Tavasz

évszak

A tavasz a mérsékelt öv egyik évszaka, a trópusi éghajlatú tájakon nem létezik. Tavasszal felélénkül az élet, virágba borulnak a növények, kizöldellnek az erdők és a mezők.

Alfons Mucha: Tavasz

A Föld északi féltekéjén március, április és május, míg a déli féltekéjén szeptember, október és november a tavasz hónapjai.

A csillagászati tavasz a tavaszi nap-éj egyenlőségtől a nyári napfordulóig tart, tehát az északi féltekén közelítőleg március 21.június 21., a déli féltekén pedig közelítőleg szeptember 23.december 21. közé esik.

Ez az az időszak, amikor emelkedik az átlaghőmérséklet és szeszélyessé válik az időjárás. Ebben az évszakban esik a legtöbb eső, ennélfogva a nagy áradások is erre az időszakra esnek. A vándormadarak általában ilyenkor térnek vissza fészkelőhelyeikre.

A tavasz kezdete szerkesztés

A tavasz kezdetének többféle dátumot is szokás tekinteni:

(A dátumok az északi féltekére vonatkoznak.)

Kialakulásának okai szerkesztés

A tavasz kialakulásában fontos szerepet játszik, hogy a mérsékelt égöv része vagyunk. A trópusi éghajlaton nem létezik ez az évszak. A felmelegedésben nagy szerepet játszik a napsugarak nagyobb hajlásszöge. Illetve még szintén említésre méltó a napsütéses időtartam növekedése és az éjszakai időszak rövidülése.

Természet szerkesztés

Vannak madarak, melyek nem töltik az egész évet egy adott területen, hanem a tél idején melegebb éghajlatra vándorolnak (például: füsti fecske, fehér gólya). Ezen madarak a tavasz beálltával visszatérnek. Ilyenkor szoktak a fák rügyezni. Többek között felenged a fagyott föld és kertészeti, illetve mezőgazdasági beavatkozásokra alkalmassá válik. A hőmérséklet emelkedik ebben az évszakban.

A Wikimédia Commons tartalmaz Tavasz témájú médiaállományokat.