Hellenisztikus civilizáció
A hellenisztikus civilizáció vagy hellenizmus kora Nagy Sándor trónra lépésétől (egyesek szerint halálától) az utolsó hellenisztikus állam, Egyiptom rómaiak által történő meghódításig (i. e. 30.) tartó időszak. A gazdasági fejlődés az Égei-tengertől kiterjedt az Indiai-óceáni területekre. A gazdaság központja Görögországtól keletre tolódott.
Történelem
szerkesztésNagy Sándor birodalma
szerkesztésI. e. 334-ben Nagy Sándor egy 35 000 fős makedón-görög sereg élén elindult Perzsia meghódítására. Az i. e. 331-i gaugamélai csata után III. Dareiosz már nem tudja tartani tovább birodalmát. Nagy Sándor birodalma (Hellenisztikus Birodalom) az Industól a Dunáig, a Kaszpi-tengertől a Nílus torkolatáig terjedt.
Egyiptomban megalapította Alexandriát, a róla elnevezett 60 város legnagyobbikát. Birodalmát új úthálózattal és katonai támaszpontokkal erősítette meg. Hivatalossá tette a görög nyelvet, új pénzt vezetett be.
Ezt az más-más vallású, és más-más fejlettségű térségben kialakult új államot főként a hadsereg tartotta össze. Alexandrosz próbálta egyben tartani, azonban görög-makedón vezetőinek nem tetszett, perzsa és keleti szertartásokban való részvétele. Az uralkodó próbálta fenntartani uralmát, keleten despotává vált.
Szorgalmazta a makedón katonák perzsa nőkkel való házasságkötését. Ő maga a szúzai menyegzőn a legyőzött perzsa király, III. Dareiosz lányát feleségül vette és így felvette a perzsa királyi címet. Esküvőjén a katonái közül 10 000-et házasított össze perzsa leányokkal. Ily módon természetesen nem lehetett egybegyúrni a más-más kultúrájú népeket, de a keleti és görög műveltség ötvöződéséből a következő évszázadokban jelentős fejlődés bontakozott ki.
I. e. 323-ban Karthágó és Szicília meghódítására készülve 33 évesen maláriában halt meg.
A hellenisztikus államok kialakulása
szerkesztésA fejlődő birodalmat váratlanul érte az uralkodó halála. A birodalom vezetését a hadvezérek (diadokhoszok) akarták megszerezni, akik háta mögött hadsereg állt. Hosszú és véres küzdelem kezdődött, melyek során a birodalom több részre szakadt. Három nagy állam alakult ki: Makedóniát Antigonosz uralta, Ázsiát Szeleukosz, Egyiptomot pedig Ptolemaiosz.
Ptolemaidák
szerkesztésPtolemaiosz megszilárdította a hatalmat Egyiptomban beleértve Líbiát és Palesztinát. Utódait, a Ptolemaidákat (Ptolemaioszok) tisztelték a fáraók leszármazottaiként Egyiptomban.
Szeleukidák
szerkesztésA legnagyobb területet a Szeleukidák birtokolták. Ez az állam Mezopotámián át Indiáig húzódott. Ezt a hatalmas területet nem tudták az egész korszakon át egyben tartani. Befolyásoló tény volt, hogy sok fejlett város helyezkedett el a területükön, először a keleti részeken szakadoztak le térségek, majd az egész állam darabjaira hullott.
Antigonidák
szerkesztésA harmadik nagyobb egység az Antigonidák vezetésével jött létre Európában. Először görög térségek váltak le. (Kelet fejlődésnek indult, így a görög föld elvesztette politikai jelentőségét is.)
Gazdaság és társadalom
szerkesztésA gazdasági fejlődés az Égei-tengertől kiterjedt az Indiai-óceáni területekre. A gazdaság központja Görögországtól keletre tolódott. A kis-ázsiai államok is bekapcsolódtak a kereskedelembe.
A keleti és görög kultúra összeolvadása jelentős gazdasági fellendülést eredményezett. Fejlődésnek indult a mezőgazdasági technika: öntözés, trágyázás, állattenyésztés, gyümölcsök és vetésforgó meghonosítása (nem maradt föld kihasználatlanul).
A fejlődés elsősorban a görög telepesek által lakott városokban indult el. Több százezer lakosú városok jöttek létre és lettek az ipar, kereskedelem és a kultúra központjai. Például: Alexandria, Pergamon, Palmüra stb.
A rabszolgatartó nagyüzemi gazdálkodás ugyanakkor visszaszorította a kisárutermelést, így a parasztok, kézművesek, kiskereskedők elszegényedtek. Görögországban is megszűnt a demokrácia, a lakosok már nem a poliszok szabad állampolgárai, hanem egyeduralkodók alattvalói voltak. Az új államok az ókori Kelet királyságaihoz hasonlóan despotikussá váltak.
Kultúra
szerkesztés_-_Arte_Ellenistica_Greca_-_Copia_Romana_-_Photo_Paolo_Villa_FO232046_ombre_gimp_bis.jpg)
A hellenisztikus államok a görög kultúrákat összekapcsolták a keletivel. Az ismeretlen meghódításához, az új kereskedelmi kapcsolatokhoz, gazdasági, földrajzi, csillagászati és történelmi ismeretekre volt szükség. Így az eddig csak véletlenül irányított tudomány helyére az egzakt, tudatos kutatás lépett.
A tudomány és kultúra pártolói már nem a poliszdemokráciák, hanem a királyi udvarok lettek. A kor kulturális központja a Nagy Sándor alapította Alexandria volt. Itt jött létre a világ első tudományos központja és intézményrendszere az alexandriai Muszeionban és az alexandriai könyvtárban.