Henryk Sienkiewicz

lengyel regényíró

Henryk Adam Aleksander Pius Sienkiewicz[1] (Wola Okrzejska, Kongresszusi Lengyelország, 1846. május 5.Vevey, 1916. november 15.) irodalmi Nobel-díjas lengyel író.

Henryk Sienkiewicz
Élete
Született 1846. május 5.
Wola Okrzejska, Kongresszusi Lengyelország, Orosz Birodalom
Elhunyt 1916. november 15. (70 évesen)
Vevey, Svájc
Sírhely Szent János-főszékesegyház
Nemzetiség lengyel
Szülei Józef Sienkiewicz
Stefania Cieciszowska
Házastársa Maria Szetkiewiczówna (1881-85)
Maria Wołodkowiczówna (1893-95)
Mari Babska (1904-16)
Gyermekei Jadwiga Korniłowiczowa
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) próza
Első műve Na marne (Hiába, 1872)
Fontosabb művei Tűzzel-vassal (1884)
Özönvíz (1886)
A Kislovag (1888)
Quo vadis (1895)
Kereszteslovagok (1900)
Sivatagon és vadonban (1912)
Kitüntetései
Irodalmi díjai Nobel-díj (1905)
Henryk Sienkiewicz aláírása
Henryk Sienkiewicz aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Henryk Sienkiewicz témájú médiaállományokat.

Élete szerkesztés

Elszegényedett nemesi család gyermekeként Wola Okrzejskában született, az akkor orosz fennhatóság alatt álló Kongresszusi Lengyelországban. Szülei Józef Sienkiewicz és Stefania Cieciszowska. Apai ágról tatár (pontosabban lipek) gyökerekkel bírt. 1861-ben a család anyagi okok miatt Varsóba költözött. Az író itt végezte az elemi és középiskolát, majd 1866-ban beiratkozott a főiskolára, ahol orvostudományt és jogot, később bölcsészetet és történelmet tanult.

1872-től a Gazeta Polska munkatársa lett, amelynek rövid történeteket és tudósításokat írt. Az itt szerzett jövedelméből Belgiumba, Franciaországba, Kaliforniába, Olaszországba utazott. 1879-ben Velencében megismerte Maria Szetkiewiczet, aki később a felesége lett. Két gyermekük született, majd Maria megbetegedett tbc-ben, és 1885-ben meghalt.

Walter Scott és a francia romantikus regényírók hatására 1882-ben elkezdte írni történelmi trilógiáját, amely a 17. századi Lengyelországban játszódik. A regényírás közben rengeteget utazott: Olaszország, Ausztria, Franciaország, Spanyolország, Görögország, Konstantinápoly, Egyiptom, Zanzibár. 1892-ben Odesszában megismerkedett Maria Romanowskaval, 1893-ban összeházasodtak. (Érdekesség: mind az öt nő, akinek szerepe volt Sienkiewicz életében, a Maria nevet viselte).

1895-ben megkezdte a Quo vadis írását. 1896-ban befejezte a regényt. Mivel felesége elhagyta, pápai engedéllyel elvált. 1900-ban befejezte a Kereszteslovagokat. 1904-ben a francia Becsületrenddel tüntették ki.

1905-ben irodalmi Nobel-díjat kapott; a közhiedelemmel ellentétben nem a Quo vadis című regényéért, hanem „kiemelkedő epikai munkásságáért”.

A világháború kitörésekor Vevey-be (Svájc) költözött. Itt Ignacy Jan Paderewskivel együtt megszervezte A Háború Lengyel Áldozatait Segítő Bizottságot. 1916-ban halt meg Vevey-ben. Hamvait 1924-ben visszavitték Lengyelországba.

Művei szerkesztés

 
Henryk Sienkiewicz szobra Słupskban
 
A Keresztes lovagok című regénye 1902-es magyar kiadásának borítója
 
A Volyodyjovszki úr (A kis lovag) című regénye 1902-es magyar kiadásának borítója
  • A trilógia (Trylogia):
    • Tűzzel-vassal (Ogniem i mieczem,[2] 1884)
    • Özönvíz (Potop, 1886)
    • A kislovag (Pan Wołodyjowski,[3] 1888)
  • A harmadik (Ta trzecia, 1888)
  • A Polaniecki család (Rodzina Połanieckich, 1894)
  • Quo vadis (1895)
  • Kereszteslovagok (Krzyżacy,[4] 1900)
  • A dicsőség mezején (Na polu chwały, 1907)
  • Sivatagon és vadonban (W pustyni i w puszczy,[5] 1912)

