Főmenü megnyitása

EseményekSzerkesztés

Perzsa BirodalomSzerkesztés

  • Meghal a kis-ázsiai Kária szatrapája, Pixódarosz. Utóda veje, Orontobatész.
  • A kis-ázsiai perzsa szatrapák májusban Zeleiában gyűlnek össze, megvitatni hogyan kezeljék a makedón fenyegetést. Rodoszi Memnón azt javasolja, hogy kerüljék a nyílt ütközeteket és a felperzselt föld taktikájával védekezzenek, de Hellészpontoszi Frígia kormányzója, Arszitész kijelenti, hogy nem fogja felégetni a tartományát és Memnón javaslatát elvetik.

MakedóniaSzerkesztés

  • Nagy Sándor Antipatroszra hagyja országa kormányzását és átkel a Dardanellákon Kis-Ázsiába. Serege mintegy 30 ezer gyalogosból és 5 ezer lovasból áll; közülük 14 ezer makedón, 7 ezer pedig görög.
  • Májusban Nagy Sándor a Márvány-tenger közelében a granikoszi csatában legyőzi a Rodoszi Memnón vezette perzsa sereget. A perzsákat segítő görög zsoldosok nagy részét lemészárolják, kétezret fogolyként küldenek Makedóniába.
  • Lüdia fővárosa, Szardeisz megadja magát, Nagy Sándor az ión partvidéken halad dél felé. Kária székhelyét, Halikarnasszoszt ostrommal beveszi, a védelmet irányító Orontobatész és Rodoszi Memnón hajón menekül. Nagy Sándor Káriát Adára bízza, aki korábban is kormányozta már a tartományt, mielőtt sógora, Pixódarosz elűzte.
  • Az ióniai városok többsége nyitott kapukkal várja Nagy Sándort, de Milétoszt ostrommal kell elfoglalnia.

ItáliaSzerkesztés

  • Épeiroszi Alexandrosz a tarentumiak kérésére átkel Dél-Itáliába, hogy segítse őket a lucanusok és a bruttiusok ellenében.
  • Rómában Spurius Postumius Albinust és Titus Veturius Calvinust választják consullá, akik a sidicinusok elleni háborúban feldúlják az ellenség földjeit. Mivel attól tartanak, hogy a szamniszok is ellenségesek lehetnek, Publius Cornelius Rufinust dictatorrá nevezik ki, de szertartási hiba miatt lemond.[1]

KínaSzerkesztés

  • Vej és Csi államok vezetői elismerik egymást királynak, államaikat függetlennek tekintik, a Csou-dinasztia hatalma már csak névleges.

HalálozásokSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  1. Titus Livius: A római nép története Nyolcadik könyv

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 334 BC című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.