II. Károly spanyol király

Spanyolország uralkodója

Habsburg Károly, ragadványnevén Babonás Károly (spanyolul: Carlos el Hechizado; Madrid, 1661. november 6. – Madrid, 1700. november 1.), II. Károly néven spanyol király (spanyolul: Carlos II). A Habsburg-házból származó spanyol infáns, IV. Fülöp spanyol király és Ausztriai Mária Anna királyné legfiatalabb gyermeke. Károly volt házának utolsó uralkodója a spanyol történelemben.

II. Károly
Spanyolország, Nápoly és Szicília, Szardínia királya, Milánó hercege, Burgundia grófja, Spanyol–Németalföld kormányzója stb.

Ragadványneve Babonás Károly
Spanyolország királya
Carlos II de España
Uralkodási ideje
1665. szeptember 17. 1700. november 1.
(35 év, 1 hónap, 15 nap)
Elődje IV. Fülöp
Utódja V. Fülöp
Életrajzi adatok
Uralkodóház Spanyol–Habsburg
Született 1661. november 6.
Madrid
Elhunyt 1700. november 1. (38 évesen)
Madrid
NyughelyeEl Escorial-i kolostor
Édesapja IV. Fülöp spanyol király
Édesanyja Ausztriai Mária Anna
Testvére(i)
Házastársa Orléans-i Mária Lujza
Pfalz–Neuburgi Mária Anna
Vallás római katolikus
II. Károly aláírása
II. Károly aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Károly témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Élete Szerkesztés

 

II. Károly 1661. november 6-án született Madridban IV. Fülöp spanyol király és második felesége, az osztrák ágból való Habsburg Mária Anna ötödik gyermekeként. 1665-re apjának négy törvényes fiúgyermeke halt meg, melynek következtében mint a Habsburg-ház spanyol ágának egyetlen törvényes férfi tagja, apja halála után, 1665. szeptember 17-én ő foglalta el a trónt.

II. Károly szobra, 1695

A Habsburgok között gyakori belterjes (első-, másod- és harmad-unokatestvérek közötti) házasságok miatt fizikailag és mentálisan rokkant, örökletes betegségekben szenvedő,[1][2] nem uralkodásra termett férfi volt, helyette 1665-től 1696-ig anyja, az osztrák ágból való Habsburg Mária Anna, (közben 1677–79 között a „puccsal” hatalomra került féltestvére, Don Juan José de Austria herceg) kormányzott, majd az özvegy anyakirályné–régens halála után, 1696-ban Károly kegyencei vették át a kormányt, legfőképp Luis Fernández de Portocarrero bíboros, Toledó érseke. Uralkodása alatt Spanyolország gazdasági és hatalmi helyzete rohamosan hanyatlott. Az 1678-as nijmegeni béke értelmében Spanyolország lemondott Spanyol-Németalföld egy részéről és a burgundi grófságról.

1679. november 19-én feleségül vette I. Fülöp orléans-i herceg leányát, Mária Lujza orléans-i hercegnőt (1662–1689), majd az ő halála után, 1690. május 14-én Valladolidban Fülöp Vilmos pfalzi választófejedelem leányával, Mária Anna pfalz-neuburgi hercegnővel (1667–1740) kötött házasságot, azonban mindkét házassága gyermektelen maradt.

A spanyol trónra a Habsburg-ház osztrák ága és a Bourbon-ház is pályázott. II. Károly 1698-ban a Wittelsbach-házból való József Ferdinánd bajor herceget (1692–1699), II. Miksa választófejedelem fiát, IV. Fülöp dédunokáját – Nagy-Britannia és a Holland Tartományok támogatásával – Asztúria hercegévé emelte, és kinevezte saját utódává. Ő azonban 1699-ben váratlanul meghalt.

II. Károly ezután féltestvérének, Mária Terézia infánsnőnek és XIV. Lajos francia királynak az unokáját, Anjou Fülöpöt nevezte ki örökösének, majd nem sokkal később, 1700. november 1-jén meghalt. Halálát követően kirobbant a spanyol örökösödési háború, amelynek eredményeképpen a spanyol trón a Bourbon-házra szállt.

Jegyzetek Szerkesztés

Források Szerkesztés

  • Illényi Balázs: Bábjáték. A spanyol Habsburgok végnapjai. HVG, 2009. (18. szám) május 2. pp. 41–43.

További információ Szerkesztés

Előd:
IV. Fülöp
Spanyolország és Szicília királya

16651700

Utód:
V. Fülöp
Nápoly királya

16651700