Szidón

kikötőváros Libanonban, a Földközi-tenger partján
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. július 31.

Szidón vagy Szaída (arab: صيدا, صيدون, Ṣzaydā, föníciai: צדן, óhéber írással: צִידוֹן, Ṣzīḏōn, ógörög: Σιδών) kikötőváros Libanonban, a Földközi-tenger partján. A libanoni Dél kormányzóság székhelye, Dél-Libanon kereskedelmi és pénzügyi központja.

A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Szidón (صيدا, Ṣaydā, Saida)
Közigazgatás
Ország Libanon
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség163 554 fő (2022)
– elővárosokkalkb. 200 000 fő
Földrajzi adatok
Terület7,0 km²
Időzónakelet-európai idő
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 33° 33′ 38″, k. h. 35° 22′ 33″33.560556°N 35.375833°EKoordináták: é. sz. 33° 33′ 38″, k. h. 35° 22′ 33″33.560556°N 35.375833°E
Szidón weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szidón témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Itt található a szaúd-arábiai olajmezőkről induló kőolajvezeték vége és egy olajfinomító. A város környékén zöldséget, citrusféléket termesztenek és exportálnak, valamint jelentős a halászat is.

A város az ország harmadik legnagyobb települése, lakossága mintegy 160 000 fő.[1]

Népesség

szerkesztés

A legnagyobb vallási felekezetek a szunnita (80%) és síita iszlám (11%), továbbá a melkita katolikusok (3,7%) és a maroniták (3,3%).

Történet

szerkesztés

Szidón története a Kr. e. 4. évezredig nyúlik vissza. Az ókori gazdag föníciai kereskedőváros többek közt elefántcsont faragványairól, arany és ezüst ékszereiről, gyönyörű üvegtárgyairól volt híres.[2]

A Bibliában

szerkesztés

A Biblia alapján Kánaán idősebb fia alapította.[3] Később Ezékiel próféta Szidón ellen is jövendölt.[4] A kereszténység gyorsan elterjedt az I. században. Pál apostol, mielőtt Rómába ment, meglátogatta az itteni testvéreket.[5]

Látnivalók

szerkesztés
  • A keresztes kori erőd
  • A medina (a középkori város)
  • Murex-domb
  • A piac (souk)
  • Középkori mecsetek
  • A szappanmúzeum
  • Az Eshmoun-templom – föníciai romok
Tengerparti panorámakép Szidónról
  1. Archivált másolat. [2014. július 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 18.)
  2. The New Lion Encyclopedia of the Bible, 1998.
  3. I. Móz. 10,15
  4. Ez. 28, 20-23
  5. Ap. Csel. 27,3
  • Reader's Digest: Világjárók lexikona

Fordítás

szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Sidone című olasz Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A Wikimédia Commons tartalmaz Szidón témájú médiaállományokat.