Magyarul szerkesztés

1919-ig szerkesztés

  • A harmadik. Elbeszélések; ford. Gelsei Gyula; A Nagyvilágból, Makó, 1900 (A nagyvilágból)
  • Quo vadis? Regény. 1-2.; ford. Erényi Nándor; Márkus Ny., Bp., 1901
  • Quo vadis? Történeti regény Nero császár korából, 1-2.; ford. Szekrényi Lajos; fordítói, Bp., 1901
  • Quo vadis? Regény Nero császár idejéből; ifjúsági és családok számára készült ford., a szerző életrajzával, bev., jegyz.; Pesti Ny., Bp., 1901
  • Őt kövessük és egyéb elbeszélések; Magyar Hírlap, Bp., 1901
  • A keresztes lovagok. Történeti regény a XV. századból, 1-2.; Pesti Könyvny., Bp., 1902
  • Polgár és nemes. Regény; Vass, Bp., 1902
  • A harmadik; Magyar Hírlap, Bp., 1903
  • Volyodyjovszki úr / A kis lovag. Regény, 1-2.; ford. Szekrényi Lajos; fordítói, Bp., 1902
  • Dráma a falun / Művészszerelem; ford. Ilosvai Hugó; Révai-Salamon Ny., Bp., 1903
  • Nyomorból a halálba; ford. Róna Béla; Magyar Könyvkiadó Társaság, Bp., 1903
  • Quo vadis? Regény Nero császár korából / Menjünk hozzá!.... novella Krisztus Urunk korából; ford., bev. Zigány Árpád; Légrády, Bp., 1903
  • A pognebini hős; Válogatott Írók Tára, Bp.–Szabadka, 1904
  • Vízözön. Regény; Budapesti Hírlap, Bp., 1905
    • (Özönvíz címen is)
  • Kisebb elbeszélések, 1-2.; Pesti Ny., Bp., 1905
  • Szétforgácsolt erők. Regény; Magyar Hírlap, Bp., 1906 (A Magyar Hírlap regénytára)
  • A szeretet rabja; Magyar Kereskedelmi Közlöny, Bp., 1907
  • A hős; ford. Bányai Károly; Budapesti Hírlap Ny., Bp., 1911
  • A dicsőség mezején. Regény; ford. Bányai Károly; Szt. István Társulat, Bp., 1911
  • Forgó szél. Regény, 1-2.; Légrády Testvérek, Bp., 1912 (Legjobb könyvek)
  • Tűzzel-vassal. Regény, 1-2.; ford. Bányai Károly; Szt. István Társulat, Bp., 1915
  • Falusi tragédia. Regény; ford. Tomcsányi János; Franklin, Bp., 1916
  • Lengyel elbeszélők; Sienkiewicz, Stasiak et al.; ford. Bányai Károly; Lampel, Bp., 1917 (Magyar könyvtár)
  • Sivatagban – őserdőben; ford. Bányai Károly; Szt. István Társulat, Bp., 1918
    • (Sivatagon és vadonban címen is)
  • Lengyel elbeszélők / Sienkiewicz, Stasiak et al.; ford. Bányai Károly; Lampel, Bp., 1917 (Magyar könyvtár)
  • Hánia; Érdekes Újság, Bp., 1919 (Legjobb könyvek)
  • Monte Carlo. Regény; ford. Bányai Károly; Kultúra, Bp., 1919 (A Kultúra regénytára)

1920–1944 szerkesztés

  • Örvény; ford. Balla Mihály, bev. Béla Henrik; Révai, Bp., 1921 (Világszép regények)
  • Vízözön. Regény; bev. Sik Sándor; Szt. István Társulat, Bp., 1923
    • (Özönvíz címen is)
  • Quo vadis?; átdolg. kiad.; Szt. István Társulat, Bp., 1925
  • Quo vadis? Regény Krisztus urunk korából, 1-2.; ford. Zigány Árpád; Pallas, Bp., 1927
  • Éva főszerepben. Regény; Központi, Bp., 1943 (Csillagos regény)
  • Fűszer és szerelem; ford. Takáts Iphigenia; Modern Könyvkiadóvállalat, Bp., 1943
  • Édesanyja szemefénye; ford. Bilevicz Franciska; Bodnár I., Bp., 1944 (Szórakoztató regények)
  • Ralf kapitány naplója. Regény; Globus Ny., Bp., 1944 (Vasárnapi regénytár)

