Az alka (Alca torda) a madarak (Aves) osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül az alkafélék (Alcidae) családjába tartozó Alca nem egyetlen faja.[1][2]

Infobox info icon.svg
Alka
Razorbill iceland.JPG
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
Család: Alkafélék (Alcidae)
Nem: Alca
Linnaeus, 1758
Faj: A. torda
Tudományos név
Alca torda
Linnaeus, 1758
Elterjedés
Alca torda map.svg
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Alka témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Alka témájú médiaállományokat és Alka témájú kategóriát.

RendszerezéseSzerkesztés

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban.[3]

AlfajaiSzerkesztés

  • Alca torda islandica C. L. Brehm, 1831
  • Alca torda torda Linnaeus, 1758[2]

ElőfordulásaSzerkesztés

Az alka megtalálható az Atlanti-óceán északi partvidékén, Skandináviában, Izlandon, Grönlandon és Északkelet-Kanadában; Helgolandon (Németország) is költ.

Természetes élőhelyei a sziklás tengerpartok és nyílt vizek. Vonuló faj.[4]

Kárpát-medencei előfordulásaSzerkesztés

Magyarországon rendkívül ritka vendég, egyetlen előfordulása ismert 1935-ben Hajdúböszörménynél.[5]

MegjelenéseSzerkesztés

Testossza 37–41 centiméter, szárnyfesztávolsága 63-68 centiméter, testtömege 524–890 gramm.[5] Tollazata színe hasonlít a pingvinéhez, de télen, az álla és a melle felső része fehér színűvé válik.

ÉletmódjaSzerkesztés

Ősszel és télen egyesével vagy kis csoportokban keres táplálékot, a költési helyre általában mindegyik évben csak az a pár telepszik le. Fő tápláléka a homoki angolna és a csuklyás hal, ezek megszerzését merüléssel és a lundák csőréből való kicsípéssel szerzik meg.

 
Sikeres vadászata
 
és röpképe

SzaporodásaSzerkesztés

Az alkák ivarérettségüket 3-5 évesen érik el, a költési időszak májusban kezdődik, de a madarak már februárban visszatérnek költőhelyeikre. A fészekaljban, amit csak egy sziklarepedésbe raknak 1 tojást tartalmaz, a tojások színe nagyon különböző: barna, beige, fehér vagy türkiz és rajtuk barna vagy fekete foltok vannak. A tojáson 35 nap kell kotlania, az alka szülőnek ahhoz, hogy kikeljen fiókája. Kikelés után körülbelül 18 nappal a fiókák még nem érték el méretüknek a negyedét, de azon az éjjelen elhagyják fészküket és beugornak a tengerbe, de ezután is a szülők gondoskodnak róluk.

 
A tojása
 
és fiókája

Rokon fajokSzerkesztés

A kihalt, röpképtelen óriásalka (Pinguinus impennis) rokona volt ennek a madárnak.

Természetvédelmi helyzeteSzerkesztés

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma viszont csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján mérsékelten fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 forint.[5]

JegyzetekSzerkesztés

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  2. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. január 18.)
  5. a b c Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2018. május 12.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés