), Luna és Xèrica (Jérica) grófja, Sogorb (Segorbe) ura, aragón és szicíliai trónkövetelő az 1410-től 1412-ig tartó aragóniai örökösödési háborúban, az öt jelölt egyike, felesége Violant Lluïsa de Mur (–1467), Acardo Pere de Murnak, Albi bárójának a lánya, aki Cagliari és Gallura kormányzója volt Szardíniában, Ponç de Perellós özvegye,[25] 1 fiú
- Jakab (1378–fiatalon)
- János (1380–fiatalon)
- Margit (1384–fiatalon)
- Márton (1374/75/76–1409) aragón infáns és trónörökös (1396), 1392-től I. Márton néven szicíliai király a feleségével, 1401-től egyedül, 1. felesége I. Mária (1363–1401) szicíliai királynő, 1 fiú, 2. felesége Évreux-i Blanka navarrai infánsnő (1387–1441), 1425-től I. Blanka néven Navarra királynője, 1 fiú+2 természetes (fattyú), de törvényesített gyermek:
Ősei
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Sogorb egy valenciai város katalán változata, spanyolul: Segorbe.
- ↑ Katalánul és hivatalosan Vila-real, spanyolul: Villarreal.
- ↑ Luna helység az Aragóniai Királyságban, a főváros, Zaragoza közelében, Zaragoza tartományban található, ma Aragónia autonóm közösség része.
- ↑ Jérica a valenciai város spanyol és a hivatalos neve, katalánul: Xèrica, aragóniai nyelven (nyelvjárásban) Exerica és valenciai kasztíliai (spanyol) nyelvjárásban: Ejérica.
- ↑ Quinto helység az Aragóniai Királyságban, a főváros, Zaragoza közelében, Zaragoza tartományban található, ma Aragónia autonóm közösség része.
- ↑ Pedrola helység az Aragóniai Királyságban, a főváros, Zaragoza közelében, Zaragoza tartományban található, ma Aragónia autonóm közösség része.
- ↑ A katalóniai helység katalán nyelvű és hivatalos elnevezése Castelló d’Empúries, spanyolul pedig Castellón de Ampurias.
- ↑ Vagy más néven Brianda de Agaout, Brianda d'Agout vagy Brianda de Got.
- ↑ Apja, III. Rajmund I. Johanna nápolyi királynő főudvarmestere volt, mikor a királynő 1348-tól 1350-ig mint Provence grófnője Provence-ban tartózkodott a királysága magyar megszállása idején.
- ↑ L. Miron (1913: 238).
- ↑ L. Miron (1913: 255).
- ↑ Zaragoza a spanyol és a hivatalos elnevezés, katalánul pedig Saragossa.
- ↑ Lásd Miron (1913: 251–253).
- ↑ Lásd Urso (2009: 31).
- ↑ Lásd Fodale (1999: 314).
- ↑ Lásd Fodale (1999: 315), Tramontana (1999: 22) és Urso (2009: 31).
- ↑ Lásd Tramontana (1999: 22).
- ↑ Lásd Tramontana (2008).
- ↑ Lásd Urso (2009: 28).
- ↑ Lásd Silleras-Fernández (2005: 88, 34-es lábjegyzet).
- ↑ Lásd Fodale (1999: 115) és Silleras-Fernández (2005: 87, 30-as lábjegyzet).
- ↑ Lásd Silleras-Fernández (2005: 87, 30-as lábjegyzet)
- ↑ Lásd Fodale (1999: 115).
- ↑ Lásd Lythgoe, Darrin: María Eugenia Portocarrero Palafox y Kirkpatrick (spanyol nyelven). Tabla de parentescos de don Fernando de Castilla, Regidor de La Palma. (Hozzáférés: 2015. március 25.)
- ↑ Első házasságából született egy lánya, Elfa de Perellós, akitől voltak utódai.
Források
szerkesztés- Fodale, Salvatore. „Blanca de Navarra y el gobierno de Sicilia” (spanyol nyelven). Príncipe de Viana 1999 (60), 311–321. o. (Hozzáférés: 2017. április 2.)
- Isenburg, Wilhelm Karl, Prinz zu: Die Könige von Aragonien 1035–1412, Tafel 45., In: W. K. P. z. I.: Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staten II., J. A. Stargardt, Berlin, 1936. (második kiadás: Marburg, 1965.)
