A nyár a mérsékelt égöv egyik évszaka, a leghosszabb nappalok és a legmelegebb időjárás jellemzi, időben a tavasz és az ősz között helyezkedik el. Trópusi, illetve száraz égövi tájakon nem létezik.

Gabona aratás előtt

Az egyes évszakok kezdete kultúráktól függően változó, csillagászati és az adott területi meteorológián alapul. Általában amikor a déli féltekén nyár van, az északin tél, és fordítva. A trópusi és szubtrópusi területeken az esős évszak nyáron következik be, ekkor trópusi ciklonok alakulnak ki és vándorolnak a trópusi és szubtrópusi óceánok felett. A kontinensek belsejében viharok hozhatnak jégesőt is délutánonként és esténként. Az iskolákban nyári szünet van a forró időjárás és a hosszabb napok előnyeinek kihasználására.

Kialakulásának okaiSzerkesztés

A Föld gömb alakjából következően alakulnak ki az éghajlati övek. A pólusokon a beesési szög kicsi, a kis beesési szög alatt érkező hőmennyiség is kicsi, és jelentős részben visszaverődik. Az Egyenlítőn a beesési szög nagy, ezért itt erősebb a felmelegedés. Az éghajlati övek határait meghatározott szélességi köröknél vettük fel: ezek a térítők és sarkkörök. A legtöbb energiát a két térítő közötti trópusi öv, ezen belül az Egyenlítő kapja.[1]

A beesési szögek szempontjából kitüntetett időpontok vannak a keringési pályán. A Baktérítőn való (legdélebbi) zeniten delelés a téli napforduló (december 22.), a Ráktérítőn való (legészakabbi) zeniten delelés a nyári napforduló (június 21.) napja, március 21. és szeptember 23. a tavaszi és őszi napéjegyenlőségek időpontjai.[1]

Kezdete és végeSzerkesztés

 
Nyári mező

Csillagászati szempontból a napéjegyenlőségek és napfordulók az adott évszakok közepén vannak, azonban időszakos eltolódások előfordulnak, hogy az évszak meteorológiai kezdete – ami az átlaghőmérsékleten alapul – több héttel később következik be, mint a csillagászati kezdete.[2] A meteorológusok szerint a nyár kiterjed június, július és augusztus hónapokra az északi féltekén, illetve december, január és február hónapokra a déli féltekén.[3] A nyár meteorológiai meghatározása igazodik ahhoz az általános véleményhez, hogy a nyár az az évszak, melyben az év leghosszabb és legmelegebb nappalai vannak. Csillagászati szempontból a nappalok folyamatosan hosszabbodnak a napéjegyenlőségtől a napfordulóig, a napforduló után pedig fokozatosan rövidülnek. Ennek ellenére a dátum nem ugyanaz minden évben.

Az évszakoknak ezt a meteorológiai meghatározását alkalmazzák Ausztráliában, Dániában és a volt Szovjetunió területén, valamint sokak által az Egyesült Királyságban is, ahol a nyár május közepétől augusztus közepéig tart. A napéjegyenlőségeken és napfordulókon alapuló meghatározás az Egyesült Államokra jellemző, ahol több területen van kontinentális éghajlat kb. hat hetes hőmérsékleti eltolódással.

Máshol a napéjegyenlőségek és napfordulók az évszakok közepét jelzik, nem a kezdetét. A kínai csillagászatban például a nyár május 5. körül kezdődik egy jiéqìvel (napciklus) vagy lixiával (立夏), és augusztus 6. körül végződik. A nyugati használatra példa William Shakespeare Szentivánéji álom című műve, mely a nyár legrövidebb éjszakáján játszódik, ez a nyári napforduló.

Írországban a Met Eireann, a nemzeti meteorológiai szolgálat szerint a nyár június, július és augusztus hónapokban van. Azonban az ír naptár szerint a nyár május 1-jétől augusztus 1-jéig tart. Az iskolai tankönyvek is inkább a kulturális normát követik, és a május 1-jei dátumot használják a nyár kezdetére a meteorológia által alkalmazott június 1. helyett.

