IV. Fülöp spanyol király

Spanyolország uralkodója

Habsburg Fülöp (ismert ragadványnevén Nagy Fülöp, spanyolul: Felipe el Grande; Valladolid, Spanyol Birodalom, 1605. április 8. – Madrid, Spanyol Birodalom, 1665. szeptember 17.), a Habsburg-házból származó spanyol infáns és asztúriai herceg, Jámbor Fülöp spanyol király és Ausztriai Margit királyné legidősebb fiúgyermeke, aki 1621-től spanyol király IV. Fülöp néven (spanyolul: Felipe IV de España) haláláig, valamint portugál és algarvei király III. Fülöp néven (portugálul: Filipe III de Portugal e Algarves) 1640-ig. Fülöp volt házának ötödik tagja a spanyol trónon, amelynek több mind negyvennégy évig, 1621-től 1665-ös haláláig tartó uralkodása a harmadik leghosszabb regnálásnak számít a spanyol történelemben.

IV. Fülöp
Spanyolország, Portugália és Algarve, Nápoly és Szicília, Szardínia királya, Milánó hercege, Burgundia grófja, Spanyol–Németalföld kormányzója stb.

Spanyolország királya
IV. Fülöp
Uralkodási ideje
1621. március 31. 1665. szeptember 17.
Elődje III. Fülöp
Utódja II. Károly
Portugália és Algarve királya
III. Fülöp
Uralkodási ideje
1621. március 31. 1640. december 1.
Elődje II. Fülöp
Utódja IV. János
Életrajzi adatok
Uralkodóház Spanyol–Habsburg
Született 1605. április 8.
Valladolid
Elhunyt 1665. szeptember 17. (60 évesen)
Madrid
NyughelyeEl Escorial-i kolostor
Édesapja III. Fülöp spanyol király
Édesanyja Habsburg Margit főhercegnő
Testvére(i)
Házastársa Franciaországi Izabella
Habsburg Mária Anna
Gyermekei Baltazár Károly infáns
Mária Terézia francia királyné
Margit Terézia német-római császárné
Fülöp Proszperó infáns
II. Károly spanyol király
Vallás római katolikus
IV. Fülöp aláírása
IV. Fülöp aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz IV. Fülöp témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Nagy Fülöp a művészetek nagy pártfogójaként olyan alkotók mecénása volt mint Diego Velázquez, országa, a Spanyol Birodalom uralkodása végére 4,7 millió négyzetmérföldön terült el, ám az impériuma más tekintetben hanyatlásnak indult, melyeket nem tudott sikeresen reformálni, a javarészt az ő regnálása alatt zajló harmincéves háború, melyben a Német-római Birodalom és a Katolikus Liga oldalán harcolt, további komoly kiadásokat jelentett és elmélyítette a szomszédos Francia Királysággal fennálló konfliktushelyzetet, továbbá az ő uralma alatt vívta ki magának függetlenségét Portugália.

Származása Szerkesztés

 
A kisgyermek Fülöp és testvére, Anna infánsnő egy 1607-es portrén

Fülöp 1605. április 8-án született Valladolidban, a Habsburg-ház spanyol ágának tagjaként. Felmenői mind közeli, elsőfokú, másod- és harmadunokatestvérek közötti dinasztikus házasságokból származtak, szinte kizárólag mind Szép Fülöp és Őrült Johanna leszármazottai voltak. Fülöp apja Jámbor Fülöp spanyol király, Okos Fülöp spanyol király és Ausztriai Anna királyné gyermeke volt. Apai nagyapai dédszülei V. Károly német-római császár és Portugáliai Izabella császárné (Szerencsés Mánuel portugál király leánya), míg apai nagyanyai dédszülei II. Miksa német-római császár és Spanyolországi Mária (V. Károly császár leánya) voltak.

Anyja, Ausztriai Margit főhercegnő, apja másodunokatestvére. Anna Stájer Károly osztrák főherceg és Bajorországi Mária Anna főhercegné gyermeke volt. Anyja részéről apai dédszülei I. Ferdinánd német-római császár (V. Károly császár testvére) és Magyarországi Anna (Dobzse László magyar és cseh király lánya), míg anyai dédszülei Nagylelkű Albert bajor uralkodó herceg és Ausztriai Anna (I. Ferdinánd császár lánya) voltak.

Fülöp, szülei legidősebb fiúgyermeke volt. Összesen hét testvére született, melyek közül négyen érték meg a felnőttkort. Testvérei között van Anna Mária Mauricia infánsnő, aki XIII. Igazságos Lajos francia király feleségeként Franciaország királynéja lett, Mária Anna infánsnő, III. Ferdinánd német-római császár hitveseként német császárné és magyar királyné, valamint Károly infáns és Ferdinánd bíboros–infáns, Spanyol Németalföld helytartója.