- Maria de Luna, In: Joan Carreras i Martí és Jesús Giralt (főszerk.): Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven), Barcelona: Grup Enciclopèdia Catalana (1967–2009). Hozzáférés ideje: 2018. március 18.
- Miron, E. L.. The Queens of Aragon: Their Lives and Times (angol nyelven). London: Stanley Paul & Co (1913). Hozzáférés ideje: 2017. április 2. ISBN 075465074X, 9780754650744
- Schwennicke, Detlev: Die Könige von Aragón, Grafen von Barcelona 1387–1410 a. d. H. Barcelona, 1387–1394 Herzoge von Athen und (/1391) Neopatras, 1401–1410 auch Könige von Sizilien, In: Detlev Schwennicke (szerk.): Europäischen Stammtafeln, Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 72., Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.
- Silleras-Fernández, Núria. Spirit and Force: Politics, Public and Private in the Reign of Maria de Luna (1396–1406), In: Theresa Earenfight (szerk.): Queenship and Political Power in Medieval and Early Modern Spain (angol nyelven), Farnham, England: Ashgate, 78–90. o. (2005). Hozzáférés ideje: 2017. április 2. ISBN 075465074X, 9780754650744
- Tramontana, Salvatore. „Il matrimonio con Martino: il progetto, i capitoli, la festa” (olasz nyelven). Príncipe de Viana 1999 (60), 15–25. o. (Hozzáférés: 2017. április 2.)
- Tramontana, Salvatore. Martino I d'Aragona (Martino il Giovane), re di Sicilia, In: Mario Caravale (szerk.): Dizionario Biografico degli Italiani Vol 71 (olasz nyelven), Róma: Istituto della Enciclopedia Italiana (2008). Hozzáférés ideje: 2017. április 2.
- Urso, Carmelina. „Regine e dame nei castelli della Sicila medievale (secc. XIV–XV) spigolature di storia siciliana” (olasz nyelven). Annali della facoltà di Scienze della formazione Università degli studi di Catania 2009 (8), 23–36. o. [2018. május 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 2.)
További információk
szerkesztés- Bellonidi (Aragonesi) (olasz nyelven). Libro d’Oro della Nobilità Mediterranea. (Hozzáférés: 2017. április 2.)
- Cawley, Charles: Aragon Kings Genealogy (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2017. április 2.)
- Cawley, Charles: Luna Genealogy (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2017. április 2.)
- Cubero, Agustin Sancho: Pedrola y la Nobleza (spanyol nyelven). El Portal de Pedrola. [2017. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 2.)
- Jardiel Badia, Antonio: Señores de Quinto (spanyol nyelven). Quinto. (Hozzáférés: 2017. április 2.)
- Gallian, Jean: Généalogie des familles nobles: d'Agoult (francia nyelven). Généalogies historiées et blasonnées. (Hozzáférés: 2017. április 2.)
- Los Lunas (spanyol nyelven). Genealogia Familiar de Ximo & Anna. (Hozzáférés: 2017. április 2.)
- Marek, Miroslav: House of Barcelona (angol nyelven). Euweb. (Hozzáférés: 2017. április 2.)
- Marek, Miroslav: Family des Baux/del Balzo (angol nyelven). Euweb. (Hozzáférés: 2017. április 2.)
- María de Luna (spanyol nyelven). Fundación Casa Ducal de Medinaceli. (Hozzáférés: 2017. április 2.)
| Előző Bar Jolán |
Aragónia királynéja  1396 – 1406 |
Következő Prades Margit |
| Előző I. (Vadász) János |
Aragónia királya (Régens) 1396 – 1397 |
Következő I. (Idős) Márton |
| Előző Bar Jolán |
Szardínia királynéja  1396 – 1406 |
Következő Prades Margit |
| Előző Lope |
Luna grófja  1360 – 1406 |
Következő I. (Ifjú) Márton |
| Előző Bar Jolán |
Mallorca királynéja  1396 – 1406 |
Következő Prades Margit |
| Előző Bar Jolán |
Valencia királynéja  1396 – 1406 |
Következő Prades Margit |
| Előző Roger de Montcada |
Valencia kormányzója 1401 – 1406 |
Következő Arnau Guillem de Bellera |
| Előző Bar Jolán |
Barcelona grófnéja 1396 – 1406 |
Következő Prades Margit |
| Előző I. (Idős) Márton |
Empúries grófja  1402 – 1406 |
Következő I. (Idős) Márton |
