Tàrrega

	Tàrrega
	Szűz Mária-templom
; Tàrrega címere	; Tàrrega zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Spanyolország
Autonóm közösség	Katalónia
Tartomány	Lleida
Comarca	Urgell
Rang	község Katalóniában
Hivatalos nyelv	katalán
Székhely	Tàrrega
Polgármester	Joan Amézaga Solé
Irányítószám	25300
Testvérvárosok	Lista Blaye
	Népesség
Teljes népesség	17 810 fő (2022)
Népsűrűség	167,6 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	373 m
Terület	88,4 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Tàrrega Pozíció Spanyolország térképén
	é. sz. 41° 39′ 00″, k. h. 1° 08′ 30″Koordináták: é. sz. 41° 39′ 00″, k. h. 1° 08′ 30″
	Tàrrega weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Tàrrega témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a katalóniai településről szól. Ha a gitárművészre vagy kíváncsi, lásd a Francisco Tárrega című lapot.

Tàrrega (kiejtése [ˈtarrəɣə]; spanyolul Tárrega) város a spanyolországi Katalóniában, 11 344 lakossal. Urgell járási székhelye. 100 km-re Barcelonától, a Léridai-síkságon, az Ondara folyó völgyében fekszik.

Ma már hozzátartozó, de korábban önálló települések: Altet, Claravalls, Figuerosa, Talladell, Riudovelles és Santa Maria de Montmagastrell.

Története szerkesztés

A várost a rómaiak alapították. I. Rajmund Berengár ajándékozta feleségének, így lett a katalán uralkodók asszonyainak városává.

Népesség szerkesztés

A népesség növekedése
1900	1920	1930	1940	1950	1970	1981	1990	1992	1996	2002	2004	2006	2007
6.477	7.413	7.884	7.783	8.622	10.281	10.959	11.438	11.281	11.855	13.210	14.000	15.155	16.690

A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:

A népesség alakulása 1717 és 2022 között

Lakosok száma	1413	6114	7884	8739	10 959	13 210	16 149	16 670	16 599	17 810
	1717	1887	1930	1955	1981	2002	2008	2013	2017	2022

Adatok: Wikidata

Látnivalói szerkesztés

A város központja a Plaza Mayor, melynek két említésre méltó épülete akad:

A Városháza (kat. Ajuntament, sp. Ayuntamiento) XVII. századi épület, 1674-ből származik. Homlokzatán a település címere tekinthető meg, melyet V. Károly adományaként tartanak számon.
A Szűz Mária-templom (kat. Església de Santa Maria de l'Alba, sp. Iglesia de Santa Maria) XVII. századi épület, melynek tervezője Josep de la Concepció barát volt.
A tér közepén egy gótikus feszület másolata magasodik.

Másik központi elhelyezkedésű, szépen kiképzett tere a Plaza de Sant Antoni, melynek környékén ismét több építmény hívja fel magára a figyelmet:

A Sobies-kastély (Casa Sobies) a XVI. században született, ablakai gótikus stílusjegyeket viselnek.
A Floresta-palota (kat.Palau Floresta, sp. Palacio Floresta) homlokzata román stílusban jött létre.
A Szent Antal-templom (kat.Església de Sant Antoni) büszkesége egy román kori ötvösmű, illetve egy (állítólagos) darab Krisztus töviskoszorújából.

További látnivalói: