Rennes
Rennes (kiejtés: ʀɛn) (bretonul: Roazhon, gallul: Resnn, latinul: Condate, Condate Riedonum) nagyváros Franciaországban, Bretagne régiónak és Ille-et-Vilaine nevű megyéjének is székhelye (prefektúra). Franciaország kulturális és történelmi városa címet viseli. A Vilaine folyó mentén elhelyezkedő település jelentős ipari és kulturális központ, egyetemein több mint 60 000 diák tanul. Lakosainak száma 227 830 fő (2022. január 1.).[1] Rennes Saint-Grégoire, Chantepie, Le Rheu, Vezin-le-Coquet, Saint-Jacques-de-la-Lande, Noyal-Châtillon-sur-Seiche, Cesson-Sévigné, Betton, Montgermont és Pacé községekkel határos.
| Rennes Roazhon | |||
 | |||
| Cathédrale St-Pierre | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Franciaország | ||
| Régió | Bretagne | ||
| Megye | Ille-et-Vilaine | ||
| Névadó | Condate Riedonum (római város) | ||
| Polgármester | Nathalie Appéré (2014-2020) | ||
| INSEE-kód | 35238 | ||
| Irányítószám | 35000 35200 35700 | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 227 830 fő (2022. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 4128 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 46 m | ||
| Terület | 50,39 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 06′ 51″, ny. h. 1° 40′ 51″48.114167°N 1.680833°WKoordináták: é. sz. 48° 06′ 51″, ny. h. 1° 40′ 51″48.114167°N 1.680833°W | |||
| Rennes Roazhon weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rennes Roazhon témájú médiaállományokat. | |||
.svg)
Története
szerkesztésA kis települést a 9. században a breton törzseket királyságba egyesítő Nominoë csatolta országához. A százéves háború harcaiban sokat szenvedett, mivel a francia királyhoz csatlakozott vidék központja volt, az angolok ostrom alá vették. Csak a kitűnő lovag-hadvezér, Bertrand du Guesclin tudta felszabadítani az ostromgyűrűből 1356-ban. 1491-ben, a városban találkozott Bretagne-i Anna, a hercegség örököse jövendő férjével, VIII. Károly francia királlyal. Anna még jószerével gyermek volt, de már névházassága kötötte I. Miksa német-római császárhoz, Károly pedig ugyancsak névházasságban élt Miksa korábbi házasságából született leányával, Margit burgundi hercegnővel. Pápai engedéllyel véget vetettek mindkét névházasságnak, s a pár az év végén egybekelt. Anna továbbra is Bretagne hercegnője maradt, akkor is, amikor Károly halála után a soron következő királlyal, XII. Lajossal házasodott össze. Franciaország és Bretagne formális egyesítése csak akkor következett be, amikor a hercegnő veje, I. Ferenc került a trónra.
Rennes, a környék mezőgazdaságának a központja gyorsan fejlődött a 16.–17. században, 1720 decemberében azonban hatalmas tűz pusztította el. A középkori városból megmaradt egy-két kisebb negyed ma történelmi városmag. Az ekkorra már tartományi székhely újjáépítése gyorsan megtörtént, Jacques Gabriel tervei által.
A város még néhányszor beírta nevét a francia történelembe, 1762-ben Bretagne törvényhozása itt mondta ki a jezsuita rend feloszlatását, szembeszállt a királyi hatalommal és XV. Lajos minden erőfeszítése ellenére véghez vitte akaratát. La Chalotais főügyész volt a parlamenti döntés kezdeményezője, terjedelmes tanulmányban indokolta követelését, a mű könyv alakban is megjelent, s ebben az időszakban példátlan mennyiséget, 12 000 darabot adtak el belőle. A rennes-i döntés a francia forradalom előkészítésének egyik jelentős állomása. A város viszonylagos biztonságban került ki a forradalmi terror éveiből. Legerdit polgármester, aki egyszerű iparosemberből emelkedett erre a méltóságra, sikerrel tudta távol tartani városától a konvent megbízottját, Jean-Baptiste Carrier-t.
A második világháború során a német csapatok 1940. június 18-án elfoglalták a várost. A brit csapatok heves harcokat követően 1944. augusztus 4-én szabadították fel, súlyos károkat okozva a településen.
Demográfia
szerkesztés
|
|
|
|
Látnivalók
szerkesztés- Palais de Justice – az igazságügyi palota 1618 és 1655 között épült, a reneszánsz jellegű palota adott otthont a bretagne-i parlamentnek valamint a legfelsőbb bíróságnak. 1994-ben egy tüntetés során egy eldobott gyertyától az épületben tűz keletkezett, tetőzete leégett, belseje súlyosan megrongálódott, újjáépítése azonnal megindult.
- Portes mordelaises – a XV. századi városfal tornyos, lőréses kapuja, a belváros bejárata.
- Basilique Saint-Sauveur – a 17.-18. században épült templom, itt őrzik a Csodatévő Madonna szobrát, amely állítólag 1357-ben megmentette a várost az angolok ostromától.
- Cathédrale Saint-Pierre – VI. századi templom helyén a XIII. században készült el a mai elődje, de ez 1762-ben beomlott, csak a két torony maradt meg, és ezek mögé épült a múlt század közepén a jelenlegi katedrális.
- Palais Saint-Georges – a Benedek-rendi szerzetesek 1670-ben elkészült kolostora, jelenleg a városi közigazgatási hivatal otthona.
- Église Notre-Dame-en-Saint-Melaine – a város egyik legrégebbi temploma, tornyának, valamint kereszthajójának egy része a XI. században épült, a többi viszont csak a XVII. századra készült el.
- Église St-Georges – a gótika jegyében született templom jellegzetes breton stílusú.
- Városháza – az ív alakban meghajló épülettömb közepén áll a harangtorony.
- Bretagne múzeuma és a Szépművészeti Múzeum – az egyetem egykori központi épületében kapott helyet mindkettő.
- Jardin botanique du Thabor - botanikus kert.
- Route de Lorient Stadion – a Stade Rennais FC labdarúgócsapat otthona.
Közlekedés
szerkesztésA városban metró is közlekedik.
Közút
szerkesztésVasút
szerkesztésA város fontos vasúti csomópont, négy vasútvonal is összefut a főpályaudvarán.
Légi
szerkesztés
Oktatás
szerkesztésTestvérvárosok
szerkesztés.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
Jegyzetek
szerkesztésForrások
szerkesztés- Un peu d’Histoire, De Condate à Rennes (francia nyelven). Rennes, Ville et Métropole. [2018. augusztus 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 1.)
További információk
szerkesztés- Hivatalos oldal (francia)
