Főmenü megnyitása

Anglesey

sziget és megye Wales északnyugati részén

Koordináták: é. sz. 53° 18′, ny. h. 4° 23′

Anglesey (Ynys Môn)
A Britannia híd
A Britannia híd
Anglesey címere
Anglesey címere
Anglesey zászlaja
Anglesey zászlaja
Közigazgatás
Ország Egyesült Királyság
Megyeszékhely Llangefni
Legnagyobb település Holyhead
ISO-kód GB-AGY
ONS-kód 00NA
Népesség
Teljes népesség69 700 fő (2011) +/-
Népsűrűség97 fő/km²
A walesi nyelv elterjedtsége70,4 %
Földrajzi adatok
Terület720 km²
Időzóna GMT (UTC+0)
Elhelyezkedése
Wales Isle of Anglesey locator map.svg
Anglesey tanácsának weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Anglesey témájú médiaállományokat.

Anglesey[1] (walesiül Ynys Môn) egy sziget és megye neve Wales északnyugati részén, túlnyomórészt walesi anyanyelvű lakossággal.[2] A Menai-szoroson átívelő két híd köti össze a szárazfölddel. Az egyik a Thomas Telford által 1826-ban tervezett Menai-szoros hídja, a másik pedig a nemrégiben épített Britannia-híd (eredetileg Robert Stephenson tervezte). Az előbbin az A5, míg az utóbbin az A55-ös út halad át.

Az Anglesey nevet az angolban a megye és a körülötte lévő szigetek, többek között a Holy-sziget megnevezésére használták. Miután a walesi nyelvtörvényben az Angol Parlament elfogadta a walesit, mint hivatalos nyelvet, az önkormányzati választókerület nevét is megváltoztatták Ynys Môn-ra, mind az Angol Parlamentben, mind pedig a Walesi Nemzetgyűlésben.

A maga 720 km²-es területével a legnagyobb walesi sziget, az ötödik legnagyobb a Brit-sziget körül és a legnagyobb az Ír-tengerben, megelőzve a Man-szigetet.[3]

Tartalomjegyzék

NeveSzerkesztés

Anglesey walesi neve Môn, a brit enisis mona-ból ered, először a római korban tűnt fel Tacitus, Caius Plinius Caecilius és Cassius Dio írásaiban mint „Mona”. Giraldus Cambrensis Môn Mam Cymru-nak („Môn, Wales anyja”) nevezte, mivel szerinte ez a termékeny vidék egész waleset el tudta látni élelemmel. Sokkal valószínűbb, hogy ez a valóságban csak Gwyneddre vonatkozott. A régi walesi nyelvben „Ynys Dywyll”-nek („Sötét sziget”) és „Ynys y Cedairn”-nek (cedyrn vagy kedyrn; „Bátor emberek szigete”) hívták. A „Clas Merddin” és „Y fêl Ynys” (méz sziget) nevek is elterjedtek voltak. Az angol Anglesey név az óészaki nyelvből jött, jelentése: Ongull szigete.

FöldrajzSzerkesztés

 
Anglesey domborzati térképe

Anglesey egy viszonylag alacsonyan fekvő sziget dombokkal, mint a Parys Mountain, Cadair Mynachdy („a kolostor széke”, vagy Monachdy), Mynydd Bodafon és Holyhead Mountain. A Brit-szigettől a Menai-szoros választja el, ami a legkeskenyebb pontján 250 m széles.

A szigeten elszórva néhány kisebb település található. A sziget keleti részén Beaumarisban (walesiül Biwmares) található a beaumarisi vár, amelyet I. Eduárd építtetett észak walesi hadjárata során. Beaumaris a környék jachtközpontja, rengeteg vitorlás horgonyoz az öbölben, vagy Gallow Point közelében. A délen található Newborough (walesiül: Niwbwrch) falut akkor alapították, amikor a közeli Llanfaes lakóit kitelepítették a beaumarisi kastély építése miatt. Llangefni falu a sziget közepén terül el és ez a környék adminisztratív központja. Menai Bridge (walesiül: Porthaethwy) település az első, a szárazföldet a szigettel összekötő, híd építésekor kezdett el terjeszkedni. Itt szállásolták el az építkezéseken dolgozó munkásokat és itt tárolták az építőanyagot is. Addig Porthaethwy egyike volt a fontos kompátkelőhelyeknek. Közel a faluhoz található Bryn Celli Ddu, egy kőkorszaki temetkezési hely. Szintén a falutól nem messze van az Egyesült Királyság hivatalosan is leghosszabb nevű települése, Llanfairpwllgwyngyllgogerychwyrndrobwllllantysiliogogogoch. Amlwch falu északkeleten fekszik, a 18. században gyorsan fejlődő iparvidék volt. Főként rézbányászat folyt a Parys Mountain környékén.

Az Anglesey Tengeri Állatkert kedvelt turistalátványosság, bemutatja a helyi tengeri élővilágot. Minden itt található halat és rákot a környékbeli vizekben fogtak, és a természetes élőhelyükre nagyon hasonlító akváriumokban vannak kiállítva.

A sziget teljes partszakaszát Kiemelkedő Természeti Szépségű Területnek nyilvánították. Nagyon sok tengerpart jellemzi, főként a keleti részen Beaumaris és Amlwch között, és a nyugati parton Ynys Llanddwyntól, Rhosneigren át, a Carmel Headi öblökig. Az északi partszakaszt meredek sziklák és kis öblök jellemzik. A sziget lakóinak a turizmus jelenti a legfőbb bevételi forrást. A második legjelentősebb iparág a mezőgazdaság, a helyi tejgazdaságok a legproduktívabbak a környéken.

A sziget északi részén található a Wylfa atomerőmű.

A főbb iparágak Holyhead környékén vannak, köztük egy alumíniumolvasztóval. Amlwch mellett van a Wylfa atomerőmű és egy használaton kívüli brómkitermelő gyár. Az alumínium olvasztó 2009 szeptemberében részben bezárt, 450-ről 80-ra csökkentve dolgozóinak létszámát. Ez nagy csapás volt a sziget gazdaságának, amely különösen Holyheadet érintette. Az atomerőművet 2010 környékén tervezik bezárni, azonban a megyei tanács kitolná ezt a határidőt, és egy új erőművet építtetnének a régi helyett[4].

A kisebb iparágak széles skálája található meg, főképpen ipari és üzleti parkokban, Llangefni és Gaerwen körzetében. Többek között vágóhíd, fűrésztelep, alumíniumolvasztás, haltenyésztés, élelmiszer feldolgozás A szélenergia kihasználására 20 szélerőművet állítottak Anglesey-ben, az északi part környékén. A sziget környéki erős áramlatok is felkeltették néhány befektető érdeklődését, akik a hullámenergiát akarják kiaknázni.

A sziget forgalmas átkelőhely Nagy-Britannia és Írország között. Kompok közlekednek Holyheadből, Holy-szigeten át, Dublinba és Dún Laoghaire-ba.

Kevés természetes tó van, azok is inkább a sziget nyugati felében. Llyn Llywenan a legnagyobb természetes tó a szigeten. Folyókból szintén nincs sok, és ami van azok sem túl nagyok. Két nagy víztározó található Anglesey-n. Az egyik Llyn Cefni középen, amit az Afon Cefni folyó táplál, a másik pedig a Llyn Alaw északon.

Az éghajlat nyirkos, viszont meglehetősen kiegyensúlyozott a Golf-áramlatnak köszönhetően. A termőföldek változó minőségűek, és valószínűleg sokkal termékenyebbek voltak a múltban.

GeológiaSzerkesztés

 
Tengerparti sziklák
 
Llanddwyn-sziget, az öreg világítótorony, a háttérben Snowdonia

Geológiai szempontból Anglesey meglehetősen összetett képet mutat, a környékbeli iskolákból is gyakran szerveznek ide tanulmányi kirándulásokat. Az újabb kőzetrétegek nagyon régi prekambriumbeli kőzeten nyugszanak, amelynek négy területen oszlanak el:

  • nyugati régió, Holyhead és Llanfaethlu
  • a sziget belsejében, Aberffraw és Trefdraeth körül
  • keleti régió, Newborough, Caerwen és Pentraeth
  • a parti menti régióban Glyn Garth-nál a Menai-szoros hídja és Beaumaris között

A központi prekambriumi kőzetektől északnyugatra egy gránitöv terül el Llanfaelogtól, közel a partokhoz, Llanerchymedd környékéig. A Holyheadi prekambriumi és a gránit réteg között egy keskeny ordovíciumi földsáv fekszik, amely palából és homokkőből áll.

Ökológia és természetvédelemSzerkesztés

Anglesey nagy részén megtalálhatóak a marha- és juhtelepek. Ezeken a területeken a természetes növénytakaró és állatvilág szükségszerűen elpusztult. Mindamellett számos wetland található a térségben, amelyek védettek. Az összes itt található tónak nagy jelentősége van a szigeten élő vízi és részben vízi madár életében. A RAF felszállóhely a mezei pacsirták fészkelőhelye. A függőleges sziklafal környékén South Stacknál, Holyhead közelében, nagyon sok alkaféle fészkel, köztük lundák és lummák, továbbá csókák és vándorsólymok. Anglesey-n található a Nagy-Britanniában megmaradt kisszámú európai mókus populációk közül kettő, Pentraeth és Newborough környékén.

1966-ban a sziget teljes partszakaszát Kiemelkedő Természeti Szépségű Területnek nyilvánították, és ezt 1967-ben meg is erősítették. A cél az volt, hogy megóvják a part esztétikus megjelenését, és megakadályozzák a romboló hatású építkezéseket, fejlesztéseket. Ez a minősítés lefedi az egész 201 km-es (125 mérföld) partszakaszt, beleértve Holyhead Mountaint, Mynydd Bodafont és számot más fontos területet, összesen mintegy 221 km².

TörténelmeSzerkesztés

Számos megalitikus emlékmű és menhir tanúsítja, hogy már az őskorban is éltek itt emberek. Plas Newydd egyike a 28 még most is álló cromlechnek.

Anglesey történelme régóta összekapcsolódik a druidákkal. I. sz. 60-ban Gaius Suetonius Paulinus elszántan próbálta megtörni a kelta druidákat, megtámadva a szigetet, leromboltatta az oltárokat és szent helyeket. A Boudica által vezetett felkelés hírére azonban ki kellett vonnia hadseregét, mielőtt megszilárdíthatta volna hatalmát a térségben. A szigetet végül Gnaeus Julius Agricola, Britannia kormányzója, olvasztotta be a Római Birodalomba i. sz. 78-ban. A Holyhead mellett található erődöt a rómaiak emelték, és a városból Llanfairpwllgwyngyll-be vezető út is valószínűleg eredetileg a rómaiak munkája. Brit vaskori és római kori területek feltárása során számos érme és ékszer került elő. Miután az 5. század elején a rómaiak kivonultak a Brit-szigetről, Írországból kalózok telepedtek le Anglesey-ben és a közeli Llŷn-félszigeten. Erre válaszul, Cunedda ap Edern, egy Gododdinból való skót hadúr hadjáratot indított, hogy kiűzze a betolakodókat. A hadjáratot a fia, Einion Yrth ap Cunedda, és unokája, Cadwallon Lawhir ap Einion folytatták, míg 470-ben végül sikerrel jártak. Mivel Anglesey egy sziget, ezért jól védhetőnek bizonyult a századok során. Gwynedd királyság fővárosa Aberffraw lett, egy 853-as dán rajtaütést leszámítva, egészen a 13. századig, amikor az angol flotta fejlesztései miatt a sziget elvesztette korábbi jelentőségét. Az írek után a sziget folyamatos viking, szász és normann támadásoknak volt kitéve, mígnem I. Eduárd angol király végleg meg nem hódította a 13. században.

KormányzatSzerkesztés

 
Anglesey térképe 1946-ból

Anglesey (Holy-szigettel együtt) egyike a tizenhárom történelmi walesi megyének. A középkorban, Wales 1283-as meghódítása előtt, Môn többször volt független, gyakran örökölték Gwynedd királyság részeként. Ez legutoljára 1171-ben esett meg Owain Gwynedd halálakor, amikor a szigetet Rhodri ab Owain Gwynedd örökölte, utána pedig Owain Goch-hoz került valamikor 1246 és 1255 között. I. Eduárd hódítását követően 1284-ben megyének nyilvánították. 1974-ben Gwynedd megye egyik körzete volt, majd 1996-ban a helyi kormányzati reform után ismét külön megye lett belőle.

VárosokSzerkesztés

 
Llangefni piacnapon
Név Lakosság (2001)
Amlwch 3438
Beaumaris 2040
Benllech 3408
Holyhead 13580
Llangefni 4662
Menai Bridge 3850

KözlekedésSzerkesztés

 
Holyhead vasútállomása

Anglesey, Holyheadtől Chesterig, az A55-ös autóúttal van összekötve a szárazfölddel. A sziget keleti részéből Bangoron át, a Menai-szoros felett, egészen St. Albansig vezet az A5-ös út. Az A5025 az északi partok mentén, míg az A4080 a dél felől, gyűrű alakban vezet körbe a szigeten.

Hat vasútállomás van a szigeten: Holyhead, Valley, Rhosneigr, Ty Croes, Bodorgan, Llanfairpwll. Az Anglesey repülőtérről naponta két menetrend szerinti járat indul a Cardiffi nemzetközi repülőtérre, ahonnan a világ bármely nagyvárosa elérhető.

A holyheadi kompkikötő meglehetősen forgalmas, évente kétmilliós utasforgalmat bonyolít le.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Isle of Anglesey című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.