Főmenü megnyitása

EseményekSzerkesztés

Makedón BirodalomSzerkesztés

  • Nagy Sándor a mai Afganisztán területén a Helmand folyó mentén halad keletnek a mai Kabulon túl, majd megalapítja Kaukázusi Alexandriát (ma Bagram)
  • Baktriában az V. Artaxerxész nevet használó Besszosz ellenállást próbál szervezni a makedónokkal szemben. Nagy Sándor átkel a Hindukuson, hogy szembeszálljon vele, mire Besszosz az Oxosz folyón túlra menekül. A makedón uralkodó Baktrában a perzsa Artabazoszt teszi meg Baktria kormányzójának.
  • Nagy Sándor átkel az Oxoszon és Ptolemaioszt küldi Besszosz üldözésére. Besszoszt a szogd Szpitamenész elfogja és átadja Ptolemaiosznak; az önjelölt perzsa királyt ezután Ekbatanában kivégzik.
  • Nagy Sándor Marakandából (ma Szamarkand) a Perzsa Birodalom határáig, a Iaxartész folyóig nyomul előre. Átkel a folyó északi partjára, csatában legyőzi a szkítákat, akik elmenekülnek a sztyeppére; majd ezután megalapítja Alexandria Eszkhatét (a "legtávolabbit"), a mai Hudzsandot.
  • Szpitamenész fellázad a makedón uralom ellen és ostrom alá veszi a marakandai helyőrséget. Nagy Sándor Pharnukhész vezetésével kisebb sereget küld ellenük, de azt a felkelők megsemmisítik.

RómaSzerkesztés

  • Lucius Aemilius Mamercinus Privernast és Caius Plautius Decianust választják consullá. A gall betörés híre miatt nagy sereget soroznak és amikor a hír hamisnak bizonyul, az előző évben fellázadt Privernumot foglalják el vele. Miután a lázadás vezetőjét kivégzik, a privernumiak polgárjogot kapnak.[1]

HalálozásokSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  1. Titus Livius: A római nép története Nyolcadik könyv

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 329 BC című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.