Főmenü megnyitása

EseményekSzerkesztés

MakedóniaSzerkesztés

  • Nagy Sándor meghódítja Kis-Ázsia nyugati részét, legyőzi Lükia és Piszidia hegyi törzseit.
  • III. Dareiosz perzsa király kivégezteti Kharidemosz görög zsoldosvezért, mert az kétségbe vonta előkészületei alaposságát az újabb, makedónokkal való összecsapás előtt.
  • Nagy Sándor Kilikiában az isszoszi csatában legyőzi a perzsákat. Dareiosz elmenekül maga mögött hagyva feleségét, lányait, anyját és kincstárát. Nagy Sándor elfogja a királyi családot és rangjuknak megfelelően bánik velük.
  • Nagy Sándor az újonnan meghódított Lükia és Pamphülia élére Nearkhoszt, Frígia élére pedig Antigonoszt nevezi ki.
  • A makedónok dél felé fordulnak, hogy a perzsa flottát elvágják szíriai és föníciai kikötőitől. A föníciai Marathosz és Aradosz városok ellenállás nélkül megadják magukat. Parmeniónt előreküldik, hogy foglalja el Damaszkuszt.
  • Büblosz és Szidón elfoglalása után Nagy Sándor ostrom alá veszi Türoszt. Dareiosz békét ajánl, de Nagy Sándor teljes megadást követel.

RómaSzerkesztés

  • A járvány és a rossz jósjelek miatt nem választanak consulokat, Publius Cornelius Rufinus marad a dictator.[1]

HalálozásokSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  1. Titus Livius: A római nép története Nyolcadik könyv

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 333 BC című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.