Uralkodása (1621–65) Szerkesztés

1621. március 31-én apja halála után foglalta el a spanyol trónt. Uralkodása harmadik évében, 1623-ban miniszterére, Olivares hercegre bízta a kormányt, és az ő követelésére a hanyatló Spanyolország az osztrák Habsburgok oldalán részt vett a harmincéves háborúban. Népelnyomó uralma ellen több felkelés is kitört, melyek közül a portugáliai sikerrel is járt, és 1640-ben az ország függetlenségének helyreállítására vezetett. A gyengülő Spanyolország ellen a felemelkedő Franciaország az 1648-as vesztfáliai békeszerződés után is folytatta a háborút, amelynek végén, 1659-ben a Fácánok szigetén a Mazarin által diktált feltételekkel megkötötték a pireneusi békeszerződést. IV. Fülöp legidősebb élő leányát, Mária Terézia infánsnőt feleségül adták a győztes XIV. Lajos francia királyhoz. Ez a következő évtizedekben újabb Spanyolország elleni francia háborúk jogalapját teremtette meg.

Házasságai és gyermekei Szerkesztés

Fülöp kétszer házasodott, gyermekei közül csak hárman érték meg a felnőttkort. Ezenkívül további hét, házasságon kívüli és törvénytelen gyermeke is született, közülük a legismertebb Juan José de Austria (1629. április 7. – 1679. szeptember 17.), aki egy madridi színésznővel, María Calderónnal folytatott viszonyából származott.

Első felesége a Capeting-ház Bourbon-ágából származó Erzsébet francia királyi hercegnő volt. Erzsébet királynéként már a nevének spanyol megfelelőjét használta, azaz Izabella. Ő maga Nagy Henrik francia király és Maria de’ Medici toscanai nagyhercegnő második, egyben legidősebb leánygyermeke volt. Házasságukra 1615. november 25-én Bordeaux-ban került sor. Kapcsolatukból összesen nyolc gyermek született, de csak egyikük, a legifjabb leány érte meg a felnőttkort. Gyermekeikː

  • Mária Margaréta infánsnő (1621. augusztus 14. – 1621. augusztus 15.), pár naposan elhunyt.
  • Margaréta Mária Katalin infánsnő (1623. november 25. – 1623. december 22.), gyermekként elhunyt.
  • Mária Eugénia infánsnő (1625. november 21. – 1627. július 21.), fiatalon meghalt.
  • Izabella Mária Terézia infánsnő (1627. október 31. – 1627. november 1.), pár napos korában elhunyt.
  • Baltazár Károly infáns (1629. október 17. – 1646. március 9.) Asztúria hercege, örökös, fiatalon meghalt.
  • Ferenc Ferdinánd infáns (1634. március 12.), születése napján meghalt.
  • Mária Anna Antónia infánsnő (1636. január 17. – 1636. december 5.), fiatalon elhunyt.
  • Mária Terézia infánsnő (1638. szeptember 10. – 1683. július 30.), XIV. Lajos francia király feleségeként francia királyné.

Első feleségének 1644. október 6-án bekövetkezett halála után négy évvel, 1649. október 7-én, negyvenéves korában, Fülöp Madridban feleségül vette unokahúgát, az akkor tizennégy éves Mária Anna osztrák főhercegnőt, III. Ferdinánd német-római császár, magyar király (unokatestvérének) és Mária Anna spanyol infánsnőnek (Fülöp testvérének) leánya volt, így mind apai, mind anyai részről közeli rokonságban álltak. Mária Annát eredetileg fiával, Baltazár Károly infánssal jegyezték el, ő azonban időközben meghalt. Fülöp és Mária Anna házasságból öt gyermek született:

Titulusai Szerkesztés

Címei Szerkesztés

Asztúria hercege, 1608–1621

A Kasztíliai Korona országainak királya, mint IV. Fülöp: 1621. március 31. – 1665. szeptember 17.

Az Aragóniai Korona országainak királya, mint III. Fülöp: 1621. március 31. – 1665. szeptember 17.

Portugália és Algarve királya, mint III. Fülöp: 1621. március 31. – 1640. december 1.

Császári és Habsburg patrimoniális címei:

  • Milánó hercege, 1621. március 31. – 1665. szeptember 17.
  • Osztrák főherceg
  • Habsburg és Tirol fejedelmi grófja
  • Sváb herceg

Burgundi címei:

Címerei Szerkesztés

 
 
 
 
Fülöp nagycímere mint
spanyol király
(1621–1665)
Fülöp nagycímere mint
kettős szicíliai király
(1621–1665)
Fülöp címere mint
milánói herceg
(1621–1665)
Fülöp címere mint
burgundi gróf
(1605–1665)

Emlékezete Szerkesztés

  • Emlékét őrzi Móra Ferenc Királyok föld felett és föld alatt című elbeszélése (megjelent a Túl a Palánkon című kötetben).


Galéria Szerkesztés

Jegyzetek Szerkesztés

Előd:
III./II. Jámbor Fülöp
Spanyolország és Szicília királya
16211665
Utód:
II. Babonás Károly
Nápoly királya
16211665
Portugália királya
16211640
Utód:
IV. Helyreállító János

Fordítás Szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Philip IV of Spain című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források Szerkesztés

  • Passuth László: A harmadik udvarmester: Történelmi regény. 1. kiad. Budapest: Szépirodalmi. 1962.