Dél- és Délkelet-Ázsiában, a monszunok előfordulási helyén a nyár időszakát általában márciustól májusig, június elejéig tartják, arrafelé ezek az év legforróbb hónapjai, ez a monszunesők érkezéséig tart.

Az Egyesült Államok néhány területén a nyári évszak a Memorial Day (háborús hősök emléknapja) állami ünnepen kezdődik, ez május utolsó hétfője, és a Labor Day (a magyarországi munka ünnepének megfelelő ünnepnap) napján végződik, ami szeptember első hétfője. Hasonlóképpen más, popkulturális nézet szerint a nyár akkor kezdődik, amikor az általános és középiskolák bezárnak, vagyis június közepén, és addig tart, amíg az iskolák elkezdődnek, vagyis szeptember elejéig. Az Egyesült Államokban leggyakrabban a nyári évszakot a nyári napfordulótól az őszi napéjegyenlőség napjáig számítják.[4][5][6]

MagyarországonSzerkesztés

A csillagászati nyár a nyári napfordulótól az őszi napéjegyenlőségig tart, tehát az északi féltekén a kezdete: június 20., 21. vagy 22. – vége: szeptember 22., 23. vagy 24.

A meteorológiai nyár június 1-jétől augusztus 31-ig tart.[7]

Az északi féltekét nyáron éri a nap legnagyobb, vagyis merőlegeshez közeli beesési szögben. Június 21-én, a leghosszabb napon merőlegesen süti a Ráktérítőt a Nap.

A déli félgömbön december 22-én süti a nap merőlegesen a Baktérítőt, ezért ezen a napon van a déli félteke leghosszabb, míg az északi félteke legrövidebb napja.[7]

Az időjárás és a természetSzerkesztés

 
Nyári zivatar

A trópusi és szubtrópusi területeken nyáron érkezik az esős évszak. Amikor az esős időszak az uralkodó széljárásokhoz köthetően váltakozva következik be, azt monszunnak nevezzük.[8] Az esős évszak a legfontosabb időszak a növények növekedése szempontjából a szavanna területein.[9] Ez egyben azt is jelenti, hogy az esős időszakot az élelemhiány jellemzi, amíg a növények el nem érik a teljes érettséget.[10] Emiatt a fejlődő országok népeinek testsúlya az évszakok változásával együtt változik; az esős évszak során súlycsökkenés, majd az első betakarítást követően súlygyarapodás jellemző.[11] A malária előfordulása is gyakoribbá válik a magasabb hőmérséklet és nagy esőzések idején.[12]

A szarvasmarhák az esős évszak kezdetén ellenek.[13] Az esőzések kezdete jelzi a Pompás királylepkék elindulását Mexikóból.[14] A lepkék trópusi fajtáinak ekkor nagyobb minták láthatóak szárnyaikon, hogy elriasszák lehetséges támadóikat. A lepkék ebben az időszakban aktívabbak, mint a száraz évszakban.[15] A trópusokon és forróbb területeken az esőzések miatt csökken a tengerpartok sótartalma, ami serkenti a krokodilok fészekrakási kedvét.[16] Más fajok, mint az Arroyo varangy is, az esős időszakot követő hónapokban párosodnak.[17] A tatuk és a csörgőkígyók ilyenkor magasabban fekvő területekre vonulnak.[18]

Az Atlanti-óceán északi részén rendszeres trópusi viharok törnek ki június 1. és november 30. között, csúcspontjuk késő augusztustól kezdve szeptemberben jellemző.[19] A statisztikák szerint a tetőpont szeptember 10-e. A Csendes-óceán északkeleti részén nagyobb időszakot ölel fel az ilyen típusú aktivitás, de hasonló időpontokban, mint az Atlanti területeken.[20] A Csendes-óceán északnyugati felén egész évben általánosak a hurrikánok, február-március környékén a legkisebb, szeptember elején a legnagyobb intenzitással. Az Indiai-óceán északi területein áprilistól decemberig fordulnak elő a viharok, májusi és novemberi tetőponttal.[19] A déli féltekén a trópusi viharok időszakának körforgása július 1-jétől kezdődik, felöleli a trópusi viharok évszakát, mely november 1. és április vége között van, tetőpontjai február közepétől március elejéig tartanak.[19]