1945– szerkesztés

  • Kereszteslovagok, 1-2.; ford. Mészáros István, utószó Kovács Endre; Új Magyar Kiadó, Bp., 1955
  • Válogatott elbeszélések; ford. Mészáros István, bev. Kovács Endre; Új Magyar Kiadó, Bp., 1956 (A világirodalom klasszikusai)
  • A kenyérért. Novellák; ford. Kerekes György; Ifjúsági, Bukarest, 1957 (Tanulók könyvtára)
  • Quo vadis?. Regény; ford. Mészáros István; Európa, Bp., 1957
  • Sivatagon és vadonban. Regény; ford. Mészáros István; Móra, Bp., 1959
    • (Sivatagban, őserdőben címen is)
  • Tűzzel-vassal. Regény; ford. Mészáros István, utószó Kovács Endre; röv. kiad.; Európa, Bp., 1960
  • Özönvíz. Regény, 1-2.; ford. Mészáros István, utószó Kovács Endre; Európa, Bp., 1962
    • (Vízözön címen is)
  • A kislovag. Wolodyjowsky úr. Regény; ford. Mészáros István, utószó Kovács Endre; Európa, Bp., 1963
  • Quo vadis?; szerk., átdolg. Dér Gyula; Ecclesia, Bp., 1970
  • Polaniecki család. Regény; ford. Balla Mihály; Aquila, Debrecen, 1993 (Henryk Sienkiewicz művei)
  • A dicsőség mezején; ford. Bányai Károly; Aquila, Debrecen, 1993
  • Örvény; ford. Balla Mihály; Aquila, Debrecen, 1993 (Henryk Sienkiewicz művei)
  • A gravelotte-i hős; ford. Mészáros István; Merényi, Bp., 1994
  • A római patrícius; Fátum-ars, Bp., 1994
  • Szecsődi Leó: Quo vadis. Henryk Sienkiewicz regénye nyomán. Színdarab; Agapé, Szeged, 1998
  • Szecsődi Leó: Üveghegyen innen és túl. Henryk Sienkiewicz regénye nyomán. Színdarab; Agapé, Szeged, 1998
  • Quo vadis? Történeti regény Nero császár korából; ford. Szekrényi Lajos, átdolg. Elekes Szentágotai Blanka; Lektűr, Bp., 2002
  • Quo vadis; ford. Murányi Beatrix; Magyar Könyvklub, Bp., 2002
  • Őt kövessük! Kisregény; szöveggond. Kindelmann Győző; Szt. István Társulat, Bp., 2007

Magyar fordítói szerkesztés

Műveiből készült ismertebb filmek szerkesztés

(A Sivatagban, őserdőben két filmváltozatánál nincsenek feltüntetve a tévésorozatok, amelyeket mindkét esetben ugyanazok a stábok készítettek.)

Jegyzetek szerkesztés

  1. A név magyar kiejtése: Henrik Sinkievics. Itt Archiválva 2014. március 17-i dátummal a Wayback Machine-ben meghallgatható.
  2. „Ogniem i mieczem” magyar kiejtése: ognim i mjecsem
  3. „Pan Wołodyjowski” magyar kiejtése: pán volodijovszki
  4. Krzyżacy magyar kiejtése: Ksözsá
  5. „W pustyni i w puszczy” magyar kiejtése: vpusztini ivpuscsö
  6. Quo Vadis (1902) (angol nyelven). Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2010. szeptember 18.)
  7. Quo Vadis (1912) (angol nyelven). Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2010. szeptember 18.)
  8. Flood (1915) (angol nyelven). Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2010. szeptember 18.)
  9. Quo Vadis (1925) (angol nyelven). Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2010. szeptember 18.)
  10. Quo Vadis (1951) (angol nyelven). Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2010. szeptember 18.)
  11. Krzyzacy (1960) (angol nyelven). Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2010. szeptember 18.)
  12. Col ferro e col fuoco (1963) (angol nyelven). Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2010. szeptember 18.)
  13. Pan Wolodyjowski (1969) (angol nyelven). Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2010. szeptember 18.)
  14. W pustyni i w puszczy (1973) (angol nyelven). Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2010. szeptember 18.)
  15. The Deluge (1974) (angol nyelven). Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2010. szeptember 18.)
  16. Quo Vadis (1985) (angol nyelven). Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2010. szeptember 18.)
  17. Ogniem i mieczem (1999) (angol nyelven). Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2010. szeptember 18.)
  18. Quo Vadis (2001) (angol nyelven). Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2010. szeptember 18.)/
  19. W pustyni i w puszczy (2001) (angol nyelven). Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2010. szeptember 18.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés