Amposta egy város dél-Katalóniában, az Ebro partján, annak tengerpartja mellett: Tarragona tartomány Montsiá járásának székhelye. Fekvése 8 méterrel van a tengerszint felett, Gazdasági szempontból, mint Ebro-menti térség főleg rizstermesztő terület, de elsősorban a mezőgazdaságra épülő ipara is van. Deltebre 13 kilométerre van tőle, a közelében lévő kiépítettebb turistahely pedig l'Ampolla, 17 km-rel van közelebb Barcelonához. 2001 után enyhén emelkedő népessége 2013 óta már 21 000 fő felett van.

Amposta
Amposta címere
Amposta címere
Amposta zászlaja
Amposta zászlaja
Közigazgatás
Ország Spanyolország
TartományTarragona
Rang
  • község Katalóniában
  • spanyol község
Hivatalos nyelv
SzékhelyAmposta
Alapítás éve1150
PolgármesterAdam Tomàs Roiget (2015)[1]
Irányítószám43870
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség22 270 fő (2023)[2]
Népsűrűség150 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság8,0 m
Terület138,3[3] km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 40° 42′ 38″, k. h. 0° 34′ 51″Koordináták: é. sz. 40° 42′ 38″, k. h. 0° 34′ 51″
Amposta weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Amposta témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Földrajz szerkesztés

 
A Montsiá járás helyzete Katalóniában
 
Az ampostai függőhíd

A város az Ebro torkolatának déli partján van. Különlegessége a közelében lévő tengerpart mellett fekvő Deltebre Természetvédelmi Park.

Délre a tengerparton 10 km-re Sant Carles de la Ràpita, majd Alcanar található. Északra 17 km távolságra érhető el l'Ampolla, ez a legnagyobb kiépített közvetlen tengerparti célpont a közelben északra, Barcelona felé.

Története szerkesztés

Ókor szerkesztés

 
Amposta helye Tarragona tartományban.

A leletek szerint a mai Amposta körül, tehát az Ebro torkolatának déli oldalán lehetett az egyik legfőbb ibér település.

A második pun háborúban i. e. 215-ben volt a hiberai csata. A rómaiak a Carrova torony körül települést hoztak létre és az Ebro teraszairól őrködtek, innen származtatható a település mai neve: Amni Imposita.

Középkor szerkesztés

 
Amposta nem hivatalos zászlaja

Az arabok kis erődöt működtettek itt, ennek ellenére az első, még XI. századi visszahódítás nem, csak 150 évvel később sikerült, majd a város fénykora következett.

A 15. század derekán viszont a katalán polgárháborúban nagyon megsérült, nagyrészt lerombolódott és csak 2-300 évvel később indult újra fejlődésnek.

Újkor szerkesztés

A károlyista csaták után 1860-tól indult meg a város (csak a polgárháború alatt rövid időre megszakított) mai, folyamatos fejlődése. Ekkor kezdődött a város mai fő nevezetességének, a gyönyörű függőhídnak is a tervezése, jelentős csatornázási munkák is zajlottak, majd a 20. század elején az elektromos áram is hamarosan eljutott a városba.

Gazdaság szerkesztés

 
Amposta környékén a legfőbb gazdasági tevékenység a rizstermesztés.

A környéken hagyományosan a legfőbb gazdasági szektor a mezőgazdaság, főleg a rizstermesztés, és a mezőgazdaságra épülő ipar. Ennek hatásfoka olyan sokat fejlődött, hogy ma már a Cambra Arrosera del Montsià Katalónia egyik legnagyobb cége.

Az iparban hagyományosan a papír- és élelmiszeripar játszik nagy szerepet. Ezen túl a legutóbbi időben már a bútor- és fémipar is nő.

A kereskedelem és szolgáltatások területén az utóbbi időben indult be az idegenforgalom fejlődése az Ebro déltájára és a tengerparti természetvédelmi parkra épülve.

Népesség szerkesztés

A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:

A népesség alakulása 1717 és 2023 között
Lakosok száma
298
4226
8983
12 507
15 131
18 238
21 240
21 197
20 606
22 270
1717190019361960198620042009201420182023
Adatok: Wikidata


Hivatkozások szerkesztés

  1. Ajuntament d'Amposta (spanyol nyelven). Generalitat of Catalonia. (Hozzáférés: 2015. november 13.)
  2. Municipal Register of Spain of 2023
  3. El municipi en xifres: Amposta (spanyol nyelven). Statistical Institute of Catalonia. (Hozzáférés: 2015. november 23.)

Források szerkesztés

Külső hivatkozások szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Amposta témájú médiaállományokat.