Észak-Amerika belsejében zivatarfelhők hoznak jégesőt március és október között, ez jellemzően a délutáni és esti órákban történik, többségében májustól szeptemberig. A Wyoming-beli Cheyenne Észak-Amerika leginkább jégesőre hajlamos városa, ahol átlagosan 9-10 jégvihar fordul elő évszakonként.[21]

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b 'A Föld pályaelemei, alakja, felszíne és külsõ övei' (magyar nyelven). Miskolci Egyetem - Földtan-Teleptani Tanszék. [2010. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 1.)
  2. Adams, Cecil: 'Is it true summer in Ireland starts May 1?' (angol nyelven). The Straight Dope, 1983. március 11. (Hozzáférés: 2009. december 1.)
  3. R. P. W., Lewis. Meteorological Glossary, 6 (angol nyelven), London: HMSO, 260. o. (1991. szeptember 14.). ISBN 0-11-400363-7 
  4. Weisstein, Eric W.: 'Summer Solstice' (angol nyelven). scienceworld.wolfram.com. (Hozzáférés: 2009. december 1.)
  5. Weisstein, Eric W.: 'Autumnal Equinox' (angol nyelven). scienceworld.wolfram.com. (Hozzáférés: 2009. december 1.)
  6. Dangen Cullen, Cheryl: 'First annual Solar Day Sunday, June 21' (angol nyelven). Examiner, 2009. június 19. (Hozzáférés: 2009. december 1.)
  7. a b 'Mikor van nyár?' (magyar nyelven). Meteorologus.hu, 2009. július 27. [2009. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 1.)
  8. 'Monsoon' (angol nyelven). Glossary of Meteorology. [2008. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 2.)
  9. 'Characteristics of tropical savannas ' (angol nyelven). Charles Darwin University. [2009. február 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 2.)
  10. Frisancho, A. Roberto. Human adaptation and accomodation (angol nyelven). Michigan: The University of Michigan Press (1993. szeptember 14.). ISBN 0472095110 
  11. Van Liere, Marti J., Eric-Alain D. Ategbo, Jan Hoorweg, Adel P. Den Hartog és Joseph G. A. J. Hautvast. The significance of socio-economic characteristics for adult seasonal body-weight fluctuations: a study in north-western Benin (angol nyelven). 1994: Cambridge University Press 
  12. 'Ten Day Climate Bulletin' (angol nyelven). African Centre of Meteorological Application for Development, 2008 [2012. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 2.)
  13. McNamara, John P., J. France, D. E. Beever. Modelling nutrient utilization in farm animals (angol nyelven). CABI (2000. szeptember 14.). ISBN 9780851994499 
  14. Dr. Brower, Lincoln: 'Precipitation at the Monarch Overwintering Sites in Mexico' (angol nyelven), 2005 [2012. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 2.)
  15. Brakefield, Paul M.; Torben B. Larsen: 'The evolutionary significance of dry and wet season forms in some tropical butterflies' (angol nyelven). Biological Journal of the Linnean Society, 1983. március 9. (Hozzáférés: 2009. december 2.)[halott link]
  16. Hall, Phil. Crocodiles: their ecology, management, and conservation (angol nyelven). IUCN (1989. szeptember 14.). ISBN 9782880329877 
  17. Hollingsworth, Brad; Kim Gray-Lovich és Rob Lovich: 'Arroyo Toad' (angol nyelven). San Diego Natural History Museum. (Hozzáférés: 2009. december 2.)
  18. Duever, Linda: 'Dry season, wet season' (angol nyelven). Audubon Magazine, 1978. november. [2009. január 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 2.)
  19. a b c 'Frequently Asked Questions: When is hurricane season ?' (angol nyelven). Atlantic Ocaenographic and Meteorological Laboratory. (Hozzáférés: 2009. december 2.)
  20. 'Tropical Cyclone Climatology' (angol nyelven). National Hurricane Center. (Hozzáférés: 2009. december 2.)
  21. Doesken, Nolan J.: 'HAIL, HAIL, HAIL ! THE SUMMERTIME HAZARD OF EASTERN COLORADO' (angol nyelven), 1994. április. (Hozzáférés: 2009. december 2.)

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Nyár témájú médiaállományokat.