Orihuela
Orihuela (valenciaiul Oriola) város Spanyolországban, Alicante tartományban. Püspöki székhely és egyetemi város. Lakosainak száma kb. 80 ezer fő.
Orihuela | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Spanyolország | ||
Autonóm közösség | Valencia | ||
Tartomány | Alicante | ||
Comarca | El Baix Segura / La Vega Baja | ||
Rang |
| ||
Hivatalos nyelv | |||
Székhely | Orihuela | ||
Polgármester | Monserrate Guillén | ||
Irányítószám |
| ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 82 449 fő (2023)[1] | ||
Népsűrűség | 225,62 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 236 m | ||
Terület | 365,44 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 38° 05′ 08″, ny. h. 0° 56′ 49″38.085556°N 0.946944°WKoordináták: é. sz. 38° 05′ 08″, ny. h. 0° 56′ 49″38.085556°N 0.946944°W | |||
Orihuela weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Orihuela témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésA Sierra de Orihuela hegy lábánál található. Murcia tartomány keleti határához közel, Alicantétól 50 km-re nyugatra helyezkedik el, Elche és Murcia város között mintegy félúton. Vasúton az Alicante- Murcia vonalon, közúton az A7-E15 úton illetve Alicantéból a 340-es úton érhető el. A Segura folyó vizével öntözik a citrusültetvényeket.
Története
szerkesztésA település neve az ókori rómaiak alatt Aurariola, a mór uralom idején pedig Origüela volt. 1265-ben I. Jakab hódította vissza a várost. Elég jelentős várossá lett a 15. században – a katolikus királyok, Ferdinánd és Izabella megálltak itt, hogy pénzt és embert gyűjtsenek Granada visszafoglalására, a mórok ellen.
Látnivalói
szerkesztés- A Megváltó-székesegyház (Catedral del Salvador) egy 12. századi mecset alapjaira épült, a 14 – 15. század gótikáját képviseli, ám északi kapuzata már a 16. századi levantei reneszánsz szellemét sugározza. A templombelsőben a fő látnivalók: a gótikus ívek, a márvány főoltár és a 16. századi ezüst Szent Katalin-retablo.
- Egyházművészeti Múzeum (Museo Diocesano) - a sekrestyében és a Katedrális mögötti román – gótikus kerengőben kapott helyet. A kerengő az Irgalmasok kolostorához (Convento de la Merced) tartozott egykor. A múzeumban főleg értékes retablókat és festményeket állítottak ki. Itt láthatjuk Diego Velázquez festményei közül az Aquinói Szent Tamás megkísértése című művét (a művész kevés vallásos témájú képet alkotott), továbbá Morales, Ribera és Osona egy-két festményét.
- Nagyheti Múzeum (Museo de Semana Santa) – Kegytárgyai között a női ördög (La Diablesa) szobra is látható.
- A Püspöki Palota (Palacio Episcopal) – 18. századi barokk épület.
- A Szent Jakab-templom (Iglesia de Santiago) Orihuela északi részén, a hegyhát alatt álló késő gótikus (Izabella-stílusú) épület. A Katolikus Királyok építtették a Szent Jakab-rend lovagjainak. Erre utal a Szent Jakab-kapu (Puerta de Santiago) Szent Jakab-szobra, valamint a királyi pár címere. A templom belsejében Francesco Salzillo Szent Család-szoborcsoportja díszíti a Szent József-kápolnát (Capilla de Sa José).
- Szent Justa és Rufina temploma (Igelsia de las santas Justa y Rufina) – a város két védőszentjének dedikálva, 1319 és 1349 között épült gótikus stílusban (egyes részletek reneszánsz illetve barokk stílusúak).
- Szent Domonkos-kolostor és templom (Convento e iglesia de Santo Domingo) – Az épület az egykori egyetem (Antigua Universidad) a 16. században épült reneszánsz stílusban. Két kerengőt (claustro) és egy belső udvart zár magába. A tervezők között van Juan Angles és P. Quintana.
- Szent Mihály-papnevelde (Seminario de San Miguel) - a 18. században épült.
- Vár (Castillo) – egykor nagy stratégiai jelentősége volt a hegyoldalon emelkedő épületnek, ahonnan a tengerig nyílik kilátás.
Egyéb múzeumok
szerkesztés- Museo Arqueológico Comarcal – régészeti múzeum,
- Palacio de Rubalcava (Museo de Reconquista) – a Rubalcava-palota ad otthont a reconquista-kiállításnak
- Miguel Hernández lakásmúzeum (Casa-Museo de Miguel Hernández) – a költő családjával 4 éves korától 21 éves koráig lakott itt.
Egyetem
szerkesztésA 16. században alapított egyetem a 18. századig működött itt. Jelenleg a Miguel Hernández egyetem több kara található a városban.
Gazdaság
szerkesztés- Lakói a 19. század végén malomiparral, olajpréseléssel, kalap-, szappan-, salétromgyártással, vászon- és selyemszövéssel foglalkoztak.
- Ma mezőgazdasági és élelmiszeripari központ.
Sportélete
szerkesztésA város labdarúgócsapata az Orihuela CF illetve az Orihuela Deportiva CF.
Híres emberek
szerkesztés- Itt született Miguel Hernández költő.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Municipal Register of Spain of 2023
Források
szerkesztés- Szentirmai József: Spanyolország. Panoráma, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1995. 365-366. old.
- Pedro Valero: Orihuela Monumental. Orihuela, 1982.
- Útitárs. Spanyolország. Panemex- Grafo, Budapest, 2000. 251. old.
- Guía Azul. Guía turistica de Espana 2011. Guías Azules de Espana S.A., Madrid, 2011. 653 – 654. old. ISBN 978 84 8023 770 3