II. Károly spanyol király
Habsburg Károly, ragadványnevén Babonás Károly (spanyolul: Carlos el Hechizado; Madrid, 1661. november 6. – Madrid, 1700. november 1.), II. Károly néven spanyol király (spanyolul: Carlos II). A Habsburg-házból származó spanyol infáns, IV. Fülöp spanyol király és Ausztriai Mária Anna királyné legfiatalabb gyermeke. Károly volt házának utolsó uralkodója a spanyol történelemben.
| II. Károly | |
| Spanyolország, Nápoly és Szicília, Szardínia királya, Milánó hercege, Burgundia grófja, Spanyol–Németalföld kormányzója stb. | |
 | |
| Ragadványneve | Babonás Károly |
| Spanyolország királya | |
| Carlos II de España | |
| Uralkodási ideje | |
| 1665. szeptember 17. – 1700. november 1. (35 év, 1 hónap, 15 nap) | |
| Elődje | IV. Fülöp |
| Utódja | V. Fülöp |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Spanyol–Habsburg |
| Született |
1661. november 6. Madrid |
| Elhunyt |
1700. november 1. (38 évesen) Madrid |
| Nyughelye | El Escorial-i kolostor |
| Édesapja | IV. Fülöp spanyol király |
| Édesanyja | Ausztriai Mária Anna |
| Testvére(i) | |
| Házastársa |
Orléans-i Mária Lujza Pfalz–Neuburgi Mária Anna |
| Vallás | római katolikus |
 | |
| II. Károly aláírása | |
.svg) | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz II. Károly témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete Szerkesztés
.svg)
II. Károly 1661. november 6-án született Madridban IV. Fülöp spanyol király és második felesége, az osztrák ágból való Habsburg Mária Anna ötödik gyermekeként. 1665-re apjának négy törvényes fiúgyermeke halt meg, melynek következtében mint a Habsburg-ház spanyol ágának egyetlen törvényes férfi tagja, apja halála után, 1665. szeptember 17-én ő foglalta el a trónt.
_002.jpg)
A Habsburgok között gyakori belterjes (első-, másod- és harmad-unokatestvérek közötti) házasságok miatt fizikailag és mentálisan rokkant, örökletes betegségekben szenvedő,[1][2] nem uralkodásra termett férfi volt, helyette 1665-től 1696-ig anyja, az osztrák ágból való Habsburg Mária Anna, (közben 1677–79 között a „puccsal” hatalomra került féltestvére, Don Juan José de Austria herceg) kormányzott, majd az özvegy anyakirályné–régens halála után, 1696-ban Károly kegyencei vették át a kormányt, legfőképp Luis Fernández de Portocarrero bíboros, Toledó érseke. Uralkodása alatt Spanyolország gazdasági és hatalmi helyzete rohamosan hanyatlott. Az 1678-as nijmegeni béke értelmében Spanyolország lemondott Spanyol-Németalföld egy részéről és a burgundi grófságról.
1679. november 19-én feleségül vette I. Fülöp orléans-i herceg leányát, Mária Lujza orléans-i hercegnőt (1662–1689), majd az ő halála után, 1690. május 14-én Valladolidban Fülöp Vilmos pfalzi választófejedelem leányával, Mária Anna pfalz-neuburgi hercegnővel (1667–1740) kötött házasságot, azonban mindkét házassága gyermektelen maradt.
A spanyol trónra a Habsburg-ház osztrák ága és a Bourbon-ház is pályázott. II. Károly 1698-ban a Wittelsbach-házból való József Ferdinánd bajor herceget (1692–1699), II. Miksa választófejedelem fiát, IV. Fülöp dédunokáját – Nagy-Britannia és a Holland Tartományok támogatásával – Asztúria hercegévé emelte, és kinevezte saját utódává. Ő azonban 1699-ben váratlanul meghalt.
II. Károly ezután féltestvérének, Mária Terézia infánsnőnek és XIV. Lajos francia királynak az unokáját, Anjou Fülöpöt nevezte ki örökösének, majd nem sokkal később, 1700. november 1-jén meghalt. Halálát követően kirobbant a spanyol örökösödési háború, amelynek eredményeképpen a spanyol trón a Bourbon-házra szállt.
Jegyzetek Szerkesztés
- ↑ http://www.origo.hu/tudomany/20180801-a-dinasztikus-okokbol-tortent-belterjes-hazassagok-sulyos-kovetkezmenyekkel-jartak.html
- ↑ El Hechizado. Critical Biomass, 2009. május 16. [2013. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 17.)
Források Szerkesztés
- Illényi Balázs: Bábjáték. A spanyol Habsburgok végnapjai. HVG, 2009. (18. szám) május 2. pp. 41–43.
További információ Szerkesztés
| Előd: IV. Fülöp |
Spanyolország és Szicília királya | Utód: V. Fülöp |
| Nápoly királya |
